Ma 128 éves a Magyar Testgyakorlók Köre az MTK
Tisztelt Sportbarátaim, kedves Emtékások!
A számszimbolikában az 1-es az őskezdet, a teremtés szimbóluma. A 2-es a jin-jang, a férfi és a nő. A 8-as az univerzalitás. Minden stimmel.
Ma 128 éves az MTK, a szívünknek legkedvesebb magyar sportklub.
Az MTK, amelyik a szervezett magyar sport megteremtésének egyik szimbóluma. Az MTK, amelyik mindig a emberi egyenlőség sportbéli képviselője volt és marad. Az MTK, amelyik azzal képviseli a sport univerzalitását, hogy a lehető legtöbb sportágban, a lehető legtöbb életkorban és a lehető legtöbb formában, amatőröktől az olimpiai bajnokokig biztosítja a sportolást a lehető legtöbb embernek.
Legyünk büszkék arra, hogy történelmünk 128. évében is bővültünk, szépültünk, erősödtünk – olimpián, világversenyeken, magyar bajnokságokon, közösségünkben, az új stadionunkkal, megújult sportlétesítményekkel!
Köszönet érte mindenkinek!
Az MTK megalapításának 128. évfordulóján köszöntök minden nőt és férfit, minden sportág minden sportolóját, edzőjét és sportvezetőjét, minden munkatársunkat, akik nap mint a nap a kék-fehér színek sikeréért dolgoznak!
Boldog születésnapot MTK Budapest, boldog születésnapot emtékások!
dr. Deutsch Tamás
az MTK Budapest elnöke
| 1888. november 16-án kezdte el munkáját a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK), amit az Nemzeti Torna Egylettel (NTE) feszült viszonyba keveredő sportemberek alapítottak. Az erősödő liberális polgárság teret kért a századvég polarizálódó magyar társadalmi életében. A Magyar Testgyakorlók Köre ugyan sosem volt deklaráltan „zsidó klub”, az MTK-val való azonosulás, rokonszenv kimondatlanul is hamarosan a pesti zsidóság identitásának részévé vált.
Az alapítók közül Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, László Lajos, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tótis Lajos és id. Weisz Dezső neve maradt fent az utókornak. A kezdeteknél a torna mellett létrehozták az atlétikai, a birkózó, a kerékpár és a súlyemelő szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó szakosztály is. 1905-ben Brüll Alfrédot, az európai műveltségű sportembert az MTK elnökének választották, és közel 40 évig állt az egyesület élén. Szellemiségével, az MTK és a sport iránti rajongásával, bőkezű mecenatúrájával nemzetközi hírűvé fejlesztette az egyesületet. Bár voltak jelentős törések a klub fejlődésében – 1900-ban 62-re csökkent a tagok létszáma –, folyamatában fejlődést mutatott a tendencia. 1909. március 20-án felavatták a Ferenciek tere 3-ban az egyesület központját, 1912. március 31-én egy MTK – FTC (1:0), mérkőzéssel pedig a Hungária körúti labdarúgó pályát. Az év őszén a klubház építése is elkezdődött Markovits Károly tervei alapján, melyet egy év múlva adtak át. Volt itt birkózó- és vívócsarnok, társalgó és tanácsterem, iroda és vendéglő; minden feltétel adott volt az MTK első aranykorszakához, melynek delelőjére világhírűvé vált az egyesület. Ebben a korszakban legendás sportolók, csapatok és szakosztályok sikerei jellemezték az MTK-t. A század harmincas éveinek derekától, a fasizálódó Magyarországon a klub szakosztályainak működése fokozatosan lehetetlenült el. Az Országos Testnevelési Tanács 1938. május 29-én életbe lépett 15. törvénycikke szerint megkezdték a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezésének korlátozását. Az 1939. évi törvénycikkben intézkedéseket foganatosítottak a zsidó sportvezetők leváltására is, az 1941. augusztus 8-án keltezett törvénycikk pedig kitiltotta a zsidókat a sportegyesületekből. 1939 végére elhalt a birkózó, a kerékpározó, az ökölvívó, az úszó, a vívó és a vízilabda-szakosztály. 1940. június 26-án, a Hungária labdarúgó-szakosztály oszlott fel. Az MTK, az 1941-es határozatot már nem hajtotta végre, ezért 1942-ben működését megszűntették. Már 1945 februárjában újraalapították az egyesületet Weisz Richárd lakásán, ám az új diktatúra alatt sem volt töretlen a klub fejlődése. 1950 februárjától a Textilipari Dolgozók szervezetének egyesülete lett, és neve Textilesre változott. Egy év múlva, 1951. február 6-án piros-fehérre cserélődtek a klubszínek, a név pedig Budapesti Bástyára. 1953. augusztus 26-ától visszarakták a szövőiparba az egyesületet Budapesti Vörös Lobogó néven. Az 1956-os forradalom után, a december 10-i közgyűlésen Barcs Sándor javaslatára vették vissza az MTK nevet. Az MTK sportolói az olimpiákon 33 arany-, 28 ezüst- és 21 bronzérmet nyerve a nemzetek rangsorában is a 33. helyen állnának. A sakkolimpiákon 8 arany-, 13 ezüst- és 7 bronzérmet harcoltak ki. A világbajnokságokon 181 arany-, 144 ezüst- és 118 bronzérmet vívtak ki. Az Európa-bajnokságokon 83-arany-, 81 ezüst- és 63 bronzérmet nyertek. |
