Egy ideális hely a kis közösségek számára
Hamvas Levente Péter, az ERőMŰVHÁZ igazgatója az idei évről beszélt, de természetesen a jövő évi tervek is szóba kerültek, valamint az, hogy miként tud egy művelődési ház helytállni a sok színház mellett.
Kicsit furcsa neve van az Ön által vezetett intézménynek, de ha azt mondom, hogy Erzsébetvárosi Művelődési Ház, akkor már világosabb a helyzet. Kérek Öntől egy rövid számvetést a 2016-os évről.
A 2016-os esztendő a változások éve volt, volt egy komolyabb felújítás az épületben, ami nagyon sokat jelentett, mert ennek köszönhetően például elindulhatott a K-11 is. Itt nagyon komoly zenei programokat szervezünk, mint világzenei eseményeket, de van még táncház programunk is. Komolyzenei programok is szervezünk, igaz itt ritkábban, de most például az Operaház kamarazenekara lépett fel néhányszor. Ám itt a K-11-ben alapvetően családi jellegű jazzkoncerteket rendezünk. A K-11 ad otthont egyébként még a 100 Tagú Cigányzenekarnak is, itt szoktak próbálni.
Van még itt egy múzeum is.
Igen, a Róth Miksa Emlékház, amihez még egy tavalyi évi esemény kapcsolódott, amikor is rendeztünk egy konferenciát Róth Miksa születésének 150. évfordulója alkalmából, Majd kiadtunk egy kötetet is az emlékév kapcsán. Ez egy kicsi múzeum, de minden évben nagy sikerrel vesz részt a Múzeumok Éjszakáján.
Ön – többek között – egy komoly sikerrel megrendezett előadás-sorozatot szervez a Wesselényi utcai épületbe, minden előadása teltházzal megy. Mik a tervek a 2017-es évre?
Ugyanezzel a címmel, Mágikus irodalom folytatom, január 6-án tartjuk a jövő évi első előadását, Dante lesz a középpontban. Az előadásnak az a célja, hogy olyan területet ismertessen meg a nézőkkel, ami kicsit furcsának tűnhet, sok a félreértés körülötte. A téma alapját a különböző hermetikus hatások az irodalomban adja. Csak egy példa: Dantéval kapcsolatban a XIX: században egyes szerzők felvetették, hogy talán köze lehetett a templomosokhoz. Ezek a szerzők a szabadkőművesekhez voltak köthetők, szerintük az Isteni színjáték egy beavatási szertartáshoz hasonlítható. Az előadó majd arról beszél, hogy ezekből mi lehet az igaz és mi nem. Annyiban lehet igaz, hogy különböző eretnek misztikus hatások a korában Dantét, azt, hogy ezek honnan jönnek, mit jelentenek, ezt teszi helyre az előadás. Ilyenekből is kiindulva mutatja be az egész sorozat a különböző hermetikus szövegeknek a forrásait, hatásait, kialakulását.
Ugyan tudjuk, hogy nagy az érdeklődés, de kikből áll a közönség?
Elsősorban a művelt nagyközönség, akik képesek megfizetni a nem olyan nagy összegű, 500 forintos belépődíjat, természetesen a diák- és nyugdíjas kedvezménnyel. Ezért a díjért komoly előadókat láthatnak majd, mint Szőnyi Endre, Barna Imre, aki Umbert Ecoval foglalkozik. Az egész arra épül, hogy legelőször a hermetikus alapok kerülnek bemutatásra, például lesz szó a korabeli mágikus szövegekről, amit az orvoslásban használtak rengetegszer. Az egésznek a vége pedig az, hogy ebből miként lett konteo.
Ám azért lesznek más programok is, mint például januárban eljön Jávori Ferenc, Fegya, Kossuth díjas zenész, aki vendégeket is hív majd, de festőművészek tanítják az érdeklődőket festeni, de szerveznek kiállításokat.
Valóban, ezeket az épületben a fenti kiállító-teremben szervezzük. Az épület harmadik emeletén kialakítottunk egy galériát, itt egy nagyon sikeres Márai kiállítással kezdtünk, ami egy hosszabb Márai eseménysorozat kezdete volt. Ezt egyébként nemrégiben zártuk, Hirtling István színművész felolvasásával. A galériával kapcsolatban vannak terveink, egy büfé kialakításával szeretnénk otthonosabbá tenni és egy irodalmi, művészeti klubbá varázsolni.
Nekem eddig úgy tűnt, hogy a művelődési házak kimentek volna a divatból, de az ERőMŰVHÁZ rácáfol erre.
Az biztos, hogy nem vagyunk versenyképesek a MÜPÁ-val, az Operával, a környékbeli színházakkal szemben, viszont a kis közösségek számára nagyon ideális egy ilyen hely. Egy példa: a Katona József Színházzal együttműködve szervezünk úgynevezett beavatószínházakat. Vannak a Katonában egy kamaratársulat, amelyik diákoknak szervez előadásokat, bérleti konstrukcióban. Olyan előadásokat hoztunk ide, mint a Rómeó és Júlia, a Bánk bán, ez utóbbit nálunk próbálták, itt is volt a premierje. Februárban lesz egy nagyon érdekes előadás, Örkény Egyperceseiből lesz egy nagyon jó sztori, ahol a gyerekeket is bevonják. Azért beavató egy ilyen színház, mert olyan alapműveket láthatnak a gyerekek, amik az érettségihez kellenek és ezeket rendezés közben nézhetik meg. A rendező közben bevonja a diákokat, mindezt úgy kell elképzelni, hogy itt tizenéves kamaszok vannak, akik sokszor sikongatva röhögnek egymáson is, közben a jeleneteket többször megállítják, újra eljátszák. Szerintem, aki egy ilyet egyszer megnéz, az biztosan ötösre érettségizik. Ilyeneket tud adni egy művelődési ház, a konkurálás nélkül.
Mit lehet tudni a látogatók életkoráról?
Most már azt kell mondanom, hogy nagyon vegyes, például az említett előadás-sorozatot úgy szervezzük, hogy összefogunk iskolákkal, egyfajta kihelyezett tanóraként. De említhetném az áprilisban megrendezésre kerülő Mozdulj, mozdulj, Erzsébetváros! programot, a kerületi zöld hét keretében. Meghirdettük, aki nálunk fejezi be ezt a programot, azok kapnak egy kis csokit, pólót, egy zenés programot, ezzel is igyekszünk a gyerekeket megnyerni. Persze azt is tudni kell, egy művelődési háznak a nagyon fix látogatói a nyugdíjasok, mi őket is új és még újabb programokkal igyekszünk meglepni. A célunk az, amit mondtam, a művelt nagyközönség bevonása, amelyik olvas, van igénye a kultúrára, de nem szaktudós, nem egy akadémiai irodalomtörténeti előadásra kíváncsi, hanem olyanra, amit máshol nem kaphat meg. Itt is vannak példáim: a Mágikus irodalom mellett szervezünk olyan előadásokat, ahol Mérő László ad elő, de eljön majd Freund Tamás agykutató, kicsiben olyan lesz ez, mint a Mindentudás Egyeteme. Itt a tudományról a nagyközönségnek lesznek előadások, érdekesen, a nagyközönség nyelvén.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
