A Jobbik Hanukája a Bálint Házban
Teltház mellett került megrendezésre a Bálint Házban, A Jobbik Hanukája: hova álljanak a zsidók? című rendezvény, melynek alapját Vona Gábornak, a Jobbik elnökének levele jelentette, amit a Hanuka alkalmából írt a magyarországi zsidó felekezeteknek.
„Ott volt Kiss Henrietta, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetség alelnöke, és Darvas Iván, a Bét Jehuda zsinagóga rabbija, Czeglédi Zoltán politológus és moderátorként Hont András újságíró. Bár meghívást kapott, de Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija nem jött el. Az EMIH vezető rabbija levélben mondta le a részvételt, azzal az indokkal, hogy nem akarja, hogy úgy tűnjön, a zsidó szervezetek egymás szapulására használják az ilyen helyzeteket is.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke megnyitójában mindjárt ki is jelentette, hogy nem céljuk a Jobbikkal való párbeszéd, a hanukai levelet pedig kevésnek és taktikai megfontolásúnak tartják és ezt addig kívánják fenntartani, míg valamelyik jobbikos politikus miniszterként be nem kopog a Síp utca ajtaján.
Nehéz különbséget tenni a kormány és a Jobbik retorikája és hozzáállása között – mondta Kiss Henriett, aki szerint a mindenkori kormánnyal muszáj szóba állni, mert vannak közös ügyek az oktatás és a szociális ellátás terén, de a Mazsihisz a kritikákból nem enged. Czeglédi Zoltán hozzászólásában ezeket a gondolatokat azzal egészítette ki, hogy csak gyűlölet egyféle van. A politikai elemző szerint a zsidóknak a kormány felé is fel kell emelni a stop-táblát elsősorban a „jobbikosodó” programja és retorikája miatt.
Az esten vita keletkezett arról, hogy minek is tekinthető a Jobbik, a Mazsihisz alelnöke véleménye szerint nem náci párt, hanem újnyilas, hungarista mozgalom, azok örököse, akik zsidókat hurcoltak el és cigányokat mészároltak.
Darvas István rabbi a fentiektől ki9ssé eltérő véleménnyel állt elő, szerinte a kormánypártokkal és a Jobbikkal is kommunikálni kell, és a lehető legkevesebb előítélettel közelíteni feléjük, ez Ábrahám óta kötelességünk, majd ezt azzal egészítette ki, hogy miután az egyetemek tele vannak jobbikos szimpatizáns fiatalokkal, ezért önáltatás azt mondani, hogy ez a bunkó nácik pártja.
Darvas István nagy sikert aratott hozzászólásában elmondta, olyan ez a diskurzus, mintha Vona a Mazsihiszhez kérte volna a felvételét. Külön kiemelte, hogy az valóban igaz, hogy a történelem évezredei bebizonyították, hogy csak érdekből barátkoztak a zsidókkal mások, de mindezek ellenére, ő mindenképpen egy olyan országban szeretne élni, ahol a második legnagyobb párt barátságos dolgot ír Hanukára.
Darvas István még azzal egészítette ki mondandóját, hogy jelenleg a hazai zsidóságnak nincs súlya, nyolcvanezren vannak csupán, így indegy, hogyan értékelik a Jobbik elnökének gesztusát. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy el kell kezdeni beszélgetni a jobbikosokkal is
Darvas emlékeztette a megjelenteket arra, hogy amikor 2007-ben Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá a gyűlöletbeszéd-törvényt, a Mazsihisz nem ment el az ebédre, pedig neki ott ki lehetett volna fejteni a kritikákat, sőt 2010-re kialakult egy hangulatkeltés azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz bizony antiszemita lesz. Amíg az EMIH tárgyalásokat kezdett a jelenlegi kormánypártokkal, addig a Mazsihisz a vélt/ lövészárokban lapult. És mi lett a bezárkózás eredménye? – tette fel a kérdést a Darvas István.
Ezt a kérdést még meg kell válaszolni, ahogy az antiszemitizmus elleni küzdelem kérdéseit, de nem csak a zsidóknak, hanem a magyar társadalomnak.
Breuer Péter
