Mugabe „feltámadt, mint mindig”
Azt rebesgették, meghalt Robert Mugabe zimbabwei diktátor, de nem: a hararei repülőtéren többen is látták, amint ismeretlen célú külföldi útról érkezett haza a 92 éves fekete Hitler.
A hétvégén érkezett meg a zimbabwei főváros fő repülőterére Afrika legidősebb hivatalban lévő vezetője, akiről azt rebesgették, hogy Dubaiban járt gyógykezelésen valamilyen betegsége miatt, de olyan híreket is lehetett hallani, hogy meghalt.
Idén már tízszer járt Szingapúrban
A testőröktől körülvett diktátor megérkezésekor fanyar modorban kommentálta a halálhírével kapcsolatos kérdéseet. „Igen, halott voltam, igaz, hogy halott voltam, de aztán feltámadtam, ahogy mindig is szoktam. Amint hazatérek az országomba, valóságos vagyok. Családi ügyben voltam Dubaiban, az egyik gyerekem miatt.”
További részletekbe nem bocsátkozott Robert Mugabe, jóllehet a repülési adatokból nyilvánvaló, hogy az Air Zimbabwe őt szállító gépe nemhogy nem járt Dubaiban, de útvonala messze elkerülte a népszerű közel-keleti üdülő- és bevásárlóközpontot, és Szingapúrban fordult meg. Egyes adatok szerint az idén tizedszer járt ott. Nem kizárt, hogy valóban gyógykezeltette magát a távol-keleti városállamban. Ha így volt, a kezelés sikeres lehetett, mivel Mugabe látható jó hangulatban és frissen érkezett haza.
Készpénzt hurcol ki, romlásba döntve a bankrendszert
Az egykor Afrika második leggazdagabb országát totálisan tönkretevő diktátor 1980-ban került hatalomra, nem sokkal azután, hogy a szövetségesként egyedül az apartheid Dél-Afrikát maga mögött tudó rhodesiai fehér telepes rendszer összeomlott. Mugabe 1987-ig miniszterelnökként, azóta elnökként boldogítja a jobb napokat látott országot, amely ma a világ sereghajtói között van, és még saját pénzzel sem rendelkezik, miután valutája az egy alkalommal 80 milliárd százalékot elérő inflációban összeomlott.
Robert Mugabe egy idő után fajüldöző politikát folytatott a Zimbabwéban megmaradt fehér kisebbség ellen, amely főként az ország mezőgazdasági termelését biztosította. Martalócai farmokon ütöttek rajta és lemészárolták az ott élő családokat, majd a birtokok Mugabe kegyenceinek tulajdonába mentek át. Míg tizenöt évvel ezelőtt az ország még önellátó volt, a ma kínált élelmiszeripari termék 95 %-a importból származik.
Nyomort és reménytelenséget sugall az utcakép a kontinens egykor második leggazdagabb államában
A diktátor, aki szabadon rendelkezik az államkasszával, szívesen és sűrűn utazik – az idei év első öt hónapjában 55 millió fontot fordított erre a célra, miközben a zimbabwei lakosság legnagyobb része nyomorog. Az országból a törvény értelmében nagyobb összeget kivinni tilos, a maximum 200 font, ez azonban az elnökre nem vonatkozik, akik 2,7 millió fontot vitt ki készpénzben minden egyes útja alkalmával. Ezt a korábbi, kegyvesztett pénzügyminiszter, Tendai Biti fedte fel, aki szerint a bankokból is azért képtelenség felvenni készpénzt, mert nincs – Mugabe elutazza.
Az államfő egy alkalommal majdnem három hétig volt távol egy hatvan fős küldöttség élén Pápua-Új-Guineában, Szingapúrban és Dél-Afrikában. Többször repült Ugandába, Indiába, az Egyenlítői Guineába, Oroszországba és Etiópiába is.
Hiába nem lehet kirúgni senkit, mégis rekordokat döntöget a munkanélküliség
Zimbabwe a fehérellenes irtóhadjáratával sikeresen kigolyózta magát a Nagy-Britannia vezette, főleg egykori gyarmatokból álló Nemzetközösségből, amelynek ma 53 tagja van. Az ország tagságát 2002-ben felfüggesztették, 2003-ban pedig Mugabe kiléptette Zimbabwét a Commonwealthből.
A korábban létezett ipar tönkrement, miután Mugabe olyan faji alapú rendeletet hozott, hogy a fehérek által birtokolt vállalkozásokat legalább 51 %-ban feketéknek kell átadni. A hozzá nem értésen kívül a magas adók és az abszurd munkajogi törvények – amelyek értelmében szinte lehetetlen elbocsátani bárkit is – hozzájárultak a hanyatláshoz.
„írja a Magyar Kroki”,
