Heisler András, a Mazsihisz elnöke beszélt az Európai Maccabi Játékok körül kialakult helyzetről

Együttműködés és aktivitás

Heisler András, a Mazsihisz elnöke beszélt az Európai Maccabi Játékok körül kialakult helyzetről, valamint a Rumbach utcai zsinagógáról, a józsefvárosi projektről, de szóba került még a Zsidó Kulturális fesztivál ügye is.

 

A Mazsihiszt is megtámadták a médiában, hogy pénzek tűnnek, tűnhetnek el a budapesti Maccabi Európa játékok kapcsán. Mit gondol erről?

Valaki egyszer azt mondta nekem, egy zsidó vezetőnek optimistának kell lennie, ezért én ezeket a híreket most optimistán fogom fel, azaz, ha csak ilyen eszement, kitalált fikciókkal tudnak támadni bennünket, akkor mi nagyon erősek vagyunk.

Ez jó, de mégis azt lehet látni, olvasni, hallani, hogy a budapesti játékok jóval többe kerülnek majd, mint a berliniek, felmerül a kérdés, hogy akkor miért és hova lesz ez a sok pénz?

Ezzel a történettel kapcsolatban kiadtunk egy nyilatkozatot, már azért is, mert annyian kapták fel ezt a valótlan hírt. Öntsünk tiszta vizet a pohárba! A magyar kormány egy-másfél évvel ezelőtt hozott egy határozatot, mely szerint 2.1 milliárd forinttal támogatják a Maccabi Játékok szervezését. Nem beruházást, nem fejlesztést, hanem a szervezést. Ennek az összegnek a felhasználására a Maccabi-VAC sportegyesület, a Mazsihisz és az MTK létrehozott egy szervezőcéget, az EMG 2019-et. Ennek a cégnek a feladata, hogy az Európai Maccabi Játékokat megszervezze. Ettől függetlenül van a magyar kormánynak egy nagy ívű sportfejlesztési koncepciója, amelynek a keretében a VIII. kerületben egy a tömegsportot kielégítő sportközpontot létesítenek 30 milliárd forintért. Ott van a találkozási pont, hogy amikor ez az említett sportkombinát létrejön, ez pont a Maccabi Játékok ideje is lesz, amelyet majd mind a 10 napon keresztül ott bonyolítjuk le. Ennek a sportközpontnak sem a tervezésében, sem a beruházásában, sem a későbbi vagyongazdálkodásában nem vesz részt a Mazsihisz. A kormányhatározatban az szerepel, ezt a központot majd az MTK kapja meg vagyonkezelőként. Mi csupán abban reménykedünk, hogy a későbbiekben a zsidó sportolóknak, a zsidó sportegyesületnek lesz ott egy kis helye. Összegezve: nekünk ehhez a 30 milliárdhoz formálisan semmi közünk nincsen.

A Rumbach utcai zsinagóga megújítására a közbeszerzések elindultak, viszont sokan támadják a Mazsihiszt, hogy nem egy új zsinagógát akar itt létrehozni, hanem egy közösségi teret, amiben majd egy múzeum is lesz. Ezzel kapcsolatban merült fel, hogy miért nem elegendő a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs központ, persze az is igaz, hogy ennek az intézménynek a működését is sok kritika éri. És akkor még nem is beszéltünk a józsefvárosi projektről, amit a közvélemény Sorsok Háza néven ismer.

Ami a Rumbach utcai zsinagógát illeti, az majd többcélú felhasználásra lesz alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a szakrális tere úgy lesz kialakítva, hogy alapvetően közösségi térként szolgál, lehet oda színházi előadást, koncertet, közösségi eseményt is szervezni, ugyanakkor bármikor lehet zsinagógaként is használni, minden meglesz hozzá.

A fővárosi zsidóságnak szüksége van egy újabb zsinagógára, képesek lesznek-e ezt az ünnepek alatt megtölteni? Létrejön egy újabb zsinagógai körzet a BZSH-n belül?

Az a határozott meggyőződésem, ha ez létre akar jönni, akkor csakis önszerveződéssel történhet meg. Ha a fővárosi zsidóságban van egy olyan közösség, amelynek a tagjai rendszeresen járnak imádkozni, ha szeretnének visszatérni a régi tradíciókhoz, akkor van rá lehetőség. Budapest most nem szenved kapacitáshiányban, ha egy zsidó ember imádkozni akar, akkor van rá lehetősége, széles a választék, mindenféle irányzat közül választhat. A Rumbach utcai zsinagógát már ezért sem fogjuk alapvetően zsinagógaként üzemeltetni, de a lehetőség ott lesz, adja Isten, hogy szükség legyen rá. Ami a józsefvárosi projektet illeti, ez egy kormányprojekt, a Mazsihisznek nem dolga, hogy valamilyen koncepciót letegyen az asztalra. A magyarországi zsidó közösségnek, így a Mazsihisznek annyi informális jogosultsága van, ellenőrizze, amit ott bemutatni kívánnak, az a hiteles magyar történelmet mutatja, a felelősök megnevezésével és a Holokausztot, mint folyamat értékelésével. Ha ezeket mi rendben találjuk, akkor teljes szabadságfoka van a kormánynak a józsefvárosi projekt megvalósításában. Egyébiránt mi úgy gondoljuk, ott egy nagyon jó projektet lehet megcsinálni, hiszen egy nagyon attraktív, sok lehetőséget biztosító épületegyüttesről van szó, nagyon örülnénk, ha lenne belőle valami, nekünk csupán egy informális kontrollfunkciónk van, amit egyébként Lázár János kancelláriaminiszter is megerősített.

Önre úgy is lehet tekinteni, mint a magyar zsidóság utazó nagykövetére, hiszen számtalan nemzetközi eseményen van jelen, legutóbb az Egyesült Államokban járt, ott mi történt?

Azért szeretném megjegyezni, hogy bár valóban sok külföldi rendezvényen vagyok jelen, de nem minden meghívásra én megyek el, ezzel is igyekezve megtörni egy korábbi rossz gyakorlatot. A vezetőség számos tagja képviseli a Mazsihiszt külföldön, ezzel is segítve, hogy a Mazsihisz sokkal aktívabban vegyen részt a nemzetközi zsidó szervezetek munkájában. Valóban Washingtonban jártam, ahova most személyesen engem hívtak. Itt egy konferencián vettem részt, az American Jewish Comitee meghívására, ez egy hatalmas rendezvény volt, 2500 résztvevővel, nekem itt az egyik szekcióban kellett beszámolnom az európai és a magyarországi helyzetről.

A hírek szerint vannak olyan hitközségek, melyek a kiválást fontolgatják a Mazsihiszből, hogy más zsidó felekezethez csatlakozzanak. Mi a véleménye erről, mit tud válaszolni nekik?

Mi hitelesen dolgozunk, ez a válaszom, azaz a munkánk. A Mazsihisz mai közéleti elismertsége, a tartása, a büszkesége van olyan erős, hogy mindenki kétszer is meggondolja a kiválást. természetesen minden taghitközségünknek szíve joga, saját független döntése, hogy a Mazsihiszen belül, netán kívül akarnak dolgozni, de nekem meggyőződésem, sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek, nem beszélve arról, ezzel a lépéssel a magyarországi zsidóságot is gyengítik.

Most ért véget nemrégiben a Mazsihisz egy százalékos kampánya, a szervezet most idén először a zsidó civil szervezeteket is bevonta a kampányba. Minek volt ez köszönhető?

Ez egy vízválasztó lépés volt a Mazsihisz életében, a szervezetnek a zsidó közéleten belüli elismertsége nem volt megfelelő az elmúlt húsz évben. A zsidó civil szervezetek nem igazán akartak a Mazsihisszel szóba állni, nem nagyon jöttek létre együttműködések.  Az elmúlt években ez megváltozott. A tavalyi egy százalékos kampányunkat arra építettük, hogy számunkra érték a sokszínű zsidóság, ezis volt a szlogenünk. Idén meg arra gondoltunk, hogy mindezt be is kellene bizonyítani. Megkerestünk zsidó civil szervezeteket, azt kérve tőlük, álljanak mögénk, kampányoljunk együtt, ami mindenkinek előnyös lehet. Mi azt is felajánlottuk, hogy mi a befolyó egy százalékokból segítjük őket anyagilag, komoly pénzösszegekkel. Tíz szervezetet kerestünk meg, egyszerre mondtuk el nekik az elképzelésünket, majd egyesével tárgyaltunk velük. Mindenkinek elmondtam, az ajánlatunk előnyös, itt azt kell eldöntsék, fel tudják-e vállalni a Mazsihiszt partnerként. Már azért, mert az elmúlt években nem tudták felvállalni, most azonban a megkeresett tíz szervezetből nyolc igent mondott.

Ebben az évben másodszor rendezi meg önállóan a Budapesti Zsidó Hitközség a Zsidó Kulturális Fesztivált, ami egy szinte az egész várost befogó esemény volt korábban, most mintha a helyszínek erősen lecsökkentek volna, a Dohány utcai zsinagógára, a Goldmark teremre. Mi ennek az oka?

Valóban a BZSH szervezi, persze a Mazsihisz, mint központi brand neve alatt. A budapesti hitközségnél volt egy erős igény arra, hogy ők ezt a fesztivált függetlenül akarják szervezni, azaz náluk pattog a labda. Erősen koncentrálnak a Dohány utcai nagy rendezvényekre, hiszen ezek sikere erősen befolyásolja az egész fesztivál sorsát, lesznek programok a Goldmark teremben, de más zsinagógákban. A Mazsihisz elnökeként egyet kértem a szervezőktől, próbáljuk meg a Zsidó Kulturális Fesztivált kiterjeszteni egy picivel informálisabban a zsidó negyedre kiterjedő programokkal. Gondoljunk csak bele, egy romkocsmában megrendezésre kerülő Radnóti esttel egy olyan közönséghez juthatunk el, akik egyébként nem mennének el a fesztivál egyéb rendezvényeire, de egy jó jazz koncerttel, amiben vannak jiddis zenei beütések szintén egy egészen más közönséget érhetünk el. Én arra számítok, hogy az idei Zsidó Kulturális Fesztivál sikeres lesz és a negyedben szétterjednek ezek az egyéb programok.

Ismételten ülésezni fog a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Miről tárgyalnak?

Ma kerül sor erre, azt érdemes tudni, ez egy nagyon fontos platformja a kormány és a zsidó közösségek közti párbeszédnek, én mindig azt javaslom, olyan témákat vessünk fel, ami mind a kormányt, mind a magyarországi zsidóság egészét érinti, ne pedig egy-egy szervezet problémáját vigyük oda. A mostani megbeszélésnek lesz egy protokolláris része, hiszen Izrael Állam nagykövete fog először itt hivatalosan bemutatkozni, gondolom, majd el is mondja, mit szeretne az elkövetkezendő években elérni, amíg nagykövet lesz hazánkban. A magyarországi zsidóságnak mindig is fontos partnere az izraeli nagykövet, a nagykövetség, nem beszélve arról, hogy talán Amrani nagykövet úr talán valamilyen konkrét hírrel is szolgál az izraeli miniszterelnök rövidesen sorra kerülő magyarországi látogatásáról. A napirendi pontokat illetően nagyon remélem, hogy a kerekasztalon olyan közös programokról beszélünk, mint az, hogy miként emlékezzünk meg az emancipációs törvény 150. évfordulójáról, de felvetjük a kárpótlás kérdéseit is, melyek a Párizsi Békeszerződés előírásai ellenére sem valósultak meg a mai napig, szóval lesz miről beszélni.

A Visegrádi országok soron következő vezetését Magyarország vette át, gondolkodnak esetleg valamilyen bekapcsolódáson a hazai zsidó szervezetek a tagszervezetekkel együtt?

Két szervezet is aktív ebben a témában, az egyik a B’nei B’rith Budapest Páholy, a másik pedig a Visegrádi országok zsidó elnökeinek a tanácsa. Mi már rendszeresen összeülünk, évente kétszer. Ennek az együttműködésnek az a háttere, hogy a résztvevő országok történelmi háttere nagyon sok azonosságot mutat, szerintünk ezek az azonosságok közös aktivitásokat is eredményezhetnek.

A V4-ek egyik tagja, Csehország már hivatalosan is elismerte jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát. Nem kezdeményezik a saját kormányaiknál a zsidó szervezetek, hogy ők is így tegyenek?

Én nemrégiben jártam Jeruzsálemben, végigjártam Dávid várost egy idegenvezetővel. Aki ezt az utat megteszi, a látottakat összeveti a Bibliával, abban nem merülhet fel kérdésként, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter