Plakátkiállítástól a népszavazásig
Több fontos eseménynek is házigazdája volt Erzsébetváros az elmúlt héten, plakátkiállítás nyílt a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére, a Dohány utcai zsinagóga az európai kulturális örökség része lett, Dr. Bajkai István vezetésével megújították és felszentelték a Vereckei-hágónál található oltárt. Elismerték a kerületi rendőrök munkáját, könyv jelent meg a reformáció helyi emlékeiről, együttműködést kötött Erzsébetváros és a Veritas Történetkutató Intézet. Dr. Bajkai István alpolgármester beszélt többek között a kerületi népszavazásról.
Plakátkiállítás a reformáció 500. évfordulójára
A Tesla teátrum vezetői számára fontos, hogy nem csak a színházművészet, hanem más fontos kulturális események is szerepelhessenek. Így került sor a Plakáttársasággal közös kiállításra, amely során a reformáció 500. évfordulóját ünnepelték meg.
A kiállítás meg nyitóján elhangzott, különleges eseményhez egy különleges rendezvény járult, így a szervezők a tervezőgrafikát tanuló felsőoktatási intézmények hallgatóinak írtak ki pályázatot a reformáció 500. évfordulója kapcsán. Arra a kérdésre keresték a szervezők a választ, hogy kinek mit jelent a reformáció, hogyan is tud a mai napok embere azonosulni vele. A kérdésre 29 alkotó küldte el 40 munkáját, a válaszok sokrétűek, akár az élet maga.
Szűcs Balázs önkormányzati képviselő, református lelkész, Erzsébetváros egyházi ügyekkel foglalkozó tanácsnoka elmondta, számára érdekes volt a kiállítás, az, hogy miként fognak hozzá alkotók, művészek ehhez a kiemelten fontos témához. Az is különleges volt – emelte ki a lelkész-képviselő, hogy a kiállítás maga, a képek olyanok, mint amikor egy lelkész a kórusnak prédikál, azaz olyan dolgokat mond, amit mindenki ismer már, mert az alkotók tökéletesen értik, hogy m i is a reformáció. Tudják a választ arra, mit jelent tudatosan élni, miként lehet különbséget tenni a kell és a lehet között, örülni minden szabad mozdulatnak. Hogy minden ember az Isten szemében szabad, egyenlő és méltósága van, keresi az igazságát, a boldogságát. Megértették a reformáció egyik legfontosabb üzenetét, a béke veled és velem kezdődik.
Az európai kulturális örökség része lett a Dohány utcai zsinagóga
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke beszélt a Dohány utcai zsinagóga elismeréséről, de szóba került még a Zsidó Kulturális Fesztivál és a felújítás alatt álló status quo ante Rumbach utcai zsinagóga ügye is.
A Dohány utcai zsinagóga hatalmas elismerésben részesült, mi is ez?
Az Európai Unió az Európai Örökség részévé tette a zsinagógát, ez hasonlít az UNESCO világörökségi koncepciójához.
Mit jelent ez az elismerés?
Azok, akik ezt osztják, olyan kulturális helyszíneket választanak ki Európában, az európai örökség részeként, amelyek hidat képeznek az adott ország kultúrája, népe, valamint az európai közösség tagállamai között, kulturális, történelmi és a jelen esetben vallástörténeti összefüggésben.
Tudják, hogy hány kulturális örökség van Európában?
Tudomásom szerint tizenkilenc, Magyarországon eddig két helyszín volt az európai örökség része.
Mi következhet ennek a döntésnek köszönhetőe4n, megnő a látogatók száma például?
Azért azt tudni kell, hogy az a külföldi, aki ma Magyarországra jön, az egyik kitüntetett célpontként tekint a Dohány utcai zsinagógára, hiszen Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb zsinagógájáról van szó. Arról nem is beszélve, hogy többek között ezen zsinagóga keretei között is működik Közép-Európa egyik legnagyobb zsidó hitközsége. A Dohány utcai zsinagógának így feladata az is, hogy kielégítse a kulturális érdeklődést, valamint az is, hogy hidat képezzen a magyar társadalom, a magyar nép, a magyar zsidóság és az európai országok, az európai zsidóság között.
Ön vezeti a legnagyobb hazai taghitközséget, a BZSH-t, mely nemrégiben közgyűlést tartott. Miről volt szó ezen az eseményen?
Az alapszabály szerint normális esetben két közgyűlést kell tartson a BZSH, itt hozunk meg olyan döntéseket, amelyek a budapesti zsidóság életét jelentősen befolyásolják. A mostani közgyűlésen a 2018. évi költségvetés elfogadása volt a feladat, amit teljesen egyöntetű szavazással meg is tettek a küldöttek. Majd módosítottuk a választási szabályzatot, mert életszerűbbé kellett tenni a jelölések rendszerét. Erre azért is volt szükség, mert az első szabályozás a kilencvenes években született, azt azért be kell látni, ezek a mai elvárásoknak már nem igazán felelnek meg.
Zajlik egy vita, amiről egyes hírek azt mondják, a BZSH nem a Sulchan Áruch szerint működne.
Ez így nem igaz, az történik, hogy zajlik egy vita, amelxy a magyarországi neológia öndefiníciójáról, helyzetével foglalkozik, de szó van ebben a Mazsihisz, mint ernyőszervezet, a BZSH, mint a legnagyobb taghitközégnek a világhoz való viszonyáról, a valláshoz, az ortodoxiával való viszonyáról. Egyébként ez nagyon értékes, előremutató polémia, amire nagy szükség is van.
De ha jól tudom, új vezetőségi tagokat is választottak.
Valóban, az élet mindig hozhat olyan fordulatokat, hogy valaki valamilyen okból, legyen az magántermészetű, családi vagy más, nem kíván egy szervezet tagja lenni, most is ez történt, így két embert kellett a vezetőségbe beválasztani. Így két taggal bővült az elöljáróság, tudni kell, ez a testület végzi az operatív munkát a közgyűlések között.
A naptári év végén érdemes mérleget vonni. Hogyan sikerült az idei Zsidó Kulturális Fesztivál?
Azt gondolom, hogy a Zsidó Kulturális Fesztivál megtalálta a helyét, az új vezetéssel, hiszen volt egy vezetőváltás, a rendezvényt a BZSH vette át. Ahogy látjuk, a fesztivál sikeres volt, nem volt veszteség, a célunk egyébként az volt, hogy ez ne váljék egy profitorientált rendezvénnyé. A fesztivál inkább egy olyan seregszemle, amely nem csak a hazai, hanem a nemzetközi turizmus figyelmének a központjában áll. A siker másik kulcsa az volt, hogy megtaláltuk azt a kényes egyensúlyt, ami az igények és a lehetőségek között feszült.
A főváros egyik ékessége a Rumbach utcai zsinagóga, ahol felújítások zajlanak. Mi történik ott, mikorra várható a befejezés?
Egy nagyon ritka, kiemelt műemléki védettséget élvező status quo ante zsinagógáról van szó, aminek nagyon hányattatott sorsa volt, reményeink szerint ennek vége. Kormányzati támogatással indult meg az épület teljes rekonstrukciója, a zsinagógatér helyreállítása és korszerűsítése zajlik, mindez a számításaink szerint 3.3 milliárd forintba kerül összesen. Az építési munkák várhatóan egy év múlva befejeződnek, a belsőépítészeti munkálatok átcsúsznak 2019-re. Még az is különlegessége lesz ennek a zsinagógának, hogy egy multifunkcionális épületről beszélünk, amikor nem vallási eseményeket tartanak ott, akkor más kulturális eseményeknek is teret ad majd Rumbach utcai zsinagóga.
Van erre szükség Ön szerint?
Nagyon nagy szükség van rá. Már magának a felújítási projektnek a neve is, Együttélés Háza ezt mutatja, hiszen azt kívánja bemutatni, hogy a magyarországi, ezen belül a budapesti zsidóság hogyan élt a nem zsidó társadalommal együtt évszázadokon keresztül és hogyan él ma.
Van arról információja, hogy mi történi a Sorsok Házával, más néven a józsefvárosi projekttel?
Ez sajnos egy nagyon neurotikus probléma, az épület elkészült, azt mindenki dicsérte. A belső teeket is nézve, az épület bármilyen koncepciót képes befogadni, ám éppen a szakmai koncepcióval van probléma. A kijelölt főigazgató egy olyan, a zsidó szervezetekkel nem egyeztetett koncepciót készített el, amelyet így a magyarországi zsidó szervezetek nem tudtak elfogadni. Végezetül egy olyan kormányzati döntés született, hogy amíg nincs konszenzus a szakmai koncepcióval kapcsolatosan, addig ez az intézmény nem nyílik meg, pillanatnyilag ez a helyzet, ez már lassan két éve tart.
Mi lesz az épület sorsa Ön szerint?
bízom benne, hogy kellő rugalmassággal, egy pozitív hozzáállással ez a probléma megoldható lesz. Ám azt érzem, mindez csak a választások után történik meg, csak ekkor jöhet létre egy konszenzus. A megoldáshoz mindkét fél rugalmasságára és konszenzuskészségére nagy szükség van.
Lassan beköszönt Hanuka ünnepe. Mi történik ilyenkor a BZSZ zsinagógáiban?
Tizenöt zsinagógánk van, mindenhol önálló programokat szerveznek, amik már meg is lettek hirdetve, én magam is legalább két helyre is elmegyek majd, a Bethlen téri és a Hegedűs Gyula utcai zsinagógába. Mindenhol vidám estéket tölthetünk el, sok-sok gyerekkel, jó zenékkel, kitűnő előadásokkal.
Ön a Dohány utcai zsinagógába jár, mi a helyzet a közösséggel, a minjennel?
Nagyon komoly körzet működik a Dohány utcában, egy nagyszámú közösség, jelentős kulturális, zenei programokkal, most ilyenekkel készülünk a Hanukára, sőt még közösen ünnepelünk a polgári óesztendő végén is.
Újra felavatták a honfoglalási emlékmű oltárkövét a Vereckei-hágón
Sajnálatos módon az emlékművet már többször is megrongálták ukrán nacionalisták, most Erzsébetváros támogatásával sikerült ismét megújítani a fontos történelmi eseményt megörökítő emlékhelyet.
Az eseményen köszöntőt mondott Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere, aki elmondta, azért jöttek el, hogy megszenteljék ezt a mindenki számára fontos helyet. Hozzátette, a Vereckei-hágónak mindig kiemelt szerepe volt a magyarság életében, ezen a hágón át érkeztek az őseink, ez volt az a kapu, amelyen keresztül hazaérkeztek a magyarok. A Vereckei-hágó nem csak egy ikon, hanem egy szent hely, az egész magyarságot jelképező szimbólum, egy tiszta szellemű forrás, amelynek éltető vizéből élhetünk és másoknak is életet adhatunk. A történelemben leginkább a dátumokra emlékezünk, a helyek egy idő után kevésbé fontosak, pedig ezeket is kiemelten kellene kezelni, így a Vereckei-hágó esetében is, ami nem csak múltunkat, hanem a jelenünket és a jövőnket is meghatározza – tette hozzá Dr. Bajkai István. A Vereckei-hágóról elnézve lehet látni a budai Várat, az esztergomi székesegyházat, Tokaj-Hegyalját, de akár még Kolozsváron Mátyás király szülőházát, a kassai Szent Erzsébet dómot, a szabadkai zsinagógát. A magyarok határozták meg először történelmi pontként is a Vereckei-hágót, ez is a hely különlegességét adja – zárta beszédét a városvezető.
Az ünnepség végén a megjelent egyházi képviselők áldották meg a felújított oltárt.
Elismerték az erzsébetvárosi rendőröket
A főváros egyik legsűrűbben látogatott kerületében a rendőrök munkája is kiemelt figyelmet kap. Erzsébetváros minden lehetőséget megad arra, hogy elismerjék ezt az emberfeletti munkát. Idén Dr. Bajkai István alpolgármester köszönte meg a rendőrök munkáját.
Dr. Bajkai István elmondta, Erzsébetvárosban hagyomány, hogy a karácsonyi ünnepek előtt és Szent György napján is elismerik a rendőrök áldozatkész munkáját. Hozzátette, a rendőrök nélkül, akik nap mint nap teszik ki magukat a veszélyeknek nem lenne biztonságos, élhető a főváros, Erzsébetváros. Ezt csak a köszönet, az elismerés kifejezésével tudja Erzsébetváros honorálni, azon túlmenően, hogy amiben csak lehetséges, segíti a kerületi rendőrök munkáját. Mindenki a hazáját szolgálja, ki-ki azon a területen, amit hivatásául választott, Erzsébetváros önkormányzatának vezetői is szolgálatként tekintik a munkájukat, ahol egy élhető, biztonságos városrész megteremtése a cél, ahol az itt élők biztonságban tudhatják magukat, gyermekeiket. A kerület gazdálkodása azt eredményezi, hogy egyre többet és többet tud nyújtani Erzsébetváros, így a kerületi rendőrségnek i, amely testül.et új szolgálati lakásokat is kap majd.
A reformáció Erzsébetvárosban
Egy könyv bemutatóját tartották meg a K-11-ben, melyet Vezsenyi Péter A reformáció öröksége Erzsébetvárosban címmel jelentett meg. A kötetet Hamvas Levente Péter, az ERőMŰVHÁZ igazgatója mutatta be.
Együttműködési megállapodást kötött Erzsébetváros és a VERITA Történetkutató Intézet
Vattamány Zsolt polgármester és Szakály Sándor, a Veritas Intézet főigazgatója együttműködési megállapodást kötött, melynek értelmében a kerületi Facultas Gimnázium tanulói részt vehetnek több az intézet által szervezuett eseményen és képzésen egyaránt.
Egy zsidó-keresztény kultúrára épülő államban élünk, ahol igenis tudunk boldogan együtt élni
Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere beszélt a Vereckei-hágónál ismételten felszentelt emlékműről, a kerület fontos ügyeiről, népszavazásról, parkolásról, valamint az év végi ünnepek szellemiségéről is.
Szerencsére sor került a Vereckei-hágónál található emlékhely rendbehozatala, fel is avatták, fel is szentelték azt. Milyen volt ez az esemény?
Egy nagyon felemelő, ikonikus hely a teljes magyarság számára, most a hétvégén felszenteltük a már többször is megrongált oltárt, amit három történelmi egyház képviselői egyaránt megáldottak, megszenteltek. Nem volt egyszerű a hely megközelítése, hiszen az utolsó kilométereket már csak gyalog tudtuk megtenni egy olyan helyen, ahol járhatatlan utak vannak, mindezt egy több mint félméteres hóban. Ám ez, ahogy ott a református egyház egyházi képviselője is mondta, ez jelképezte a magyarság útját is, mert nehéz és rögös, ugyanakkor a hó tiszta és mi, akik ott voltunk, tisztán képviseltük a magyarság érdekeit.
Ha ilyen nehéz eljutni ehhez az oltárhoz, akkor miért mennek oda az ukrán szélsőségesek, hogy megrongálják?
Szerintem azért mennek oda, mert őket zavarja, hogy a magyarság történelme itt kezdődött több mint ezer évvel ezelőtt, ők inkább azt szeretnék bebizonyítani, hogy a magyarokat egy történelmi zárójelbe lehet tenni. Itt most utalhatnék arra is, milyen szörnyű körülmények között élnek a kárpátaljai magyarok. Az ukrán szélsősége4sek célja a történelem meghamisítása, megváltoztatása, annak a tagadása, hogy a magyarság történelme ebben a hazában itt kezdődött a Vereckei-hágónál.
Vannak nemzetközi szabályok, előírások, Magyarország például mindent megtesz az itt található más nemzetiségek emlékműveinek, sírjainak a védelme érdekében. Ön szerint miért nem léptek fel az ukrán hatóságok az ilyen barbár cselekedetek ellen?
Már odáig jutottunk, hogy a helyi hatóságok egy kamerarendszert építettek az oltár körül fel, bár nem tudom, hogy működik-e, nekem azért kétségeim vannak. Nem szeretnék vádaskodni, de úgy érzem, jogilag is támadható, amit az ukrán hatóságok tesznek, az biztos, nem igazán szakadnak meg a munkában, hogy felderítsék az elkövetőket, szerintem nem is tettek meg mindent ennek az emlékműnek a védelmére. Az okokról lehet és érdemes kérdéseket feltenni, talán összefüggésben lehet azzal, hogy bár maguk az ukránok is átélték, milyen is az, amikor a nyelvüket, a kultúrájukat egy másik nemzet elnyomja, de ők maguk most hasonlóképpen viselkednek a magyarsággal szemben.
A sokat vitatott nyelvtörvénnyel szemben a magyar kormány igyekszik fellépni, Ön találkozott a helyi magyarok képviselőivel, hogy tárgyaljanak erről az ügyről is?
Igen természetesen, az átadás előtti este érkeztünk meg, a nagydobronyi református gyermekotthonban szálltunk meg, ott találkoztunk helyi politikusokkal, a helyi magyarokkal, akik tényleg úgy érzik, élet-halál harcot vívnak a magyarságukért, a jövőjükért. Hozzá kell tennem azt is, amikor másnap mentünk az emlékműhöz, akkor többször is megálltunk, beszélgettünk ruszin emberekkel, akik csak jókat mondtak a magyarokról, gratuláltak nekünk.
Akkor most térjünk vissza Erzsébetvárosba, ahol népszavazásra kerül sor a bulinegyedet illetően. De lesz népszavazás?
A képviselőtestület tegnapi ülésén döntött, lesz népszavazás, aminek a kiírása a helyi választási bizottságon múlik már. Amennyiben nem érkezik be jogorvoslati kérelem, vagy ha beérkezik, de az elutasításra talál, mert erre még van jogi lehetőség, akkor viszonylag gyorsan, rövid időn belül kerül megtartásra a népszavazás.
Erzsébetvárosban, hasonlóan más belvárosi kerületekhez a parkolás nem egyszerű Évekkel ezelőtt egyes városrészek összefogtak, hogy valamennyire egységes parkolási rendszert hozzanak létre. Hogy áll ebben az ügyben a VII. kerület?
Tudni kell, lényegesen több gépjármű van Budapesten, int amennyi parkolóhely. Erzsébetváros igyekszik együttműködni több kerülettel, már folytatunk tárgyalásokat a XIV. kerülettel, de a saját parkolási rendeletünk módosítása kapcsán Terézvárossal is. Persze tudom, hogy ellentétes igények is megjelennek, mert mások a parkolási igények Zuglóban, és akár Terézvárosban egyaránt. Köztudott, hogy megoldás érdekében parkolóhelyeket, parkolóházakat kellene létesíteni, mi a lehetőségeink szerint ilyen megoldásokra törekedünk, ezek szerepelnek a terveinkben is. Ami a parkolást illeti, Erzsébetvárosban 2009-ben egy viszonylag hosszú szerződés került megkötésre, ezt az akkori szocialista városvezetés írta alá, ez a megállapodás 2019-ben jár majd le. A múltkori képviselőtestületi ülésen ettem egy előterjesztést, mely szerint megvizsgáltattam ennek a szerződésnek a jogi megfelelőségét és arra jutottunk, ez a megállapodás jogszabályba ütközik 2012 óta.
Ez anyagi veszteséget is okoz a kerületnek?
Ezt ma még nehéz lenne számszerűsíteni, az biztos, ez veszteséges a kerület számára, ez nem előnyös szerződés. Arról nem is beszélve, hogy parkolást, 2012 óta csak teljes mértékben önkormányzati tulajdonban lévő társaság folytathat, ennek a szabályrendszernek ez nem tett eleget. Megjegyzem azt is, készültek korábban is szakvélemények, amelyek ezt nem állapították meg, még az Állami Számvevőszék sem állapította meg ennek a szerződésnek a jogellenes voltát, én magam – bár senki nem kért fel erre – megvizsgáltam, megvizsgáltattam és más következtetésre jutottam. A képviselőtestület a véleményemet elfogadta, és engem, mint a kerület alpolgármesterét kérte fel a tárgyalások lebonyolítására.
Amennyiben az Ön álláspontja győz, akkor terveznek felelősségre vonást vagy inkább az a cél, hogy a jelenlegi szerződésből kilépjenek?
Eddig csak azt a munkát tudtuk elvégezni, hogy megállapítsuk ennek a szerződésnek a jogi problematikáját, ám a felelősség meghatározására szerintem később sor kerül majd. Hozzá kell tennem, akkor szinte az utolsó pillanatban kötötte meg ezt a szerződést az akkori szocialista vezetés, mert akkor már folyamatban volt egy alkotmánybírósági eljárás is. Bele is került a szerződésbe, hogy egy döntés értelmében a szerződés nem fog teljesülni, ám ezt nem tartották be.
Van ennek a szerződés felülvizsgálatnak valami köze a közelgő választási kampányhoz?
Mivel ezt a munkát már korábban elkezdtük, így mondhatom, ennek semmi köze nincs a kampányhoz, nekem, nekünk többek között az a feladatunk, hogy értékeljük a szerződéseket, most ennek a keretében került erre a sor.
Történnek szép és jó dolgok is Erzsébetvárosban, hiszen a Dohány utcai zsinagóga az európai kulturális örökség része lett.
Büszkék vagyunk arra, hogy ez a szép zsinagóga itt van a kerületben, ahogy arra is, a magunk részéről mindent megtehettünk azért, hogy Európa kulturális örökségének a részévé válhatott, ez nem csak Erzsébetváros, hanem az egész főváros, az ország egyik rendkívül fontos szellemi és vallási központja.
Ön országgyűlési képviselőjelöltként a VI. és a VII. kerülete is képviseli, ha már beszélt az erzsébetvárosi parkolásról, mi a helyzet Terézvárosban, ott jogilag minden rendben van?
Azért még a jelöltségről korai beszélni, a Fidesz majd csak később dönt arról, hogy kik indulnak el a választáson a párt színeiben, jelenleg a VI-VII. kerület választókerületi elnöke vagyok. A kérdését illetően azt tudom mondani, hogy a parkolás területén is jelentős előrehaladásra lenne szükség, ez a kérdés nem csak Erzsébetvárosban, hanem Terézvárosban is komoly problémát, feszültséget okoz, például az itt élőknek, hogy ide más kerületekből is érkeznek gépjárművek. Az sem egyszerűsíti a helyzetet, hogy aki reggel elmegy dolgozni, az már este nem talál parkolóhelyet. A kedvezmények és a szigorítások rendszerét összhangba kell hozni a kerületiek érdekeivel. Mondtam az előbb Erzsébetváros kapcsán, a megoldás mégis csak az lenne, hogy parkolóhelyek létesüljenek.
Itt vannak az ünnepek, Erzsébetváros vezetése most is gondol a rászorulókra, például ingyenes karácsonyfaosztással.
Valóban, a Klauzál téren több mint háromezer karácsonyfát osztunk szét az arra rászorulóknak, pontosabban azoknak, akik rendelkeznek Erzsébet-kártyával. Mi ezzel is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a karácsonyi ünnepek szebbek és könnyebbek legyenek minden családnak. Minden politikai elköteleződést nélkülözve mondom, gondolom, a Karácsony egy nagyon fontos ünnep Magyarországon, sajnos vannak olyan országok, helyek Nyugat-Európában is már, ahol ezt az ünnepet is szeretnék zárójelbe tenni, katolikus emberként azt gondolom, ez nagyon fontos ünnep. Ugyanezt gondolom a Hanukáról, ami zsidó honfitársaink számára fontos, ez is azt mutatja, egy zsidó-keresztény kultúrára épülő államban élünk, ahol igenis tudunk boldogan együtt élni..
