Az Egyesült Államok növeli szerepét a válságtérségekben
Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő vázolta fel a közel-keleti és az észak-koreai helyzet legújabb részleteit, Breuer Péter és Fazekas Ágnes, a Népszava újságírója előtt.
Megint, még mindig biztonságpolitikai kérdések. Most úgy látszik, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, miközben rövidesen találkozik Donald Trumppal, hogy mintha összeveszett volna a Hamasszal. Mi is történik?
Az Amerikai Egyesült Államok továbbra is nagy szerepet kíván játszani a Közel-Keleten, legalábbis nagyobbat, mint amit eredetileg beharangoztak. Ami a Hamaszt illeti, az látszik, hogy igen elszigetelődött a palesztin nemzetközi mozgalmon belül, mellette még egy komoly nemzetközi nyomás is nehezedik rá.
Ez utóbbi mit jelent?
Például azt, hogy az Egyesült Államok elnöke most éppen nemzetközi szövetségeseket keres a közel-keleti békefolyamat újraindítására, ennek az eredményét szeptemberben fogjuk meglátni, ebben komoly akadályt jelent a Hamasz. A szervezet az elszigetelődés mellett egy komoly gazdasági válságban is van, a határátlépési lehetőségei is erősen korlátoztak, például Egyiptom felé, mert az egyiptomiak meg akarják akadályozni, hogy terrorszervezetek ne közlekedhessenek könnyen a Sinai félszigeten belül. Nem érdektelen az sem, hogy felmerült, igaz még csak hipotézisként, hogy az egész Gázai övezetet Egyiptomhoz csatolják. Az egészben a legnagyobb probléma az, hogy a palesztin területeken már régóta nem volt választás, így alakult ki az a helyzet, hogy a két szervezet a Palesztin Nemzeti Hatóság és a Hamasz nem tud mit kezdeni magával. Abbasz is ragaszkodik a hatalomhoz, a Hamasz is kénytelen egy kicsit visszafogni saját magát, olyannyira, hogy most jelentették be, elismerik az 1967-es határokat.
Mi indokolja az egyiptomi szigorításokat?
Egyszerűen nem volt más lehetőségük, mivel nem akarják, hogy a Sinai félszigeten eluralkodó terrorizmus a Nílus másik oldalára átmenjen, ez persze nem sikerült teljesen, de a káosz megelőzése érdekében kénytelen a jelentős szigorítások bevezetésére, de nem csak a határon, hanem a több mint 80 milliós országban is. Ez komoly felelősséget jelent Európa szempontjából is. Nem beszélve arról, hogy ott van még Líbia is a szomszédban, ahonnan komoly fegyvertámogatás érkezhet a terror támogatására.
Mintha Egyiptomban orosz fegyverek, orosz szakértők is megjelentek volna.
Igen, ennek egyik oka, hogy az amerikai politika hibázott, amikor egy kicsit levette a kezét az egyiptomi vezetésről.
Izrael közben ünnepli a függetlenné válásának 69. évfordulóját, az államelnök ki is emelte, hogy milyen jelentős dolog, hogy a zsidó állam két arab országgal is békében él, Egyiptommal és Jordániával.
Izraelne4k különleges a helyzete a térségben, sokkal jobban áll a többi országhoz képest a demokrácia, a gazdasági fejlődés, a nemzetközi elismertség szempontjából is. Izrael számára most az a lényeges, hogy még szerezzen szövetségeseket magának, legyen még béke más arab országokkal, akár olyan hideg béke is, mint amilyen az egyiptomiakkal és a jordánokkal van. Most éppen Szaúd-Arábiára gondolok. Mellette fontos lenne tenni valamit a zsidó-palesztin ügyben, most azt gondolom, történhet valami előrelépés, már csak a Hamasz mostani döntése értelmében, hiszen ezzel elismerték Izrael 1967-es határait.
Más térsége a világnak, ez Észak-Korea, ahol nagyon feszültnek tűnik a helyzet. Lesz atomkísérlet, netán valami súlyosabb történet? Egyáltalán honnan van ehhez alapanyag, netán Iránból vagy a volt Szovjetuniótól?
Minden elképzelhető az alapanyagokat tekintve, inkább a volt Szovjetunió lehet a forrás, Irán esetében fordítva lehet a dolog, azaz ők adnak bizonyos technológiákat az irániaknak. Észak-Koreának jelenleg lehet 6-7 atomfegyvere, évente 1-2 darab előállítására lehet képes.
Mik azok a kísérletek, amelyek folyamatosan csődöt mondanak náluk?
Ezek a rakétakísérletek, hiszen ez lehet számukra a legfontosabb az atomtöltetek célba juttatására. Azonban a kísérletek csődöt mondanak, még azt sem tartom kizártnak, hogy valami provokáció történt. Technológiailag olyan rakéták előállítására képesek Phenjanban, aminek két-háromezer kilométer a hatótávolsága, ennél feljebb nem tudnak menni.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az amerikai és az észak-koreai nelnök leül tárgyalni?
Nem, az amerikaiakat nem lehet zsarolással tárgyalásokra kényszeríteni, inkább azt tartom elképzelhetőnek, hogy diplomáciai tárgyalások kezdődnek, az Egyesült Államok szövetségeseket keres, akik talán tudnak hatni Phenjanra. Most a diplomatáké a főszerep, ha folytatódik ez az állapot, akkor azért nem zárható ki az erőszak alkalmazása.
Köszönjük a beszélgetést.
