A 2018-AS VÁLASZTÁS KÉRDÉSE, HOGY MILYEN JÖVŐRE SZAVAZUNK
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a következő parlamenti választás elsődlegesen nem arról szól, hogy melyik pártra, hanem hogy milyen jövőre szavaznak a választók.
„Meg akarjuk-e védeni mindazt, amit elértünk, Magyarországot továbbra is nem bevándorló országként akarjuk-e látni, vagy pedig beadjuk a derekunkat, elfogadjuk azt, amit diktálnak, szabad nemzetből ismét alávetett nemzetté válunk, és elfogadjuk, hogy bennünket mások olyan bevándorlóországgá fognak átalakítani, amely a nemzeti kultúrájára és a keresztény hagyományaira nem épít” – mondta a 2018-as választásról a kormányfő csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács VII. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban. Szerinte ezért a jövő évi választásnak van egy, a pártokon messze túlmutató dimenziója és történelmi távlata is.
„AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOKAT LÉTREHOZNI SZÁNDÉKOZÓ ERŐK AKADÁLYNAK TEKINTIK A NEMZETEKET ÉS A KERESZTÉNY TRADÍCIÓT, EZÉRT SZÁNDÉKOSAN SZÁLLÍTJÁK EURÓPÁBA AZ IDEGEN KULTÚRÁKBÓL ÉRKEZŐ, SOK ESETBEN SAJNÁLATRA JOGGAL IGÉNYT TARTÓ TÖMEGEKET.”
A bevándorlásról úgy fogalmazott: az „európai egyesült államokat” létrehozni szándékozó erők akadálynak tekintik a nemzeteket és a keresztény tradíciót, ezért szándékosan szállítják Európába az idegen kultúrákból érkező, „sok esetben sajnálatra joggal igényt tartó tömegeket”.
Megjegyezte, Európán kívül egyetlen más ország sem szállítja be magához milliószám a migránsokat.
Szavai szerint Európa ma két részből áll: a bevándorlóországokból és azok, amelyek nem azok, és nem is akarnak azzá válni.
Az EU jövője pedig e két csoport együttélésének feltételrendszerétől függ – fűzte hozzá, kijelentve: a magyarok nem akarják, hogy országuk bevándorlóországgá váljon.
A határvédelemről hangsúlyozta: amikor Magyarország védi határait és ragaszkodik szuverenitásához, akkor Európát és a nyugati kultúrát is védi.
Arról is szólt, hogy az elismerés és a tisztelet jelének tartja az országgal szembeni nemzetközi támadásokat, kritikákat, leszámítva néhány „alpári hangütést”.
Szerinte ugyanis csak azokat támadják, akik valami olyasmit képviselnek, ami észrevehető, amihez érdemes viszonyulni: így a magyar gazdasági modell és bevándorláspolitika bírálata azt mutatja, hogy „valami olyasmit képviselünk, amit minimum vita tárgyává érdemes tennünk”.
Fotó: MTI – Koszticsák Szilárd
A magyar gazdaságot a miniszterelnök úgy értékelte: az ország a saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, nem szorul más pénzére. Az eredmények közül kiemelte: ma már mintegy 4,4 millióan dolgoznak, és mindenki fizet adót is. Magyarországon aki dolgozni akar, kivétel nélkül tud is. Mostanra nem az a kihívás, hogy nem tudnak munkát adni, hanem az, hogy többet is kínálnak, mint ahány munkavállaló van – fejtette ki.
„A MAGYAR KORMÁNY NEM FOGADJA EL AZT AZ ÁLLÁSPONTOT, AMELY BEVÁNDORLÓKKAL OLDANÁ MEG EZT A HELYZETET.”
Bár nehezen, de a bankokat és multikat is sikerült rávenni arra, hogy arányosabban vegyenek részt a közteherviselésben. Az „okosabbja” végül belátta, hogy az ország sikere hosszú távon az itt működő nemzetközi cégeknek és bankoknak is érdeke – mutatott rá a kormányfő.
Kijelentette: kormánya családbarát, a családokat támogató politikát folytat, ami nemzeti létkérdés is. Kiemelte: a magyar társadalom családközpontú, mégis hosszú ideje a demográfiai katasztrófa felé tartott. A népességfogyás katasztrofális helyzetéből, bár vannak biztató jelek, még nem húzta ki magát a magyar társadalom – állapította meg a miniszterelnök, hozzátéve: 2016-ban 1,25 százalékról 1,49-ra nőtt a termékenységi ráta.
Rámutatott: a magyar kormány nem fogadja el azt az álláspontot, amely bevándorlókkal oldaná meg ezt a helyzetet. Az a cél, hogy 2030-ra saját erőből a termékenységi ráta a népességfenntartásához szükséges 2,1 százalékra növekedjen – közölte. Összegzése szerint a gazdasági változások hatása nemcsak a statisztikákban, hanem a mindennapi élet világában is megjelent.
Donald Trump amerikai elnök „America first” jelszavára utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: Trump elnök politikáját követik abban a tekintetben, hogy „Hungary first”.
Üdvözölte a közelmúltbeli osztrák választás eredményét is, mert annak nyomán a legfontosabb európai kérdésekben a magyar és a hamarosan hivatalba lévő osztrák kormány „könnyedén pendülhet majd egy húron”.
„A DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYARSÁG A NEMZETI BÜSZKESÉGNEK EGYSZERRE FORRÁSA ÉS ERŐTARTALÉKA IS, EGYÚTTAL MEGKÖSZÖNTE NEKIK AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MUTATOTT TÁMOGATÁST, AZT, HOGY A VILÁG SZÁMOS PONTJÁN SEGÍTIK ÉPÍTENI A MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET.”
Az új ukrán oktatási törvényre kitérve azt mondta, „szomorú történetről” van szó, nehéz úgy együttműködni egy országgal, hogy közben „az ott élő nemzettársainkat nyilvánvaló diszkriminációval sújtják”.
A már elért kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni – tette hozzá, kiemelve: ha Magyarország most nem teszi világossá az ukránoknak az európai sztenderdek betartásának fontosságát, akkor más törvények – például az állampolgársági, a nyelvhasználati és az egyházi javak visszaadásáról szóló jogszabály – megalkotásánál a mostanihoz hasonló helyzet állhat elő. A magyar külpolitikát úgy összegezte: egyetlen meghatározó országgal sincsenek konfliktusaink. Arról is beszélt: Magyarország arra törekszik, hogy jó anyaország legyen, vagyis minden magyar otthona lehessen.
Úgy fogalmazott: a diaszpórában élő magyarság a nemzeti büszkeségnek egyszerre forrása és erőtartaléka is, egyúttal megköszönte nekik az elmúlt években mutatott támogatást, azt, hogy a világ számos pontján segítik építeni a magyar közösségeket.
Azt ígérte, bővíteni fogják a Kőrösi Csoma Sándor- és a Mikes Kelemen-programot, valamint a Rákóczi Szövetség diaszpóra- és szórványprogramját.
Azt is mondta: dolgoznak egy Kárpát-medencei oktatási hálózat kiépítésén, a cél, hogy a bölcsődéktől az egyetemig anyanyelvükön tanulhassanak a magyarok.
Felhívta a figyelmet arra is: összesen több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot, és ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az egymilliomodik magyar „visszahonosított” állampolgár éppen december 5-én – a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás évfordulóján – tehet majd esküt.
Végül támogatást kért ahhoz az RMDSZ részvételével indult Minority SafePack kezdeményezéshez, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel.
