Hét helyszínen várja a közönséget a Zsidó Kulturális Fesztivál
Hét budapesti helyszínen várja a közönséget a 20. Zsidó Kulturális Fesztivál könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint színházi- és irodalmi programokkal szeptember 3. és 14. között.
A fesztivál előprogramjaként augusztus 27-én a Frankel Leó úti Zsinagógában klezmerestet rendeznek. A Dohány utcai Zsinagógában szólal meg többek között a Budapest Klezmer Band és a Budapest Bár közös koncertje, a Trio Midnight Szakcsi Lakatos Bélával és Tony Lakatossal Gábor S. Pál dalait idézi meg. Fellép továbbá Koncz Zsuzsa és zenekara, Révész Sándor, a Sabbathsong Klezmer Band és a 100 Tagú Cigányzenekar, a Budapest Jazz Orchestra, Joanne Faulkner és Balázs János, valamint Shmuel Barzilai, Nikola Davis és Nógrági Gergely kántorok.
A Goldmark teremben egyebek mellett Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című drámáját és a Somnakaj című cigány musicalt állítják színpadra, Sass Sylvia ária- és dalestet ad Hauser Adrienne zongorakíséretével, emellett látható lesz Nóti Károly Szeressük egymást, gyerekek című darabja is.
A Bethlen téri Zsinagógában többek között az erdélyi és máramarosi népköltészet szólal meg, a Hegedűs Gyula utcai Zsinagógában a Bejn Hajamim zenekar, Malek Andrea és a Klezmerész Együttes ad koncertet. Seress Rezső dalai az Óbudai Társaskörben csendülnek fel Fesztbaum Béla tolmácsolásában, a Magyar Rádió Márványtermében Korcsolán Orsolya hegedűművész ad hangversenyt.
A fesztiválon szeretnénk bemutatni saját értékeinket, valamint azt a szimbiózist, amelyet a magyar és a zsidó kultúra együttműködése jelent és jelentett az elmúlt évszázadokban Magyarországon – mondta el Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a fesztivál szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Hozzátette: a Mazsihisz szlogenje „a változó világra nyitott zsidóság”, amely ezen a fesztiválon is tartalmat nyer, hiszen egy nyitott világot szeretnének bemutatni és egy változó világot demonstrálni a programkínálattal. Felhívta a figyelmet egy szeptember 14-i komolyzenei „meglepetésre” is, amely az izraeli, német és lengyel nagykövetség támogatásával valósul meg a Hegedűs Gyula utcai Zsinagógában.
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Zsidó Kulturális Fesztivál mindenkihez szól, aki érdeklődik a magyar kultúra iránt, hiszen a zsidó kultúra a magyar kultúra része. A programok közül kiemelte többek között a Somnakaj című cigány musical előadását, valamint Sass Sylvia ária- és dalestjét is.
Az I. Pécsi Zsidó Kulturális Hét szeptember 3. és 17., a XIII. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 3. és november 4. között várja a közönséget.
PROGRAMOK HELYSZÍNEI #2017
Budapest egyik legfontosabb turisztikai látványossága, a világ második legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai zsinagóga. A gyönyörű épületet 1859-ban építették mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas.
A régi zsidónegyedhez, ahol a zsinagóga is található, erősen kötődik a Holokauszt emléke. A Dohány utca határolta a zsidó gettót a II. világháború idején, és ez a fizikai tér a mai napig a magyar zsidóság szellemi-vallási központja.
DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA
Budapest, Dohány u. 2, 1074
A Wesselényi utcában található Goldmark terem a zsidó kulturális élet fellegvárának számított a múlt század közepén. 1939 – 1944 között háromfelvonásos operák, nagyszabású előadások helyszíne volt. A zsidótörvények miatt nemcsak számtalan igen jeles művész szorult le a színpadokról, a zsidó közönség sem látogathatta a színházakat, mozikat, egyedül a Goldmark-teremben találkozhatott a kultúrával, így minden este telt ház előtt játszottak. A második világháború után a terem a hitközség és a budapesti zsidóság kulturális centruma maradt.
GOLDMARK TEREM
Budapest, Wesselényi utca 7., 1077
A neoreneszánsz épület 1876-ban az Izraelita Süketnémák Országos Intézete részére épült, majd imaszobáját 1931-ben Baumhorn Lipót bővítette zsinagógává. A templomtérben három oldalon női karzatok futnak, a fehér és aranyszínű keleti fal frigyszekrénye fölött pedig oszlopok tartanak timpanonos baldachint. Ezek Baumhorn szecessziós formavilágát tükrözik, és mestere, Lechner Ödön Iparművészeti Múzeumát idézik. A második világháború előtt itt működött az Izraelita Nőegylet népkonyhája és játszóháza, valamint a Chevra Kadisa segélyező szervezet. A gettósítás idején az épületet szükségkórházzá alakították, amit 1944 végén kifosztottak a nyilasok, sokakat elhurcoltak innen és meggyilkoltak.
BETHLEN TÉRI ZSINAGÓGA
Budapest, István utca 15, 1078
A Frankel Leó utcában működő, francia gót stílusú zsinagógát 1888-ban avatták föl. A Fellner Sándor által tervezett épület eredetileg önmagában állt azon a helyen, ahová az 1766-ban emelt, korábbi budai zsinagógát építették. A budai hitközségnek számos híres tagja akadt, így az írók közül megfordult az épületben Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Lengyel Menyhért, az iparmágnások közül pedig a budai Goldberger és a báró Weiss család több tagja. A templomot 1928-ban hatemeletes bérházzal építették körül, azóta két függőfolyosó határolja. A zsinagóga a második világháborúban megrongálódott, s habár 2000-ben fölújították, eredeti arculatát nem nyerte vissza. 2000-ben és 2014-ben emléktáblát állíttattak a bérházból elvitt zsidó emberek és a Vörösmarty cserkészcsapat emlékére. Az épületben rendszeresen tartanak talmud-tórát, továbbá itt kapott helyet a Micve Klub, s a Hillel Zsidó Oktatási és Ifjúsági Központ. A Frankel zsinagóga vezetője ma Verő Tamás főrabbi, akinek az irányításával fiatalos, friss szemlélet uralja az itteni hitéletet. A templom főkántora Nógrádi Gergely, akit csodálatos énekhangja miatt a zsidó Pavarottinak neveznek.
FRANKEL ZSINAGÓGA
Budapest, Frankel Leó út 49, 1023
A Lipótvárosi Imaegylet számára épült 1911-ben Vajda Béla tervei alapján. A tizenkilencedik század végi zsinagógaépítő hullám kitárulkozó hangnemét felváltották a visszafogott, rejtőzködő épületek. Ezek egyike volt a Hegedűs Gyula utcai is, melyet egy lakóház üzlethelyiségéből alakítottak ki. 1927-ben Baumhorn Lipót, leghíresebb zsinagógaépítészünk udvari beépítéssel bővítette a templomot. Az eklektikus stílusú utcai homlokzatot és az udvari neoreneszánszt kiegyensúlyozza Baumhorn visszafogott szecessziója. A belső tér különleges eleme a színes acél- és üvegtető, ami a korszak színház- és mozi világának felülvilágítóira emlékeztet.
HEGEDŰS GYULA UTCAI ZSINAGÓGA
Budapest, Hegedűs Gyula utca 3., 1136
