Fontos tényező volt a hagyomány, a tisztelet, az emberség…
Jávori Ferenc Fegya egy különleges klezmer varázsról, egy készülő musicalról beszélt, de szóba került az is, hogy mit is jelentenek a gyökerek.
A Zsidó Kulturális Fesztiválon fellép a Budapest Klezmer Band, de mivel is készülnek?
A fesztiválon szeptember 6-án lépünk fel, a világhírű Clesmatics Együttessel közösen, ezt egy klezmer szimbiózisnak lehetne nevezni. Nekem ezzel egy régi vágyam teljesül, sokszor találkoztunk már több rendezvényen, fesztiválon, így Osloban, Helsinkiben, Amszterdamban, de eddig mindig úgy volt, hogy mi az egyik, ők a másik napon játszottak. Most végre egyszerre, egy színpadon lépünk fel, aki eljön, az egy klezmer csodát láthat, hallhat majd, két világhírű együttes, egy színpadon, Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, ebben a fantasztikus épületben. Már ezért is várunk mindenkit nagy szeretettel.
Tavaly rengeteg helyen léptek fel, szinte állandóan lehetett a Budapest Klezmer Band nevével, zenéjével találkozni, ám idén mintha kevesebbszer lehet találkozni Önökkel. Ebben tudatosság van, esetleg valami különlegességre készülnek?
Ennek a csendesebb időszaknak örülök, meg nem is. Nem örülök, mert a zenekarnak fellépés kell. Örülök, mert dolgozom, egy új musical van készülőben, aminek a bemutatója 2017 októberében lesz az Operettszínházban.
Lehet tudni, hogy miről, kiről szól majd?
A farmerkirályról, azaz Lévi-Starussról, aki egy bajor vallásos zsidó családba született a XIX. század második felében. Innen ment ki Amerikába, meghódítva az országot, az egész világot. Az egészben az az érdekes, hogy ezt a kalandos életet, amit ő élt, még se színdarabban, se zenés darabban nem dolgozta még fel senki. A darab előkészítésében nagy köszönet illeti Kállai Istvánt, aki sajnos tavaly halt meg, ő írta meg a halála előtt a darab librettóját. De szerzőtársam még Kállai Gábor, Müller Péter Sziámi, aki a dalok szövegét írja. Én szerzem a zenét, s bízom benne, hogy jövőre egy új musicalnak tapsolhat a közönség.
Már sikerült egy sikeres darabot szereznie, a Mennyasszonytáncot.
Tíz éve volt a bemutatója, már akkor megjósolta a sajtó, hogy legalább öt-hat évet élt majd meg a darab, én nem hittem benne, de szerencsére már tizedik éve megy az Operettben. Nagy vágyam, hogy a darabot elvigyük Izraelbe, Amerikába. A darabnak még mindig nagy a vonzereje, teltházakkal megy, eddig 219 adást játszottak belőle, ami egy kortárs musical esetében hatalmas számnak minősül. Bízom abban, hogy a Farmerkirály is befut majd.
Hogyan indult Munkácsról az a kisfiú, aki mára itthon sikeres zenész, zeneszerző lett, akit Kossuth díjjal is elismertek?
Ha nem Munkácson, ha nem egy olyan zsidó családba születek, ahol nagyon fontos tényező volt a hagyomány, a tisztelet, az emberség, ahol megéltük azokat a zsidó ünnepeket, ahol az egész nagycsalád ült az asztalnál, együtt énekelve, együtt imádkozva, akkor nem leszek itthon sikeres. Az egész belém ivódott, de mellette még kellett, hogy találkozzam egy neves cigányprímással, Galambosi Gyulával, aki először játszotta el nekem a klezmerdarabokat, amiket én lejegyeztem. Amikor több mint harminc éve áttelepültem Magyarországra még nem gondoltam volna, hogy én valaha is a klezmer zenével foglalkozom majd. Ám végül 1990-ben megalakult a Budapest Klezmer Band, amikor 25 évesek lettünk, akkor tekintettem vissza, hogy milyen fantasztikus eredményeket értünk el, hálás lehettem azért, hogy milyen tehetséges emberekkel kerülhettem össze, mint Markó Iván, Kiss János balettművészek. A kérésükre születette meg a Purim történetét bemutató darab, ami tényleg a világ számos helyére eljutott. De meg kell említsem a Klezmer szvitet, amit a Liszt Ferenc Kamarazenekarral játszottunk. Itt kell megemlítenem még Vadas Verát a Zsidó Nyári Fesztivál vezetőjét, aki bemutatta a darabunkat. Sokan nem hittek benne, de ő igen, hogy képes együtt élni a klezmer és a klasszikus zene. Annyira sikerült ez, hogy más kamarazenekarokkal is felléptünk, akár Amszterdamban, akár Zürichben. Mindezek, valamint az is, hogy a klezmer zene a magyar kultúra része lett, az, hogy a egy koncerten több ezer ember ül le, a zsinagógában felveszi a kipát, függetlenül attól, hogy zsidó, nem zsidó, fontos, mert azért megy oda, hogy hallgasson egy kis klezmer zenét, egy kis zsidó zenét.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú a 2016. szeptember 2-i Halljad Izrael! adásában elhangzó beszélgetés szerkesztett változata.
Breuer Péter
