30 évvel a Zsidó állam születése előtt.

Avshalom Feinberg, a világ első cionista kéme

 

Ez az 50 éven át elfelejtett, a hatnapos háború során megtalált nemzeti hős volt talán az első ember, aki hősi halált halt Izraelért akkor, amikor még csak álom volt, 30 évvel az állam születése előtt.

Avsalom_Feinberg.jpg
Avsalom Feinberg utolsó fényképe hírszerző-társával, Sarah Aaronsonnal
Forrás: www.think-israel.org/pollack.lonepalmtree.html
Szülei a legelső alijahullámmal „hazaérkező” cionista úttörők voltak a 19. század végén és – a cionista eszmény szerint – földművesként dolgoztak Haderán igen nehéz körülmények között.

Avsalom Feinberg 1890-ben született, Franciaországban tanult, és gyűlölte az egyre gyengülő és épp ezért egyre erőszakosabb török uralmat a szülőföldjén. Az első világháborút megfelelő pillanatnak ítélte ahhoz, hogy megszabadulhassanak tőle, annál is inkább, mert az angolokról úgy tűnt, nem ellenségei a cionizmus ügyének (a háború alatt született meg a híres Balfour-nyilatkozat, amely zsidó nemzeti otthont ígért Palesztína területén).

A fiatal, huszonéves Feinberg nem akarta tétlenül nézni az eseményeket és megalapította ismerőseivel, az Aaronsohn testvérekkel együtt a történelem első cionista kámhálózatát NILI néven. A NILI betűszó Sámuel könyvének arra a passzusára utal, amely szerint „Izráel Istene sosem hazudik”, vagyis biztosak lehetünk abban, hogy nem feledkezett meg szaváról, amellyel Izráel földjét Izráel népének ígérte.

Mezőgazdasági kutatóhelynek álcázott bázisukról szállították az angoloknak hatalmas tételben az információkat, és roppant eredményesen teljesítették kockázatos küldetésüket. A brit hadsereg egy magas rangú tisztje szerint mindent összevéve százezer katonájuk életét kímélhették meg.

Avsalom különösen nagyszerű munkát végzett: öt nyelven beszélt folyékonyan, otthon volt a beduinok sátraiban és a francia egyetemeken egyaránt, kiváló lovas volt és jó lövész és – amikor tehette – még verseket is írt.

Őt bízták meg azzal a háború közepén, hogy jusson el fontos információkkal a Szinájra, Egyiptomba a britekhez. Ezen az útján ölte meg egy beduin csapat mindössze 27 éves korában, a Szinájon elkaparták, és fél évszázadra mindenki megfeledkezett róla.

Egészen addig, amíg a hat napos háború során Izrael el nem foglalta a Sínai-félszigetet. A győzelmes izraeli csapatokat ekkor felkereste egy beduin férfi és jelezte, hogy van itt valami, ami érdekelheti őket. Elvezette a katonákat egy magányos pálmafához és ásni kezdett – mint mondta, ezt a helyet úgy tartják számon, hogy „a zsidó sírja”. A pálmafa alatti holttest azonosíthatóan Avsalom Feinbergé volt. A magányos pálmafát átültették a Herzl-hegyi temetőbe, ahol Izrael vezetői és hősei pihennek, hogy ott is vigyázza Avsalom Feinberg földi maradványait: ez a fa „Avsalom pálmája”, amely állítólag a zsebében lévő magokból nőtt ki.

Először a Szinájon neveztek róla egy települést, azután pedig, hogy a békekötés után visszaadták Egyiptomnak, egy izraeli falu, Avsalom vette fel a cionizmus egyik első hősének nevét az egyiptomi határ közelében.

Forrás: mazsihisz.hu