Napi Tóra
|
||||
K”K,
Toldot hetiszakasz 3. kommentár, 5777. Márhesván 28.
Miután Jákob az elsőszülöttséget már megszerezte, Ézsau érthető módon bosszús lett attól, hogy az apai áldást is elorozta előle Jákob: “és azt mondta Ézsau magában: közelednek az atyámért való gyásznapok, akkor megölöm testvéremet, Jákobot” (28:41). A szomorú vég gyaníthatóan bekövetkezett volna, de “tudtára adták Rebekának nagyobbik fia, Ézsau szavait” (uo. 42.) és még időben kitalálta, hogy miként menekülhet meg Jákob. Ha Ézsau magában mondta, akkor ki és miként tudatta szándékát az anyjával? Rási úgy véli, hogy a ruáh hákodes (szent szellem) segített, a Hizkuni szerint Ézsau elszólhatta magát akaratlanul, és aki hallotta, továbbadta Rebekának, Rádák pedig a prófétai látomást, illetve az elszólást is elképzelhetőnek tartja. Nem kell döntenünk, de figyelembe véve, hogy Rebeka isteni felszólítás nélkül, egyben férje akarata ellenében cselekedett, valószínűbb, hogy a szent szellem támogatta, amit ma inkább úgy mondanánk, hogy egy rendkívül merész, emberismereten és megérzésen alapuló tervet álmodott meg és fejezett be az ősanya.
Szép napot mindenkinek!
