A megelőzéshez szabadidőre van szükség
Dr. Horváth Remény, a Széchenyi gyógyfürdő főorvosa a nappali kórház intézményéről beszélt, valamint a megelőzés fontossága is szóba került Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa kérdései alapján.
A Széchenyi sok mindenről híres, ezek egyike a nappali kórház, ami azért némi magyarázatra szorul.
A nappali kórházban mozgásszervi bántalmakkal rendelkező betegeket kezelünk, ám itt nincs éjszakai kórházi ellátás, nincs étkezés, a betegek a gyógyszereiket maguk hozzák, a bent töltött fél nap alatt olyan kezeléseket kapnak, amelyek a mozgásszervi és belgyógyászati diagnózisuknak megfelelő. Arról, hogy milyen kezeléseket kapjanak, a reumatológus és fizikoterápiás kollégákkal együtt döntünk, azaz részletes vizsgálat, hozott leletek alapján egyénekre szabva döntünk a kezelésekről. Természetesen amellett, hogy mi mozgásszervi betegeket kezelünk, akik ilyen diagnózisokkal érkeznek, sajnos van elég sok egyéb betegség is. Pontosabban fogalmazva, mi egészségben károsodott betegeket kezelünk, a meglévő betegségek gyógyítása a célunk, mellette pedig más betegségek megelőzése, ezt hívjuk másodlagos prevenciónak. Kezeljük a betegeket, van gyógytorna, terápia, gyógyfürdő, masszázs, szénsavas kádfürdő, iszapkezelés, de mellett van még – többek között – diétás tanácsadásunk is, valamint a gyógyvizek fogyasztására is felhívjuk a figyelmet. Mondhatom, minden lehetőség a rendelkezésünkre áll és így, ha mindent sikerül rendezni, a lelki egyensúly is helyreáll a betegeinknél.
Az egyértelmű, hogy a nappali kórház intézménye a betegeknek is jobb, hiszen egy több napos kórházi lét megviseli az embert, de mennyire támogatja ezt a módszert az állam?
Az előbb említettem a lelki egyensúlyt, ami megmarad már akkor is, ha a beteget nem szakítjuk ki a családi környezetből. Sajnos ma már olyanok a munkakörülmények, hogy az aktív dolgozók is inkább munka mellett végzik a kezeléseket, mi nem tartjuk ezt ideálisnak, de tudomásul kell venni, ilyenek a rohanó világ körülményei. Közel tíz évvel ezelőtt ez az ellátás még ingyenes volt, egy háromhetes kúra. Azóta apránként kellett hozzájárulást fizetni a betegeknek, hiszen egy kezelést a társadalombiztosítás közel 75 %-ban finanszíroz, de ez is egy óriási lehetőség. Ugyan akkor az is igaz, hogy ennek a hozzájárulásnak is a megfizetése egyre nagyobb gondot jelent a betegeknek, ez jelenleg 1800 forint egy napra, de ezt minimum tizenöttel kell megszorozni. Mellette azért el kell mondani azt is, hogy olyan ez a rendszer, mintha a beteg egy szanatóriumban lenne. A nappali kórházak Budapesten közel ötezer beteget látnak el, komoly sikerélményeket ér el az a lelkiismeretes szakmai gárda, amelynek tagjai a betegek gyógyulásáért dolgoznak.
A nappali kórházak esetében mintha nem is a magyar egészségügy rémtörténeteit látnák a betegek, itt minden úgy néz ki, mint egy kiemelt elitkórházban. Ezek szerint ezek az intézmények nem is részesei a magyar egészségügynek?
De teljes mértékben a részesei, azt gondolom, kitt a menedzsment munkája, amit a több évtizedes tapasztalatok alapoztak meg fontos, mert rájöttek, ennek a tevékenységnek a jelentősége nem szabad eltörpülnie az egyre jelentősebb wellness, fittness szolgáltatások mellett. A mi munkánknak nagyon komoly kihatásai vannak a gazdaságra is, hiszen amellett, hogy a beteg sokkal hamarabb kerül vissza az aktív munkába, ezzel is csökkentve a betegállományban eltöltött idejét, mellette még az idősebb korosztály is kevesebb gyógyszert szed a kezelések után.
Budapest a gyógyfürdők városa, közöttük kiemelkedő helyet kap a Széchenyi, amelyik nem csak itthon népszerű. Mit tudnak tenni azok a külföldiek, akik hallottak a nappali kórház intézményéről, igénybe vehetik ezt a szolgáltatást?
A külföldiek a kúra időtartamánál kevesebb ideig vannak nálunk, igaz, egyre többen jelennek meg a gyógyfürdőkben, de nem a nappali kórházat keresik.
A magyar betegnek kihez kell először fordulnia, ha a nappali kórházat szeretné igénybe venni?
Először a háziorvost kell felkeresni, majd jöhet a reuma és fizikoterápiás szakorvos, illetve egyéb mozgásszervi problémákkal foglalkozó szakorvos, majd hozzánk. Van azonban egy rövidebb út is, a gyógyfürdőkben működik egy fürdőorvosi tanácsadás, ők is alaposan megvizsgálják a betegeket, majd elrendelhetik a gyógyfürdőkezelést, illetve a nappali kórházi ellátást is.
Hányszor veheti a nappali kórházat igénybe egy beteg?
Évente két alkalommal van erre lehetősége, azt gondolom, alapesetben ez optimális. Csak akkor van gond, ha valakin ek olyan bajai vannak, amelyekre ez a két kúra nem ad gyógyulást, ebbe az esetben térítéssel tudjuk ezt megoldani.
Vidéken mennyire érhető el ez a szolgáltatás?
Két évtizeddel ezelőtt még vidéki gyógyfürdőkbe is volt telepítve nappali kórházi ellátás, Hajdúszoboszlón, Harkányban, Bükkfürdőn a mai napig is működik.
Mondta, hogy egy évben kétszer vehetik igénybe a betegek a nappali kórházat, de vannak-e visszajárók?
Pont a napokban került a kezembe egy kórlap, ahol azt láttam, egy betegünk már 28 éve ját vissza hozzánk rendszeresen. Ebből persze két következtetést lehet levonni, az egyik az, hogy nem gyógyul meg teljes egészében a mozgásszervi beteg, de sokkal inkább azt kell nézni, hogy ezen idő alatt a beteg szinten van tartva, nem beszélve arról, hogy munkaképes és aktív.
Az egészségügy egyik legfontosabb feladata a prevenció. Hogyan lehetne a magyar társadalom egészségesebb?
Mi szakorvosok sokszor elmondjuk, hogyan is lehetne ezeket a folyamatokat megvalósítani, persze mi magunk is nehezen tudjuk ezeket megtenni, mert egyre kevesebb a szabadidő, pedig a megelőzéshez erre van hatalmas szükség. Ha a szívünkbe nézünk és megmondjuk, hogy hány havonta tudunk eljutni, mondjuk egy uszodába, akkor igencsak rossz eredmények jönnek ki. Van azonban egy ennél sokkal olcsóbb és könnyebben megvalósítható megoldás, én magam is ezt gyakorlom reggelente, ez pedig az otthoni gyógytorna.
Mellette nyilvánvalóan át is kellene szervezni az életünket, jobban odafigyelni magunkra.
Igen, de minden a gondolatainknál dől el, egyre több fiatal betegünk van, akik azt gondolják, egészségesen élnek, közben pedig nem így van. Asz valóban igaz, a napi egzisztenciális küzdelem a gátja az egészségesebb életmódnak, a megelőzésnek.
Köszönjük a beszélgetést.
