Terrorista lövöldözött Jeruzsálemben
Az őszi nagyünnepek kezdete óta erőteljesebben léptek fel terroristák a zsidó állammal szemben. Most vasárnap kezdett történt lövöldözés, ahol többen is életüket vesztették. Erről és az 1973-as jom kipuri háborúról is beszélgettünk Breuer Péter külpolitikai újságíróval.
www.atv.hu/videok/video-20161010-terrorista-lovoldozott-jeruzsalemben
Mennyire tekinthető véletlennek, hogy az elmúlt időkben, a zsidó nagyünnepek tájékán szaporodtak meg a terrortámadások Izraelben? Mennyire vannak erre felkészülve a biztonsági szervek?
A terrortámadásokra igazából nem lehet felkészülni, sokkal inkább kiszűrni lehet őket. A mostani események azok, amelyeket sajnos nem lehetett kiszűrni. Most is, a tegnapi esemény kapcsán, villámgyorsan megérkeztek a rendőrök, de sajnálatos módon így is meghalt két ártatlan ember és vannak sérültek is. Ilyenkor azok is megsérülnek, akik nem kapnak sebeket, hiszen hosszú ideig nem mernek majd felszállni a villamosra, depresszióval küzdenek, nem mernek kimenni az utcára, ez ilyenkor a nagyünnepek táján különösen nehéz. Most októberben emlékezünk majd meg a magyarországi forradalomról, ahol a barikád mindkét oldalán harcoltak zsidók. Olyanok is, akik utána Izraelbe mentek, de 1973-ban újabb komoly helyzettel kellett szembenézniük. Emlékszem rá, én 1973-ban már két hónapja éltem Izraelben, amikor is megszólaltak a szirénák. Megszólaltak egy olyan napon, amikor már a nemzetközi repülőtér is bezárt, leálltak az autók, megszűnt a közlekedés.
Ugye 1973-ban ezt az alkalmat, ünnepet, Jom Kippur napját használták fel egyiptomiak és szíriaiak, hogy megtámadják Izraelt.
Nagyon komoly helyzet volt, egészen komoly intézkedéseket is meg kellett hoznia az ország vezetésének. Az emberek szinte a templomokból szaladtak, hogy fegyverrel védjék a hazájukat. Szerencsére pár napon belül már olyan helyzet alakult ki, hogy manapság is lehet beszélni a 101-es kilométerkőről, valamint az is megtörtént, hogy az izraeli hadsereg akkor és azóta is ura a helyzetnek, miután ebben a háborúban képes volt ellentámadásba lendülni. Sokat segített Izraelnek az Egyesült Államok, Nixon akkori elnök telefonált Golda Meirnek, megígérve a folyamatos fegyverutánpótlást. A győzelemnek komoly ára volt, Izrael elvesztett több mint 2600 embert, ahogy a vesztesek is komoly emberáldozatokat szenvedtek. Azonban voltak pozití történések is, mint például az, hogy az izraeli és az egyiptomi katonák elkezdtek beszélgetni egymással.
Más következményei is voltak a háborúnak?
Ariel Saron nagy győzelmét hozta el belpolitikailag és Golda Meir miniszterelnök vereségét, hiszen őt is okolták a támadás váratlansága, az első időszak felkészületlensége miatt is. Azóta más lett a világ, még jobban szeretne a világ békét.
De akkor is ezt szerették volna, hiszen később a Béke Nobel díjat is azért ítélték oda, mert Anvar Szadatot sikerült a tárgyalóasztalhoz ültetni, majd békét kötni Izrael és Egyiptom között, ezzel elismerve a zsidó állam létét.
Érdekes, hogy a békét nem Golda Meir, hanem a jobboldali Likud párti miniszterelnök Menachem Begin kötötte meg,akitől mindent vártak, csak a Sinai félsziget visszaadását nem. Ám ez a megállapodás nem volt elegendő, nézzük csak meg a tegnapi napot! Golda Meir mondta, hogy amikor az 1967-es háború mámorában voltunk, nem ismertek el minket, nem kaptunk békét, nem folytattak velünk tárgyalásokat.
Mi van jelenleg?
Izraelnek van egy hideg békéje Jordániával és Egyiptommal, de ez még nem a béke, az elismerésnek nyoma sincsen, a terror pedig csak tovább erősödik.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú az ATV Start műsorában 2016. október 10-én elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
