2017.05.08
MAGYARORSZÁG KÉSZ A KONSTRUKTÍV PÁRBESZÉDRE AZ ET-VEL
Magyarország már több alkalommal bizonyította, hogy kész a konstruktív párbeszédre az Európa Tanáccsal (ET), és a jövőben is ez a célja – szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nils Muiznieksnek, az ET emberi jogi biztosának címzett levelében, amelyet az Országgyűlés Sajtóirodája juttatott el hétfőn az MTI-hez.
Kövér László Nils Muiznieks korábbi üzenetére válaszolt, amelyben a biztos a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban fogalmazta meg aggályait, és arra szólította fel a magyar Országgyűlés tagjait, hogy utasítsák el a jogszabályt.
„A NÉGY ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ÁLTAL BENYÚJTOTT TÖRVÉNYJAVASLAT CÉLJA, HOGY ERŐSÍTSE A NEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁTLÁTHATÓSÁGÁT. NEM KORLÁTOZZA SEM AZ EGYESÜLÉSI JOGGAL ÖSSZEFÜGGŐ ALAPVETŐ JOGOKAT, SEM AZ ÉRINTETT SZERVEZETEK KÜLFÖLDRŐL VAGY KÜLFÖLDI FORRÁSBÓL TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉT.”
A házelnök úgy fogalmazott: Thorbjorn Jagland főtitkár vezetésével az ET-nek a tagállamok iránt tanúsított nyitott és konstruktív szellemisége nagyban hozzájárult a szervezet keretein belül felvetett érzékeny kérdések rendezéséhez.
lehet olyan hosszú távú megoldásokat találni, amelyek összeegyeztetik a szervezet normáit és alapelveit a legitim nemzeti érdekekkel – hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve: reméli, hogy Nils Muiznieks is osztja ezt a nézetet.
„Szeretném emlékeztetni, Magyarország már több alkalommal bizonyította, hogy kész a konstruktív párbeszédre az Európa Tanáccsal.
A jövőben is ezt kívánjuk tenni, és politikai indíttatású kioktatás helyett ugyanezt a hozzáállást várjuk el ET partnereinktől is” – írta az Országgyűlés elnöke.
Kövér László fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Magyarország elismeri a nem kormányzati szervezetek jelentős hozzájárulását a közös értékek és célok elősegítéséhez.
Ezek a szervezetek fontos szerepet játszanak a kormányzat demokratikus ellenőrzésében és a közvélemény alakításában is – tette hozzá.
Ennek megfelelően, Magyarország Alaptörvénye az ET normáival összhangban biztosítja az egyesülési jogot, és az ezzel összefüggő alapvető jogokat, mint a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát – igyekezett megnyugtatni Nils Muizniekst.
Kiemelte: a négy országgyűlési képviselő által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy erősítse a nem kormányzati szervezetek finanszírozásának átláthatóságát. Nem korlátozza sem az egyesülési joggal összefüggő alapvető jogokat, sem az érintett szervezetek külföldről vagy külföldi forrásból történő finanszírozásának lehetőségét.
Mint azt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), valamint a Velencei Bizottság egyesülési joggal kapcsolatos közös iránymutatásai, valamint a Velencei Bizottságnak a kérdéssel kapcsolatos szakértői véleménye is megállapítják, a források felkutatása, befogadása és felhasználása szabályozható a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében – írta.
Ezen iratok egyben azt is kiemelik, hogy a civil szervezeteknek juttatott támogatásokkal szemben jogszerűen támaszthatók beszámolási és átláthatósági követelmények – jegyezte meg.
Biztos abban, hogy a dokumentumok alapos tanulmányozása után az emberi jogi biztos is látja majd, hogy a törvénytervezet alapvető célja megfelel nemzetközi iránymutatásoknak – fogalmazott a házelnök.
Kövér László egyúttal jelezte, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat témája szerepelt Thorbjorn Jagland és Trócsányi László igazságügyi miniszter április 24-ei találkozóján, ahol a felek megállapodtak, hogy további szakértői egyeztetéseket folytatnak a tervezetről.
Az ET Parlamenti Közgyűlése a Velencei Bizottság véleményét kérte a törvényjavaslatról – idézte fel az Országgyűlés elnöke, hangsúlyozva: Magyarország kész folytatni az ET keretein belül megkezdett párbeszédet a közös értékek, alapelvek, és a kölcsönös tisztelet alapján.
