A BreuerPress és a HetiTV hírei
Magyarország hétfőn megküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban, és ezekben bemutatta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál hozzátette: „arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”, de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is „visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek”.
Fogyatékos embereket és családjukat segítő civil szervezetek kezdeményezéseit támogatja a kormány. A szerdán lezáruló, csaknem 171,5 millió forint keretösszegű pályázatra azok a szervezetek jelentkezhetnek, amelyek az elszigetelődés ellen indítanak helyi, térségi vagy országos programokat – ismertette Czibere Károly. Közölte: céljuk az, hogy a segítő civil partnerek fejleszteni tudják a beilleszkedést ösztönző, az életminőséget javító szolgáltatásaikat, vagy újakat tudjanak indítani.
Népszavazást kezdeményezett a kiábrándult fideszesekre hajtó párt. Hamar akcióba lendült a tíz napja bejegyzett Polgári Világ Pártja. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze arra a kormányt, hogy Magyarország az euróövezethez való csatlakozás érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai Átváltási Árfolyam-Mechanizmus (ERM II) rendszerébe?” Ezt a kérdést, tehát az euró bevezetését szeretné népszavazásig vinni a Polgári Világ Pártja. A napokban alakult szervezet be is nyújtotta a kérdést a Nemzeti Választási Irodához. Az Index interjút közölt a PVP elnökével, Keresztény Zoltánnal, aki azt mondta, a PVP centrista jobbközép párt, amely várja a polgári konzervatív és polgári szabadelvű magyarokat.
Nem fog belemenni semmilyen összefogásba vagy együttműködésbe a Momentum, amelynek 106 egyéni indulója és saját miniszterelnök-jelöltje is lesz a 2018-as választáson – írja az Index. A lap úgy tudja, hogy az összefogás kérdéséről élénk vita zajlott, de egy teljes ellenzéki összeborulást nagyjából mindenki elsőre elutasította a közéletbe a NOlimpia-kampánnyal berobbanó szervezetben. A Momentum–LMP-összefogást már kevesebben utasították el, de a momentumos küldöttek szerint ennek inkább az LMP-sek lettek volna a haszonélvezői.
Francia kérésre tovább vizsgálják a magyar hatóságok a terrorista Salah Abdeslam magyarországi kapcsolatrendszerét – írja a Magyar Idők. Mindenkit megpróbálnak azonosítani, akivel csak egyszer is kapcsolatba került a Belgiumban élt, francia születésű férfi. Abdeslam a 2015-ös migránshullámmal Magyarországra érkező, az Iszlám Állam Szíriában kiképzett terroristái közül tizenhármat bizonyítottan Nyugat-Európába szállított, ahol három terrortámadásban vettek részt, és az útvonalat feltérképező algériai Bilal C., a belga Ayoub El Khazzani, valamint Abdeslam kivételével valamennyien életüket vesztették. Abdeslam és társai jelenleg vizsgálati fogságban vannak.
Külpolitika:
Itt az idő, hogy a kurdoknak önálló állama legyen – mondta Benjamin Netanjahu még a múlt héten, amikor 33 republikánus képviselővel találkozott. A zsidó állam miniszterelnöke korábban mindig óvatosan fogalmazott ebben a kérdésben, mivel a kurdok ügye Törökországot meglehetősen húsbavágó módon érinti. A független Kurdisztánról egyébként szeptemberben tartanak népszavazást – írta az israelnationalnews. A portál idézte Gideo Sa’ar, a Likud képviselőjének korábbi nyilatkozatát, aki szintén támogatásáról biztosította a kurdokat. Sa’art egyébként többen Netanjahu politikai örökösének tartják.
A Hezbollah zászlójának a betiltását követeli Matthew Offord, a kormányzó brit Konzervatív párt parlamenti képviselője. A honatya a 2000-ben elfogadott terrorizmus elleni törvényre hivatkozik – írta a Jewish Chronicle. Offord egy petíciót is elindít az ügy érdekében. Úgy látja, hogy a Hezbollah katonai szárnyának a zászlója be van tiltva az országban, de a terrorszervezet politikai szárnyának a zászlójával is hasonlóan kéne cselekedni. Sokan úgy érzik, akik a Hezbollah politikai szárnyának a jelképeit használják, az nem a szólásszabadság kifejezése, hanem átlépik az antiszemitizmus mesgyéjét” – mondta a politikus.
„Az emberi jogok területén kiemelkedőt nyújtó személyként” tüntették ki Dr. Alejandro Roisentult, aki az elmúlt 28 évben Izraelben dolgozott, és a Ziv Medical Center munkatársaként segített a szíriai polgárháború sebesültjein. „Azokat a sérült szíriai embereket – köztük gyerekeket –, akik nagyon rossz állapotban, mégis saját lábaikon jöttek az izraeli határhoz, az izraeli hadsereg a kórházunkba hozta, és mi, izraeli orvosok segítettük, kezeltük őket. Először ellenségként tekintettek ránk, de az izraeli kezelés után megváltozott a véleményük. Remélem ezek az apró lépések is elő tudják mozdítani a békét” – nyilatkozott a kitüntetett szakember. Jelenleg a Ziv Medical Center szájsebészeti osztályának vezetője, a szíriai határtól közel 40 kilométerre eső Safed városában dolgozik – olvasható a Jewish Telegraphic Agency honlapján.
Emmanuel Macron francia elnök választói felébredtek rózsaszín álmukból, és ezt az államfő népszerűségi indexe is megérezte: míg három hónapja még a megkérdezettek 62 százaléka volt elégedett Macron munkájával, legutóbb ez az arány csupán 36 százalék volt az Ifop közvélemény-kutató intézet szerint – írta az AFP francia hírügynökség. Legutóbb Jacques Chirac népszerűsége esett ekkorát, 1995-ben. „Emmanuel Macron eddig a felhők fölött járt, de most leesett a földre, és kénytelen megfizetni döntéseinek politikai árát” – mondta Jérome Fourquet, az Ifop kutatója. Bár az elnök számos kampányígéretét megtartotta, a költségvetési hiány csökkentésére tett erőfeszítései sok francia állampolgárt feldühítettek. A köztisztviselők a bérek befagyasztása miatt dühöngnek, a nyugdíjasokat a nyugdíjaikat sújtó adó ütemezett növelése, a szegényebb családokat pedig az otthonteremtési kedvezmények csökkentése bőszítette fel.
Öngyilkos robbantásos merényletekre készülő iszlamistákat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat. A moszkvai régióban elfogott Iszlám Államhoz tartozó terroristák nagy erejű robbantások sorozatát tervezték végrehajtani Moszkva forgalmas helyein, egyebek között közlekedési objektumokban és bevásárlóközpontokban. A különleges műveletben elfogott csoport egy orosz állampolgárból és három közép-ázsiai tagból áll.
Véget értek a feltételezett dzsihadisták elleni biztonsági műveletek a Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban elkövetett terrortámadás után – jelentette be Remis Dandjinou, a nyugat-afrikai államhírközlési minisztere. Az Aziz Istanbul kávézó és étterem elleni merényletben a legfrissebb adatok szerint 18-an vesztették életüket, és legalább nyolcan megsebesültek, közülük többen életveszélyesen. A halottak között egy francia és egy török állampolgár is van az érintett országok külügyminisztériumai szerint. Egy másik török állampolgár megsebesült. Roch Marc Christian Kaboré, az afrikai ország elnöke Twitter-üzenetében elítélte a „szörnyűséges támadást”, és leszögezte: Burkina Faso nem adja meg magát a terrorizmusnak.
Nem lehet többé háború a Koreai-félszigeten, az észak-koreai nukleáris és rakétakísérletek okozta válságot békésen kell megoldani – jelentette ki Mun Dzse In dél-koreai elnök, miután megtartotta rendszeres heti tanácskozását tanácsadóival. „Biztos vagyok abban, hogy az Egyesült Államok higgadtan és felelősségteljesen reagál a helyzetre, ahogyan mi is” – mondta az államfő. Csökkent a légkör feszültsége azáltal is, hogy két magas rangú amerikai tisztségviselő egyhangúlag úgy nyilatkozott: nincs azonnali háborús veszély – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket – tudta meg a Gandul hírportál a román bevándorlási hivataltól. Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott, azt hangoztatva, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. A román hatóságok mindazonáltal nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását. A Görögországból és Olaszországból áthelyezett menedékkérők első csoportjának tavaly márciusi érkezését a hírtelevíziók élőben közvetítették.
Fejkamerákkal szerelik fel a londoni rendőrség fegyveres erőit. A Scotland Yard szerint az intézkedés nagyobb átláthatóságot teremt és jobban ellenőrizhetővé teszi a rendőröket. A rendőrség fegyveres erőinek tagjai a sapkájukon vagy a golyóálló sisakjukon viselik majd a kamerákat. Testkamerákkal már felszerelték őket a 32 londoni kerületből harmincban, valamint például a kutyás egységeket is, de az elmúlt években megfogalmazott bírálatok szerint ez nem felelt meg a céloknak, és nem adott pontos képet egy-egy kérdéses helyzetről.
Az Egyesült Államok katonai fellépése nem járt eredménnyel Afganisztánban, ezért az amerikai fegyveres erőknek ki kell vonulniuk onnan – jelentette ki Zamir Kabulov afganisztáni orosz elnöki különmegbízott, a moszkvai diplomáciai tárca második ázsiai osztályának igazgatója az Izvesztyijában közölt nyilatkozatában. Kabulov rámutatott, hogy Oroszország eddig „sohasem sürgette az Egyesült Államok csapatainak kivonását Afganisztánból”, de szerinte a jelenlegi helyzetben ez lenne a legjobb megoldás.
Tüntetéseket, gyertyafényes virrasztásokat rendeztek szerte az Egyesült Államokban a charlottesville-i szélsőjobboldali rendezvényt, a gyűlöletet és a rasszizmust elítélendő. Tüntetők vonultak egyebek között Donald Trump elnök New York-i otthonához, a Trump Towerhez. Seattle-ben – ahol Trump támogatói és ellentüntetőik is összegyűltek a belvárosban – a rendőrség őrizetbe vett három férfit, és fegyvereket kobzott el több embertől. A charlottesville-i szélsőjobboldali demonstrációt azért tartották meg, hogy tiltakozzanak Robert Lee tábornok szobrának tervezett eltávolítása ellen. Lee tábornok az Egyesült Államokat 1861 és 1865 között emésztő polgárháborúban a déli, konföderációs seregek vezetője volt, sokak számára a rabszolgatartó déli államok konföderációjának jelképe.
Gazdaság:
Az ősszel újra lehetőséget kapnak a hazai cégek, hogy uniós forrásból fejlesszék munkavállalóik készségeit – írja a Világgazdaság. A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k), illetve a nagyvállalatok összesen mintegy 40 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra. A kkv-knak 19,04 milliárd forintot különítettek el, a nagyvállalatok számára pedig 21,52 milliárdot Ezeknél a régóta várt Ginop-pályázatoknál (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) akár százszázalékos támogatás mellett is elindulhatnak a képzési programok – emelte ki a lap érdeklődésére a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Tóth Ádám Ferenc hangsúlyozta, hogy a projektek nagyságrendje a kkv-k esetében 3-50 millió forint lehet, a nagyvállalatoknál pedig 10-100 millió.
Az exportvezérelt gazdasági növekedés következtében a magyar gazdaság nyitottsága, így a külpiacoktól való függése jelentősen nőtt az utóbbi években. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelem tavalyi évéről szóló jelentésében kiemeli, hogy 2011 és 2016 között közel 12 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) volumene, amihez az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege is hozzájárult. Az Eurostat adatai szerint az áruk és szolgáltatások exportja tavaly a GDP 92,5 százalékát tette ki, míg az import esetében ugyanez az arány 82,2 százalék volt. Ennél az EU-ban csak négy ország rendelkezik magasabb kiviteli és behozatali aránnyal a GDP-hez mérten: Luxemburg, Málta, Írország és Szlovákia.
Sport:
Zinédine Zidane, a Real Madrid labdarúgócsapatának vezetőedzője csak Cristiano Ronaldo kiállítása miatt bosszús a spanyol Szuperkupa első mérkőzését követően, amelyen együttese 3-1-re nyert a Barcelona vendégeként. „Nagyszerűen játszottunk. Ami bosszantó számomra, az Cristiano kiállítása” – mondta Zidane, aki szerint a négyszeres aranylabdás portugállal szemben elkövetett szabálytalanság talán valóban nem ért büntetőt, de a műesésért kiosztott második sárga lapot „kicsit erősnek” tartja. A Barcelona kispadján tétmérkőzésen ezzel a vereséggel mutatkozott be Ernesto Valverde. „Nem szeretünk veszíteni, különösen a Real Madrid ellen, és különösen egy trófeáért vívott összecsapáson” – nyilatkozta Valverde. A Barcelona edzője szerint „fájdalmat okozott” nekik a kétgólos hazai vereség, de „össze kell fogniuk”, hogy felkészüljenek a következő mérkőzésre, ami a Szuperkupa második, egyben záró felvonása lesz.
Könnyű:
Felújítás miatt négy évre elhallgat a Big Ben, London egyik jelképe. A parlament óratornyának nagyharangja augusztus 21-én délben szólal meg egy ideig utoljára. Kivételes alkalmakkor, például az új év beköszöntekor a munkálatok alatt is elüti majd az órát, de a briteknek és a Londonba látogató turistáknak nélkülözniük kell a jól ismert, E-hangú játékot. A nagyharangot négy kisebb segíti, ezek szólalnak meg 15 percenként. A 13,7 tonnás harang csaknem minden órában megkondult az elmúlt 157 évben. Legutóbb 2007-ben, azelőtt pedig 1983 és 1985 között hallgatott, karbantartás miatt. Mostani elnémulása a szintén Big Benként emlegetett, hivatalosan azonban II. Erzsébet után elnevezett torony és az óra felújítása miatt válik szükségessé – emlékeztetett Steve Jaggs, a nagyóra őre.
