Klipekben az I. világháború
Gecse Géza történész egy új vállalkozásról, az Aspektusról beszélt, valamint arról, hogy mennyire lehet megfogni a diákokat a történelem megismerésével.
Mivel foglalkozik mostanában?
Sokat olvasok, írok is, mellette csináljuk az I. világháborús klipvetélkedőt, amiben az érdekes az, hogy a két évvel ezelőtti tapasztalatokat használjuk fel. Akkor az volt a program címe, hogy 100 év az erőszak tükrében, hiszen akkor a háború kezdetéhez, a szarajevói merénylethez igyekeztünk kapcsolódni. Mindenhol el szoktam mondani, akkor is, amikor nyári táborokban hirdettük a mostani vetélkedőt, nem az a lényeg, hogy most éppen melyik háborús esztendővel foglalkozunk, hanem az, hogy valamennyire foglalkozzunk az I. világháborúval. Két alapvető irány van. Az egyik a családi történet, ha a felmenők emlékei megvannak, ha a történetek fennmaradnak, ha a kitüntetések megmaradnak, a levelek, akkor ezeket elő tudja venni. Ezeket akár egy mobiltelefonnal is lehet rögzíteni, így akár már mozgóképet is tud készíteni. Vannak helyszínek is, ahol a csaták voltak, oda is el lehet látogatni. Ami meg nincsen meg, azt lehet pótolni a találékonysággal, erről szól a történelmi ismeretterjesztő jelleg.
Ha már ismeretterjesztés, az egykori TIT újból fénykorát élheti?
A mi célunk az volt, miután észrevettük, hogy a 11-12 éves diákok átlagban foglalkoznak klipkészítéssel, amiknek a hossza 10-15 másodperc. Most arra próbáljuk meg rávenni őket, hogy készítsenek kicsivel hosszabb klipeket, igaz, mi a végzős, a végzés előtt álló középiskolásokra gondolunk, nekik már azért megvan egyfajta tudása vagy ha ez nincsen, akkor azt tudják, hogy mihez kell nyúlni. Az egyetemisták, főiskolások esetében kicsit más a helyzet, ők már szinte rutinszerűen foglalkoznak ehhez hasonló témákkal. Érdekes, hogy két éve nem a bölcsészek mozdultak a versenyre rá leginkább. Mindenesetre az egésznek az volt a célja, hogy a fiatal a saját szűrőjén keresztül nyúljon ezekhez a kérdésekhez. Azt is tudni kell, hogy az I. világháborúról az embereknek ma már nincsen emlékezete, ellentétben a II. világháborúval. Pedig az első világégés adhat magyarázatot a napjainkban felvetődő éles kérdésekre. Így van ez az Osztrák-Magyar monarchiával is. Itt van Andrássy gyula esete, aki nagyon harcias volt, akit Bosznia-Hercegovina elcsatolásának bajnokaként ünnepeltek, holott ő gyűlölte ennek a gondolatát is, egyszerűen belátta, sokan kívánták a világpolitikában, hogy Bosznia-Hercegovina legyen a monarchia része.
Az egykori monarchiáról, mint egy romantikus időszakról beszélnek. Így volt ez?
A monarchia a világháború és az azt lezáró békék miatt is vált egy idillikus időszakká, mert ami utána jött, az maga volt a rémálom. A XX. század szörnyűségeinek a tükrében a monarchia, a saját konfliktusai és nehéz helyzete ellenére megdicsőült. Azt azért el kell ismerni, olyan mértékű pezsgés, gazdagodás, mint a kiegyezést követően kialakult, az páratlan volt, nem csak a magyar, hanem az európai történelemben is.
A programjuk plakátját elnézve, mi az Aspektus?
Ez a Határok nélkül című műsor kapcsán készült vitaestek kibővítése, amit egyetemi bázisúvá szerettünk volna tenni, aminek az ELTE volt a bázisa. Szerepel még az együttműködők között a Rákóczi Szövetség, megfordulunk azokon a határontúli helyeken, ahol ők előfordulnak, voltunk Csíkszeredán egy táborban például ahova elvittük a programunkat. Ezeken a helyeken diffúz közösségek vannak, mindenhonnan jönnek. A projektünket az I. világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta. Az Aspektust érdemes keresni az interneten, a közösségi oldalakon, folyamatosan lehet velünk kapcsolatban lenni. Ettől a héttől kezdve keddenként várjuk a klipvetélkedőben nem jártas diákokat, hogy segítséget nyújtsunk nekik. A vetélkedőhöz a klipeket november végéig várjuk.
Ha vége lesz a vetélkedőnek, akkor hogyan tovább? Mi lesz a következő projektje?
Egyelőre legyen ennek vége, majd utána meglátjuk.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
