Eszter a feminista
Beszélgetés Seres Attila médiaelemzővel
Arra szeretném kérni, hogy alaposabban nézzünk utána Purimnak. Hogyan és hol történtek ezek az események, miként kell ezt ma értenünk?
A mai Irán területén, Perzsiában játszódik, a polgári időszámítás előtti VI. században. Érdekes módon a perzsák akkoriban kifejezetten pozitív szerepet játszottak a zsidóság életében, ugyanis a babiloni fogságból szabadították fel őket. A Perzsa Birodalom nagyon toleráns politikát folytatott a meghódított népekkel, ennek megfelelően meglehetős politikai stabilitás uralkodott a birodalomban, többek között a vallási és nemzeti tolerancia légkörében, így a zsidóknak meglehetősen jó soruk volt. természetesen akkor is felbukkantak a zsidó nép ellenségei, jelen esetben az amalich Hámán, aki a perzsa király bizalmába férkőzve az akkor békében élő zsidó közösség életére tört. Az amalichok gyűlölete majdnem a zsidóság kiirtását eredményezte, s ekkor, talán egy isteni közbeavatkozás eredményeként a gyönyörű Eszter, aki a mai szóhasználattal élve egy asszimilált zsidó lány volt bekerül a király környezetébe, s a király Ahasvéros a feleségévé választja egy szépségverseny keretében.
Akkor ezek szerint Eszter megnyert egy szépségversenyt?
Igen, pontosan. Ahasvéros a perzsa király új feleséget keresett magának, s birodalom szerte egy szépségversenyt hirdetett. Eszter, aki megnyerte a versenyt és ezzel a birodalom leggyönyörűbb lánya címet is, a király felesége lett. ennek a szerencsés választásnak lett az eredménye, hogy Eszter királyné túljárt az amalichok eszén, a király úgy döntött, hogy a zsidó nép kiirtása helyett inkább megvédi őket és inkább az amalichokkal számol le.
A purimi tanmeséből kiderült Eszterről, hogy szép volt, okos volt, asszimiláns létére még népét is sikerült megmentenie.
Talán éppen azért! Hiszen asszimilánsként talán könnyebben szót értett, könnyebben be tudott illeszkedni az akkori uralkodó környezetébe. A Megilat tekercs az lényegében Eszter könyve, ami a zsidó Bibliában ezt a történetet elmeséli, s Purimkor ezt a tekercset olvassuk fel a zsinagógában. A mai kornak nagyon fontos üzenete az, hogy a zsidó hagyományban a nők szerepe ugyanolyan kiemelkedő, mint a férfiaké, sokan a mai zsidó vallási irányzatokban egyfajta zsidó feminizmusként használják ezt a történetet, talán nem is alaptalanul. Külön érdekes, hogy a zsidó közösségekben a Megila olvasás joga megilleti a nőket is, még a legortodoxabb közösségekben is előfordul, hogy a nők olvassák fel Eszter könyvét, itt persze nincsen koedukált istentisztelet, de a lényeg, hogy a Megila olvasás privilégiuma a nőket is megilleti. Eszter története az élő bizonyítéka, a legjobb illusztrációja annak, hogy a zsidóságban a nemi szerepek teljesen egyenrangúak.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2017. március 3-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
