LÚDAS MATYI A CIRKUSZBAN | Breuerpress International

LÚDAS MATYI A CIRKUSZBAN

Idén, 2016. január 6-án ünnepeltük Fazekas Mihály magyar költő születésének 250. évfordulóját. Részben ezért is esett választásunk méltán leghíresebb és szűnni nem akaró hatású Lúdas Matyi, egy eredeti magyar rege négy levonásban – című elbeszélő költeményének feldolgozására.

Ebben a sorban nem mi vagyunk az elsők, Balogh István színész, színigazgató, drámaíró, a 19. századi magyar színjátszás úttörője 1838-ban énekes bohózattá dolgozta át, művének bemutatója december 27-én volt a Nemzeti Színházban. Őt követte egyik legnagyobb prózaírónk, Móricz Zsigmond, aki 1911-ben jelentette meg vásári komédiává átalakított Ludas Matyiját. Számon tartjuk még Deésy Alfréd 1922-ben készült némafilmjét, illetve az évtizedekig sikerrel vetített 1949-es Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte klasszikust is, melyben Soós Imre játszotta a címszerepet. Ám ha eddig mindez ismeretlenül cseng, akkor már csak egy címet említenénk: Dargay Attila 1977-ben bemutatott egész estés rajzfilmje ma is friss, szórakoztató és talán meghatározó alkotása minden gyereknek és felnőttnek egyaránt.

Az elődök munkáját tiszteletben tartva és azok cirkuszi környezetben is működő elemeit felhasználva alkottuk meg a Fővárosi Nagycirkusz Lúdas Matyi a cirkuszban című produkcióját. Cirkuszi porondon, a cirkuszművészet eszköztárát maximálisan felhasználva mi dolgozzuk fel először ezt a művet, mely terveink szerint méltó folytatása lesz a márciustól augusztusig játszott, évtizedek óta nem tapasztalt sikert és nézőszámot eredményező, orosz és ukrán cirkuszművészek közreműködésével készült Atlantisz gyermekei című előadásunknak.

A Ludas Matyi a cirkuszban egy újszerű, műfajteremtő cirkuszi előadás lesz, melyben kísérletet teszünk a hagyományos, gravitációt kinevető, emberfeletti teljesítményekkel lenyűgöző cirkuszművészeti produkciók társművészetekkel történő vegyítésére. Így kap szerepet előadásunkban az artistamutatványok és állatszámok mellett a színház, a zene, a báb- és táncművészet, valamint a költészet. Segítségükkel egy olyan történetet szeretnénk elmesélni, amely ott van minden nézőben, legyen kicsi vagy nagy, gyerek vagy felnőtt, naiv vagy tapasztalt. Egy történetet az ember álmairól, a hit fontosságáról, az erények szerepéről, a bosszúról és megbocsátásról, az egyszerre bennünk és a világban egymással örök idők óta harcoló rosszról és jóról.

A Ludas Matyi a cirkuszban színház lesz? Musical? Cirkusz? Egyszerre egyik sem és mindhárom egyszerre: egy olyan összművészeti produkció, amellyel tovább megyünk a cirkuszművészet megújításának útján, hogy pár év múlva kellő tudással, és még több fantáziával, valamint az új cirkuszi nyelvet kereső kísérleteinket korszerű csúcstechnikával segítve nyithassuk meg a közönség előtt a Közép-európai Cirkuszművészeti Központ kapuit.

A népmesei motívumokra épülő Lúdas Matyi a cirkuszban című összművészeti produkciót 2016. október 1-jétől láthatja a közönség a Fővárosi Nagycirkusz porondján.

LÚDAS MATYI A CIRKUSZBAN

(szinopszis)

Lúdas Matyi története mindenki számára ismerős. Valaki még olvasta Fazekas Mihály eredetijét, valaki filmen látta, valaki színházban, valaki a rajzfilmet nézte rongyosra, valaki pedig a mesekönyvön tanult meg színezni, rajzolni és olvasni. A vele csúnyán elbánó uraság ellen hármas bosszút fogadó és azt furfangos módon végrehajtó kis parasztlegény mindenki számára ismerős, története örök.

Amikor felvetődött, hogy cirkuszi körülmények között feldolgozzuk a művet, a felmerülő kérdések egy részére azonnal tudtuk a választ: hol vannak az alapanyag cirkuszi csúcspontjai, hová illeszthetők az artistaprodukciók, állatszámok, cirkuszi mutatványok. Olyan szépen rajzolódott ki előttünk a Lúdas Matyi cirkuszi megvalósítása, mintha eleve ide szánták volna, már Fazekas Mihály is a manézsba képzelte volna a történetet, ide álmodta volna. Csodálkoztunk is azon, eddig miért nem született erre cirkuszi vagy legalább cirkuszi elemeket használó produkció, ráadásul úgy, hogy Dargay Attila zseniális rajzfilmjének nem egy jelenete mintha a cirkusz világából nyerte volna az ihletet.

A kérdések másik részén viszont sokat gondolkoztunk: milyen legyen az előadás hangvétele és stílusa, hogyan tudjuk megtalálni azt a hangot, amely egyszerre szólítja meg a gyerekeket és a szüleiket, a jövőjüket tervezgető fiatal és az aranylakodalmukra készülő idősebb szerelmeseket, egyszerre azokat, akiknek a könyökén jön ki a történet és azokat is, akik talán most látják először.

Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, a darab írója és rendezője és alkotótársai – Pál Dániel Levente költő, a darab dramaturgja és Szakál László karmester, a darab zeneszerzője – hosszas kísérletezés és sok átbeszélgetett este után végül megtalálták a megoldást: a Lúdas Matyi a cirkuszban egy olyan produkció legyen, amely egyszerre merít az eredeti műből, a magyar népmesei motívumokból és ad választ korunk fontos kérdéseire.

Ez a látszólagos sokféleség pedig ne essen szét, ne vesszen el a tartalom és a mondanivaló, hanem alkosson egy olyan komplex egységet, amely egyszerre kezd el működni nagyon sok szinten. Az előadás világa így nyílt ki, így alakult át a cirkuszi előadás hazánkban műfajteremtőnek számító összművészeti produkcióvá, így kerültek helyükre a hangsúlyok, képek és jelentések. Ahogy a manézsban találkozik a népzene a jazz-zel vagy a funkyval, a klasszikus verslábak a rapszöveggel, a hagyományos cirkuszi számok a színészi karakterformálással, az állatszámok a bábművészettel, úgy áll össze ez az előadás is, és így fejti ki egyszerre sok érzékszervre ható módon a hatását.

A Lúdas Matyi a cirkuszban – az eredeti történetet csak egyfajta vázként megtartva – hangulatokkal, érzésekkel és erős szimbólumokkal jeleníti meg történetét és üzenetét, melyben – az eredeti történettől eltérő módon – szerepet kap az alázat, a bizalom, az egymásra figyelés, az egyensúly, a szorgalom, a szelídség, a belső tisztaság, a hűség és végül a megbocsátás és az irgalom is. Csupa olyan erény, amelyek a cirkusz világában alapvetőek és természetesek, amelyek nélkül nem képzelhető el igazi cirkusz, és melyeket így, a cirkusz nyelvét használva könnyen át tudunk adni a közönségnek.

Legyen akár kisgyerek, és nevessen a bumfordi vicceken vagy csodálkozzon a hihetetlen mutatványokon… vagy legyen akár kamasz, és élje át Lúdas Matyi szerelmi történetét… vagy legyen akár felelős felnőtt, aki már talán a saját bőrén is megtapasztalta, hogy milyen a világ ezek nélkül az erények nélkül… vagy legyen akár bölcs nagyszülő, aki majd ezzel a Lúdas Matyival tanítja meg kisunokáját arra, hogy mi a jó és mi a rossz, és arra, hogy bármi történjen is vele élete során, mindig jussanak eszébe ezek az erények, mindig tudjon megbocsátani.

Fekete Péter cirkuszigazgató üzenete

Kedves Tanárnő, Tisztelt Tanár úr!

Megtisztelő, hogy úgy döntöttek, megtekintik a Lúdas Matyi a cirkuszban című rendhagyó cirkuszi produkciónkat.

A jó színháznak, jó koncertnek, jó cirkusznak olyannak kell lennie, hogy oda különösebb előkészület, felkészülés nélkül is be lehessen térni, hátra lehessen dőlni, és egyszerűen átadni magunkat annak, amit az előadás kínál. Lesznek, akik így tesznek, és ez így rendben van.

Drága édesanyám, nővérem – pedagógusok – nem szívesen indulnak úgy el egy gyermekcsoporttal múzeumba, színházba, moziba, hogy ne ismerjék a hátteret, ne tudják, mit is fognak ott látni, mire készítsék fel a gyermekeket. Azoknak a tanároknak, nevelőknek, akik szintén így éreznek, és biztonságosabbnak érzik, ha van háttér információjuk, pár mondatban mesélnék a produkciónk hátteréről, ha van még öt percük erre.

Ebben az évben 250 éves lenne Fazekas Mihály, így elővettük ezt az alapművet, de nem csak az évforduló miatt. Alkotótársaimmal hittük, hogy különböző korcsoport számára is értékekkel bíró produkció készülhet erre a műre építve. Ráadásul a cirkuszművészet segítségével, ami forradalmian új gondolat. A kisiskolást, a felsőst és a középiskolást is egyszerre megcélozni komoly kihívás. Vállaltuk! A mi Lúdas Matyink megőrzi az alaptörténetet, de néhány helyen jelentős kérdéseket tesz fel. Kevés szóval kell operálnunk, mert a cirkusz egy nonverbális előadó-művészeti műfaj, maga a cirkusz épületének akusztikája is kedvezőtlen az élő beszéd, a színházszerű dialógusok megértésére. A különleges látványvilágra alapoztunk hát, ami a cirkusz sajátja. És természetesen az élő zenére. Jó részét a történetnek dalokban meséljük el.

Volt olyan pedagógus, aki megkérdezte tőlem: „Olvassuk-e el a művet, mielőtt jövünk?” – Ha tehetik, igen – volt a válaszom. Abból indultunk ki, hogy Lúdas Matyi történetét többnyire ismerik a nézők. Nekünk nem megismertetni, hanem felidézni kell a jeleneteket, s így marad energia új tartalmak keresésére.

Természetesen lesznek a porondon élő állatok: libák, szamarak, nyuszik, kecskék, ahogy azt Matyi baromfiudvarában elképzeljük. Izgalmas hangszereken szólal meg a zene, a legkisebbek is könnyen beazonosíthatják, követhetik a történetet. Lesznek mutatványosok, kardegyensúlyozó, zsonglőr, akrobata kötéltáncos, igazi cirkuszi hangulat.

De a nagyobbak esetében már a gondolatébresztés volt a cél.

7+1 ludunk lesz, levegőakrobata lányok személyesítik meg őket, nevük is van: Alázat, Szelídség, Szorgalom, Tisztaság, Hűség, Egyensúly, s a számomra legfontosabb lúd, a Megbocsátás! Nálunk nem azért nem adja Matyi a lúdjait Döbröginek, mert keveset kínál érte, hanem felteszi a kérdést: alkalmas vagy-e a tisztaság, az alázat, a szorgalom befogadására? Méltó vagy-e a szelídségre, a hűségre? Ha igen, a tieid, adom őket, sőt keresem a párjukat, olyanokat, akik éppen ezekre a tulajdonságokra vágynak.

Az eredeti műben a furfang, a bosszú tervének tökéletes végrehajtása, az eltökéltség, Matyi leleményessége áll a figyelem középpontjában, mi tovább merészkedünk: Feladható-e a bosszú, ha már elérni látszik a cél? Tudunk-e, képesek vagyunk-e újratervezni, ha már elértük, amit akartunk, s bírunk-e jól sáfárkodni a furfanggal megszerzett hatalmunkkal? Elereszthető-e a bosszú? Mekkora önbizalom és magabiztosság kell ahhoz, hogy az irgalom, a megbocsátás erősebb tulajdonság legyen a bosszúnál. Milyen személyiségfejlődésen kell Matyinak átesni, és mi történik Döbrögivel a verések által?

Csupa-csupa kérdés, tucatnyi új gondolatfelvetés az artistaművészet, a cirkusz, a színház eszközeivel. Vitára, beszélgetésre, elemzésre inspiráló előadást terveztünk úgy, hogy több korosztály ingerküszöbét megpiszkálva vessünk fel kérdéseket. A 10 és a 16 éves is talál majd vitatára érdemeset benne – reméljük.

Kísérlet ez, a cirkuszművészet megújításának lehetséges útját kutatjuk. Kérem, segítsenek, közelítsenek az előadáshoz nyitottan, s biztassák ere a diákokat is! Még sosem fordult elő, hogy a cirkuszművészet kapcsán a tananyaghoz illeszthető, nevelési célokkal parolázó tartalmak kéredzkednek színpadra/porondra. S osszák majd meg velünk véleményüket, hogy mire a három év múlva felépülő új cirkuszunk megnyílik, pontosan tudjuk, milyen produkciókat akarunk majd létrehozni.

Kísérlet ez, árgus szemmel figyel ránk Európa, a cirkuszvilág. Hallják, hogy Magyarországon valami elindult, megváltozott a cirkuszművészet kapcsán, s szurkolnak, hogy az itt kicsiszolandó eredményekből majd mások is merítkezhessenek. Kérem, segítsék munkánkat!

Jó szórakozást, jó kikapcsolódást, hasznos tanulást kívánok a Lúdas Matyi a cirkuszban kapcsán.

LÚDAS MATYI A CIRKUSZBAN

SZEREPOSZTÁS

Matyi anyja Felföldi Anikó

Matyi Endrédy Gábor / Kabai Alex

Döbrögi Konter László

Lúd 1 Alázat Lukácsa Petra Dorka

Lúd 2 Szelídség Tamás Patrícia

Lúd 3 Szorgalom Markó Fruzsina

Lúd 4 Tisztaság Svébis Dóra

Lúd 5 Hűség Rieberger – Kiss Borbála

Lúd 6 Megbocsátás Mátyás Mirtill