„Azt nagyon várom, hogy Netanjahu miniszterelnök ellátogat a Dohány utcai zsinagógába.”
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Horthy szoborról, a magyar-izraeli kapcsolatokról beszélt, a szervezet vezetője Breuer Péter és Kovács András, az Origo főmunkatársa kérdéseire válaszolt.
A hétvégén mégis felavatták Horthy Miklós szobrát, mit gondol erről?
Magánterületen avatták fel a szobrot, úgy gondolom, ezzel nem lehet mit tenni, de ez egy nagyon fontos jelzés az értékrendszerek választása és a történelemszemlélet terén. Ugyanolyan szomorúnak tartom, hogy magánterületen avatnak Horthy szobrot, hogy ez felmerült, ugyanolyan tudatlanságnak tartom, mintha ezt közterületen avatták volna fel.
Mindeközben a magyar külügyminiszter adott egy interjút a Jerusalem Postnak, amelyben kifejtette, Magyarország maximálisan támogatja a zsidó államot az ENSZ-ben, az Európai Unióban, ahol Izraelt el akarják ítélni, mert ő ezt tarthatatlannak tartja. Magyarország már azért is támogatja Izraelt, mert nagyon jó kapcsolatot tart fenn a zsidó állammal, az itthoni zsidó szervezetekkel. Erről mi az Ön véleménye, mennyire okozott ez meglepetést?
Semennyire nem okozott meglepetést, ez a nyilatkozat is egy hosszabb folyamathoz tartozik, a magyar kormány korábban is Izrael mellett szavazott a nemzetközi intézményekben, ez eleddig kevésbé volt hangsúlyos, de a lényeg, a magyar kormány minden kritikus helyzetben – már amikor megtehette – mindig Izrael mellett szavazott. Ami a hazai zsidóságot illeti, valóban vannak olyan mozzanatok, amelyek a zsidó közösség számára kedvezőek, csak egy példa, miközben Svédországban betiltják a körülmetélést, addig a magyar kormány deklarálta, ez a vallásszabadság részét képezi. A vallon kormány legutóbb a kóser vágást, a sehitát tiltotta be, addig a magyar kormány ezzel kapcsolatban is deklarálja, ez is a vallásszabadság része. Amikor az Európai Unió hozott egy döntést, mely szerint az izraeli vitatott területekről érkező árukat meg kell jelölni, cimkézni, addig a magyar kormány ezt a határozatot tudomásul vette, de azt is bejelentette, nem fogja alkalmazni.
Netanjahu izraeli kormányfő a nyáron Budapestre jön, Ön mit vár a tárgyalásoktól?
Azt nagyon várom, hogy ellátogat a Dohány utcai zsinagógába, meglátogatja a közösségünket, a nagypolitikát illetően ezeknek a folyamatoknak a megerősítését várom, tehát a két ország, a két nép kapcsolatának további megerősítését.
A két ország jó kapcsolatának Ön szerint mennyiben lehet köze a migrációs válságnak? Már csak azért, mert a két ország hasonló helyzetben van, legalábbis a magyar kormány sok esetben hivatkozik erre.
A hasonlóságok szerintem inkább formaiak, mintsem tartalmiak. Ha formailag nézzük, a kerítés az kerítés itt is, ott is, tartalmilag egészen másról van szó. Amennyiben bevándorlásról, migrációról beszélünk – és tudom, minden összehasonlítás rossz -, Izrael három olyan nagy migrációs hullámot élt meg a történelme során, a jemeni, az orosz és az etióp zsidók bevándorlását, amelyeket rendkívüli erőfeszítésekkel kellett kezelnie az országnak, iszonyatos problémákat okoztak, de Izrael bebizonyította, ezeket képesek voltak megoldani. Persze tudom, mondtam is, a hasonlat sántít, mert ezekben az esetekben zsidó közösségekről volt szó, de arra jó példa, hogy a migrációs problémát szenzitíven kell kezelni.
A legnagyobb közössége a Mazsihisznek a Budapesti Zsidó Hitközség, amelyik a hétvégén közgyűlést tartott. Mi történt ott?
Rendben lezajlott a közgyűlés, semmi nagyobb izgalom nem történt, technikai dolgokról volt szó, mint a 2016. évi zárszámadás elfogadása, valamint a jövő évi költségvetés tárgyalása.
Lassan itt a nyár, és ha nyár, akkor a Mazsihisz rendezvénye, a Zsidó Kulturális Fesztivál jön a programjaival. mi várható idén a rendezvénytől?
Bízunk benne, hogy nagyon színes lesz a fesztivál, a tavalyi év is izgalmasan alakult, rengeteg programmal. Hozzá kell tenni, hogy tavaly kicsit túl sok programot szerveztünk és így mintha saját magunknak szerveztünk volna konkurenciát, idénre már tanultunk ezekből, így bízom benne, a Dohány utcában teltházas programjaink lesznek, mellette meg a zsidó negyedben, más zsinagógákban kisebb programokkal tudjuk színesíteni a fesztivál kínálatát.
Ön is beszélt a kormánnyal kapcsolatban pozitív fejleményekről, de vannak-e esetleg elintézetlen ügyeik még a magyar kormánnyal, azon kívül, hogy a Szeretetkórházat maximálisan támogatják?
Ön sokkal optimistább, mint én, a tény az, a Szeretetkórházzal kapcsolatban nagyon komoly ígéreteket kaptunk, és reményünk van arra, hogy az a fajta program, amit a kormány elindított az egyházak egészségügyi intézményei kapcsán, az a Szeretetkórházzal is folytatódik. Remélem, hogy megvalósíthatóvá válik az álmunk, hogy a Szeretetkórházat egy gerontológiai központtá alakítsuk. Mint mondtam, ígéretet kaptunk, pénzt még nem.
A Szeretetkórház egy zsidó intézmény, de nem zsidók számára is nyitva van?
Nagyon fontosnak tartom, hogy egyetlen Mazsihisz intézményben sincs ebből a szempontból szétválasztás, tehát zsidók és nem zsidók egyaránt jelen vannak, a kórházban nem zsidókat is gyógyítunk, ahogy az iskolában nem zsidó gyerekeket is tanítunk, az óvodában nem zsidó gyerekekkel is foglalkozunk.
Most zárul az egy százalékos kampány, mit vár a Mazsihisz?
Mérleget még nem lehet vonni, de az eddigi visszajelzések az irányunkba rendkívül pozitívak, a közösségi oldalakon lévő hirdetésünkre rengetegen kattintottak rá, eddig ennyit tudunk. Mi idén azt próbáltuk tudatni a zsidó közösség tagjaival, hogy a Mazsihisz megpróbál nyitottan dolgozni, megpróbál a zsidó civil szervezetekkel együttműködni, úgy érezzük, ezt nagyon pozitívan fogadták a zsidó közösség tagjai.
Az előbb beszélt az oktatási intézményekről is, amelyekbe a beiratkozások megkezdődnek. Mit vár a Mazsihisz a saját intézményeitől, már azért, mert a konkurencia itt is növekedik. Ennyire érdemes az oktatással foglalkozni?
Nem hiszem, hogy ez biznisz lenne, ez egy nagyon komoly kihívás minden zsidó közösségnek. Végeztünk egy kimutatást, amelyben azt látjuk, a Scheiber iskolába, ahol most 450 gyerek tanul, egyre nagyobb létszám jelentkezik, idén mintha ez a növekedés egy kicsit csökkenne.
És az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem?
Az egyetemen is állandó a létszám, körülbelül 170 hallgatóval, ez egy viszonylag kicsi oktatási intézmény, egy hitéleti egyetem, olyan szakokkal, amelyek elvégzésével a zsidó hitélet fejlődéséhez hozzá tudnak járulni.
Köszönjük a beszélgetést.
Az interjú a 2017. május 26-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.