SEMMIFÉLE KÖTELEZŐ KVÓTÁT NEM TUDUNK ELFOGADNI
Ha sikerül precedenst teremtenünk arra, hogy hogyan lehet Észak-Afrikában megállítani a bevándorlást, hogyan lehet ott elvégezni a beléptetéssel kapcsolatos vizsgálatokat, akkor ez az EU működésében egy nagyon fontos fejezet lehet – hangsúlyozta Lázár János.
Az Európai Tanács (ET) ülésének fő napirendi pontja az Európai Bizottság (EB) és Törökország között kötött megállapodás lesz, amely részben eredményes, hiszen csökkent azoknak a száma, akik illegális bevándorlóként megpróbálják elhagyni Törökországot – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán, a 74. Kormányinfón.
„HAZÁNK NEM MEGSZERVEZNI, HANEM MEGÁLLÍTANI AKARJA A BEVÁNDORLÁST, MI NEM KÖTELEZŐ SZÉTOSZTÁST, HANEM ÖNKÉNTES SZÉTOSZTÁST AKARUNK, ÉS MI NEM EURÓPÁBAN, HANEM EURÓPÁN KÍVÜL AKARJUK AZ ELJÁRÁSOKAT LEFOLYTATNI.”
A fő kérdés a tanács ülésén az lesz, hogyan lehet ezt a megállapodást megtartani – utalt Lázár János Ausztria „karizmatikus” álláspontjára az ügyben. Fontos napirendi pontként említette a tárcavezető a harmadik országokkal való partnerségi megállapodásokat is.
Az EB javaslat alapján az ET kész arra, hogy az Európai Uniót felhatalmazza arra, hogy a Földközi-tenger térségében bizonyos országokkal megállapodásokat kössön – közölte, megjegyezve: ezzel jelentősen tehermentesülne a balkáni útvonal és Olaszország is.
Felmerült annak a lehetősége is, hogy Észak-Afrikába visszairányításra kerülnek emberek, akiknek a bevándorlással kapcsolatos vizsgálatait ott folytatnák le – számolt be a miniszter.
A török-EU-s megállapodás jelentősen csökkenti – a kerítés megépítésével együtt -, a határainkra nehezedő bevándorlási nyomást – emelte ki, hozzátéve: ha sikerül precedenst teremtenünk arra, hogy hogyan lehet Észak-Afrikában megállítani a bevándorlást, hogyan lehet ott elvégezni a beléptetéssel kapcsolatos vizsgálatokat, akkor ez az EU működésében egy nagyon fontos fejezet lehet.
A dublini közös menekültügyi rendszer kapcsán Lázár János arról beszélt, az ET ülésén a szlovák elnökség áthidaló javaslatát tárgyalják meg; jelenleg két javaslat verseng egymással, az egyik az önkéntes szolidaritáson, a másik kötelező szétosztás elvén alapszik.
A magyar kormánynak van egy világos, négy pontból álló alapvetése, amely semmiféle kötelező kvótát nem tud elfogadni, melyben számítanak a V4-ek támogatására – emlékeztetett. Lázár János kitért arra is, hogy az EB javaslatában megjelent a szétosztás fogalma, mely alatt egy automatikus szétosztási mechanizmust értenek.
A tárcavezető megismételte: hazánk nem megszervezni, hanem megállítani akarja a bevándorlást, „mi nem kötelező szétosztást, hanem önkéntes szétosztást akarunk, és mi nem Európában, hanem Európán kívül akarjuk az eljárásokat lefolytatni”. A szolidaritásnak pedig illeszkednie kell minden nemzetállam karakteréhez, sajátosságaihoz, hagyományaihoz – szögezte le.
A belső határokon létrehozott határellenőrzési pontok teljesen ellentétesek Schengen eszményével – húzta alá a Miniszterelnökséget vezető miniszter, megjegyezve: ezt határozottan visszautasítjuk.
„SÚLYOS TÍZMILLIÁRDOK KERÜLNEK AZ EGÉSZSÉGÜGYBE A KORMÁNY DÖNTÉSE ALAPJÁN.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a költségvetési államtitkárság munkájának eredményeképpen több mint 200 milliárd forint sorsáról tudott dönteni a kormány a technikai zárás kapcsán – közölte.
Ennek kapcsán a tárcavezető kifejtette: ennek legnagyobb tétele a 2017-es nyugdíjemelés, amely az Idősek tanácsával kötött megállapodás alapján történik.
Szavai szerint a következő komoly tétel az egészségügy, hiszen a kabinet rendezi a kórházak 30 napnál régebbi adósságát, illetve egy fejlesztési alapot is létrehoz.
„Súlyos tízmilliárdok kerülnek az egészségügybe a kormány döntése alapján” – utalt arra, hogy mintegy 80 milliárd forintot kap év végén a szektor.
Lázár János kitért arra is, hogy jelentős forrásokat juttatnak az oktatásba is iskolák, szociális intézmények felújítására és a Magyar Honvédség is kap a többletbevételekből, mégpedig a katonai szállítói képesség fejlesztésére. Számos civil szervezet és intézmény kap kiemelt támogatást az év végén – tette hozzá.
A tárcavezető elmondta, a kormány megtárgyalta a Honvédelmi Minisztérium jelentését, a hadigondozással kapcsolatos szabályokkal és a hadirokkantak életvitelét javító eszközökkel kapcsolatban. Hozzátette, a Honvéd Egészségpénztár károsultjait a honvédség és a rendőrség kártalanítani fogja.
Lázár János beszélt arról is, a Honvédelmi Minisztérium előterjesztett egy országos lőtérfejlesztési programot, ez azt jelenti, hogy Magyarországon 197 lőtér létesül, amelyek lövészklubokként fognak szolgálni. Minderre 27 milliárd forintot szánnak a következő három esztendőre.
„A KORMÁNY MIND AZ OKTATÁSI, MIND AZ EGÉSZSÉGÜGYI EREDMÉNYEKKEL KAPCSOLTBAN SZERETNE AZ ADATOK MÖGÉ NÉZNI.”
A miniszter közölte: a kormány megvitatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának javaslatát a következő két év népegészségügyi akcióit illetően.
Azt tervezik, a PISA-felmérésekhez hasonlóan januárban értékelni fogják az EB és az OECD magyar egészségügyre vonatkozó adatait. Ahogy az oktatásban, úgy az egészségügyben is meg kell vizsgálni a területi különbségeket – húzta alá.
Példaként említette, hogy ahol nagyon magas a hátrányos helyzetűek aránya, ott az oktatás teljesítménye sem olyan, mint az országos átlag. Ugyanígy az egészségügyi körülményeket is nagyban befolyásolja a szociális helyzet és az életkörülmények.
A kormány mind az oktatási, mind az egészségügyi eredményekkel kapcsoltban szeretne az adatok mögé nézni, mélyebb társadalmi elemzést végezni, hogy megtalálják és értékeljék a területi, társadalmi különbségeket – szögezte le.
Lázár János kiemelte, a kormány szakmai apparátusa nem támogatja az óraátállítással kapcsolatos javaslatot, ám az ügy nem tárgyalható társadalmi konzultáció nélkül.
Lázár János elmondta, hogy a kormány el fogja fogadni Magyarország digitális Startup stratégiáját, ami a kisvállalkozások és a feltörekvő vállalkozások helyzetét kívánja javítani.
A miniszter kijelentette, a kormány döntött a 2017-es évi törvényalkotási programról, valamint az egyes ágazatok bérrendezéséről is. Utóbbinál megemlítette a közfoglalkoztatottak, és a szociális ágazatban egészségügyi munkakörben dolgozók javadalmazását.
„A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM SZÁMÁRA KIEMELT TÁMOGATÁST BIZTOSÍT A KORMÁNY.”
A tárcavezető beszélt arról is, hogy a kormány meghallgatott egy jelentést „A földet a gazdáknak” programról, ahol 270 milliárd forintos földértékesítésre került sor. Jelezte, ezt a pénzt az államadóság csökkentésre fordítják. Lázár János szólt arról is, hogy a Balaton után, a Tokaj, a Felső-Tisza és Nyírség térségét a kormány kiemelt turisztikai vidékké nyilvánítja valamint, jóváhagyta, hogy 2019-ben Maccabi Európai Játékokat rendez Budapest.
Közölte, a Károli Gáspár Református Egyetem számára kiemelt támogatást biztosít a kormány, mintegy 12 milliárd forint összegben kerül felújításra a múzeum és a Károli-Csekonics rezidencia.
Lázár János jelezte, Orbán Viktor január elején Szegedre látogatna, ahol a jövőbeni városi uszodáról és egy új szegedi Tisza-híd építéséről egyeztetne Botka László polgármesterrel.
