Napi Tóra
 |
x |
|
||||
K”K,
Vájérá hetiszakasz 3. kommentár, 5777. Márhesván 14.
“Imádkozott Istenhez Ábrahám” (20:17), ami nem lenne különleges, ha nem Ávimeleh gyógyulásáért tett volna így. Abban biztosak lehetünk, hogy nem szerette az uralkodót, hiszen az elfogadhatónál jóval nagyoobb rokonszenvvel viseltetett Ávimeleh Sára iránt (“És elküldött Ávimeleh, Gerár királya és elvette Sárát”). Az ősatya tudta, hogy Isten nem csak azokhoz könyörületes, akik erre rászolgáltak, ezért az embernek is meg kell próbálnia ezt a technikát. Talán a másiknak is jót tesz, az imádkozó lelkét bántó ellenszenven pedig biztosan enyhít, ezért az öngyógyítás legjobb módja. Ábrahám imája meghallgatásra került, Ávimeleh és egész háza visszanyerte a gyermeknemzés képességét, ráadásul az ősatya jutalmat is kapott: “Sára fogant és szült Ábrahámnak fiat…” (21:2). Nehéz természetű felebarátainkkal kapcsolatos érzéseink felülvizsgálatakor érdemes felidéznünk Ábrahám és Ávimeleh példáját, és akkor talán könnyebben tudunk egy jó szót elmondani azért is, akit egyébként nagyon nem szeretünk. A jutalom, ha nem is lesz ilyen látványos, de biztosan nem marad el.
Szép napot mindenkinek!
