Erzsébetváros, ahol egyszerre van jelen a múlt, a jelen és a jövő

Erzsébetváros, ahol egyszerre van jelen a múlt, a jelen és a jövő

Erzsébetváros is megemlékezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól. A képviselőtestület több dologban is döntött, sétálóutca lesz a Kazinczy utca, népszavazást írnak ki majd a bulinegyedről is. Mellette jelentős egészségügyi fejlesztésekbe is kezdenek jelentős kormányzati segítséggel. Ezekről is beszélt Dr. Bajkai István, a kerület alpolgármestere. A Klauzál téri vásárcsarnok kezdi megtalálni régi önmagát.

 

Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapon

Kossuth Lajos nevezte Aradot a Magyar Golgotának. 1949 október 6-án ott végezték ki a magyar forradalom és szabadságharc 13 tábornokát és ugyanezen a napon hajtották végre a halálos ítéletet Pesten, Batthyány Lajoson, az első felelős miniszterelnökön.

Erzsébetváros is megemlékezett a vértanúkról, a Klauzál téri kopjafánál, a megemlékezésen Vattamány Zsolt polgármester beszélt. A kerület első embere beszédében idézett az aradi tizenhármak utolsó leveleiből, melyet családtagjaiknak írtak. A leveleket családos emberek, férjek, apák írták, akik már hosszú ideje voltak távol szeretteiktől és amikor a soraikat írták, már tudták, soha többet nem találkoznak velük. Mint a polgármester kiemelte, ma úgy emlékezünk rájuk, mint vértanúkra, hősökre, pedig nem voltak mások, mint mi, hús-vér emberek. Nem akartak hősök lenni, csupán tették a dolgukat, tisztességgel, megalkuvás nélkül. A szabadságharc bukása nem hozott megnyugvást, ám annak érdemei, a magyar történelemre gyakorolt hatása vitathatatlan. A halálos ítélet kitalálói, végrehajtói nem tudták még azt, az embert el lehet pusztítani, egy nemzetet ideig-óráig el lehet nyomni, de a szabadság iránti vágy és a hit, amelyet ezek az emberi sorsok éltettek, nem pusztítható el. Az elnyomás képes uralni a tetteket, de azt a csendes forradalmat nem tudja elnyomni, ami először az emberek szívében, lelkében teljesedik ki, ami az elnyomóra jóval veszélyesebb bármely fegyvernél. Az aradi gyásznapban a fenséges jelenet az volt, amikor is Vécsey Károly, akinek már nem volt kitől elbúcsúznia, ezért odalépett Damjanich tábornok holttestéhez és a nemesi sarj megcsókolta a szerb paraszt kezét. Erre az emberi nagyságra legyünk büszkék ma és tartsuk követendő példaként – mondta el Vattamány Zsolt.

 

Sétálóutca a Kazinczy utcában

Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület kezdeményezésére döntött az önkormányzat arról, hogy esténként lezárja az utcát az autóforgalom elől.

 

Régi vágya teljesült a környéken élőknek azzal a döntéssel, hogy még ugyan csak részben, esténként, de sétálóutca lesz a Kazinczy utcából, ám a rendezési tervekben szerepel olyan elképzelés is, amelyik megfordítja a közlekedés irányát a Dohány és a Dob utcai szakaszon, ami változást hozhat végleg a Kazinczy utcában.

 

Jelentős fejlesztés a Péterffy Kórházban

Több mint egymilliárd forintot fordítanak a Péterffy utcai Kórház fejlesztésére – jelentette be Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere.

 

Mint a sajtótájékoztatón megjelenő Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere elmondta, a kerület eddig is jelentős összegekkel támogatta a Péterffy Kórházat az elmúlt években. A kerület csak ebben az évben több mint egymilliárd forintot szán az egészségügyi intézmények működtetésére, csak a Péterffyben a szülészeti osztály, a kézsebészeti részleg működtetéséhez, műszerek beszerzéséhez egy jelentős, emelt támogatást biztosított. A kerület számára is nagy öröm, hogy a kormány egy jelentős, több mint egymilliárd forintot szán a Péterffy Kórház fejlesztésére, amivel az elmúlt évtizedek legnagyobb fejlesztése valósul meg ebben az intézményben. A kormány ezzel a döntésével kifejezte az emberek iránti elkötelezettségét és azt is, hogy szükség van egy ilyen, XXI. századi fejlesztésre.

Sásdi Antal, a kórház főigazgatója elmondta, már nagyon ráfér ez a fejlesztés az intézményre, a pénzből külső és belső felújításra egyaránt futja majd, ezen belül a betegellátás körülményeinek a javítására. Beindul egy műszerfejlesztés is, beszerzés is, már most tervezhetnek akár hosszabb távra is a kórház vezetői. A hosszabb távú fejlesztésekre az Egészséges Budapest Program keretében keresnek majd forrásokat, ehhez leginkább kormányzati támogatás van, igen jelentős összeggel. Ez a Péterffy Sándor utcai Kórház tekintetében – mint ismét kiemelte a főigazgató, hosszabb távon – 30 milliárd forintot jelenthet. Már az idén is megvalósulnak fejlesztések, a teljes programot 2025-ig valósítják meg.

 

Erzsébetváros a gondoskodó önkormányzat

Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere beszélt azokról a szolgáltatásokról, amelyeket az önkormányzat a lakók érdekében működtet.

 

Még a múltkor beszélt arról a zarándokfutásról, melyet Kárpátaljára indítottak el a reformáció 500. évfordulója alkalmából. Hogyan sikerült ez a program?

Még nem került rá sor, október végén indulunk, de csak azért, mert el kellett halasztanunk két héttel, ennek több oka volt, többek között az ukrán konzul kérésére, pontosabban a Vereckei hágón lévő emlékművet akkor szenteljük majd fel.

Mennyire befolyásolja az ukrán nyelvtörvény ezt a helyzetet?

Nagyon bízom benne, hogy ennek az emlékműnek az újból átadását nem zavarják majd meg a szélsőséges ukrán nacionalisták, az kétségtelen tény, hogy a helyzet most feszültebbé vált. Hozzátartozik, a nyelvtörvény elfogadása egy újabb intézkedés az ott élő magyarsággal szemben, miközben az ukrán kormány az Európai Unióhoz szeretne közeledni, az európai normákkal büszkélkedik, ám ez a mostani lépés ezzel nem áll összhangban.

Ön erzsébetvárosi alpolgármesterként – többek között – olyan területekért is felel, mint például a kerületben élők egészségügyi ellátása. Mit tud tenni ebben az ügyben az önkormányzat?

Az önkormányzatunk minden évben jelentős összegekkel támogatja a kerületi egészségügyi intézményeket, ha valaki megnézi a rendelőinket, a gyermekrendelőinket, az látja, az önkormányzat mindegyiket felújíttatta. Ezen kívül támogatjuk a Péterffy Sándor utcai Kórházat is, ebben az évben a szülészet-nőgyógyászatot és a sebészetet is támogattuk. Az önkormányzat csak idén több mint 76 millió forinttal támogatta a háziorvosi szolgáltatást, a gyermekorvosi ügyeleteket, a felújításokat. A Humán Szolgáltató Egészségügyi Központnak pedig több mint 700 milliós költségvetése van.

Itt milyen szolgáltatások vannak?

Elsősorban egészségvédelmiek, az idősek gondozása, valamint a hátrányos helyzetűek támogatása a központ feladata. Egyébként ez az összeg jóval magasabb, mint amit más kerület nyújt a saját szervezetének.

A XIII: kerület gépeket szerzett be, hogy az ott élők számára szűrővizsgálatokat tudjanak lefolytatni gyorsan és térítésmentesen. A prevenciót egyre több helyen felismerik, Erzsébetvárosban mi történik?

A humán központunk azért is rendelkezik az előbb is említett jelentős támogatással, hogy a gyermeke és az idősek számára is tudjanak megfelelő ellátást biztosítani. De jelentősen támogatjuk az állammal együtt a Péterffyben az eszközök beszerzését. Természetesen az önkormányzatunk támogatja az oltási programot.

Ha már gyerekek, Ön rövidesen egy díjátadóra megy.

Így van, a Brunszvik Teréz Óvodába, ahol minden évben elismerjük az óvónők teljesítményét.

Az önkormányzat döntése szerint sétálóutca lesz a Kazinczy utcából, igaz csak esténként, de ez minden napra így lesz, netán csak hétvégére?

Elsősorban a hétvégekre koncentrálódik, úgy hiszem, ezzel is hozzájárulunk a terhek csökkentéséhez, bár még nem a végleges megoldás, de ez egy lépés az élhetővé tételhez.

A képviselők népszavazás kiírásáról döntöttek a testületi ülésen. Mi lesz ezzel?

Két jogi lehetőség van előttünk. Az egyik képviselőtársunk egy kezdeményezést nyújtott be a választási bizottsághoz, amit az el is fogadott, így ez az eljárás elindulhat. Mellette a képviselőtestület is úgy döntött, népszavazást ír ki. Ugyanabban a tárgykörben nem lehet két népszavazást kiírni, információink szerint most a képviselőtársunk kezdeményezése van folyamatban.

De ezek szerint addig a problémák nem oldódnak meg.

Az döntő lesz, hogy a képviselőtársunk kezdeményezése eredményes lesz-e, amennyiben nem, úgy a képviselőtestület népszavazása kerül sorra. Egy biztos: népszavazás lesz, az időpontja még kérdéses.

De addig milyen megoldásokkal élhet az önkormányzat?

Az említett testületi ülésen számos más döntést is hozott az önkormányzat a népszavazás mellett. Ezeknek a megvalósítása már ebben a hónapban elindul, mint a biztonsági őrök kirendelése, a járulékos tisztítás, létrehoztunk egy alapítványt a bulinegyedben élők életkörülményeinek a javítására, ide várjuk a vállalkozók befizetéseit. Döntés született a közterület-felügyelet megerősítéséről, már elkezdtük a tárgyalásokat a rendőrséggel is a bulinegyed még fokozottabb ellenőrzése érdekében.

Honnan szereznek ezekhez forrásokat?

Az önkormányzat költségvetése rendelkezik tartalékokkal, van fedezetünk.

Ebben a hónapban emlékezünk meg az 1956-os forradalomról is. Erzsébetváros miként emlékezik majd?

Az önkormányzat központi ünnepsége a Rózsák terén lesz, ott emlékezünk majd 1956 hőseire és áldozataira.

Köszönöm a beszélgetést.

 

Klauzál tér csarnokkal

Az épületet 1897-ben építették meg, a piac történelméről Ferenczi László igazgató beszélt.

 

Az igazgató először beszélt arról az esetről, ami a vasárnapi Antik Placcon történt, amikor is az egyik árus által kínált termék ellen tiltakozott Vajnai Attila, amit a rendőrség akadályozott meg. A csarnok vezetője az eset tanulságaként kifejtette, azt szeretné elérni, hogy a csarnok egy politikamentes sziget legyen, itt mindennek a vevőkről és az árusokról kellene szólnia. Miután a csarnok egy nyilvános hely, így jobban ki vannak szolgáltatva különböző atrocitásoknak. Az épület vezetője az eset után leült a biztonsági őrök főnökével, megbeszélték, hogy ki kit tud tenni, jobban kell figyelni, mert nem szabad ilyen eseteknek a csarnok területén előfordulni. Már azért sem, mert a csarnok a bérlők között is egyre népszerűbb. Lassan, de közelednek az ünnepek, a csarnokot feldíszítenék is, hogy valódi hangulatot mteremtsenek, a kereskedők pedig akciókkal népszerűsítik majd portékáikat. Ennek a csarnoknak a történelme is ezt diktálja. A kiegyezést követően a főváros akkori vezetése jelentős fejlesztésekbe kezdett, ennek értelmében öt vásárcsarnok építéséről is döntöttek. A Klauzál téri csarnok 1897-ben került átadásra, ami az akkori kor legmodernebb technikájával készült. A vásárcsarnok hamar nagy népszerűségre tett szert, akkoriban még igen jelentős volt az élőállat kereskedelem is. A Klauzál téri csarnok több mint száz évig működött, az idő vasfoga megette az épületet, az önkormányzat 2014-ben határozott a csarnok bezárásáról és renoválásáról. Rá egy évre megtörtént a felújítás, a modern kor technikájával, de meghagyták az épület régi hangulatát. Így a Klauzál tér nem csak egy vásárcsarnok, hanem egy turisztikai nevezetesség is. Az újranyitás után a csarnokot kereskedelmileg is újjá kellett építeni, hiszen a régi kereskedők és a vásárlók is elmentek. A csarnok vezetése egy komoly marketingmunkát folytatott, hogy visszatérjenek a kereskedők és a vásárlók egyaránt. Mára már el lehet mondani, a vásárlók kezdik megkedvelni a csarnokot. A mai kereskedők között meg lehet találni pecsenyesütőt, éttermet, tejterméket forgalmazó, zöldséges, hús-hentesárut kínáló, pék, mézforgalmazó. Vannak őstermelők is, akik miatt megjelenik a piacon egy vásárlóréteg, amelynek a tagjai igénylik is az egészségesebb ételeket.