Zsidongó és családterapeuta
Verő Bán Linda rebecen arról beszélt, hogy mi a feladata egy rabbi feleségének, de szóba került a Zsidongó könyvsorozat is.
Melyik egyetemen tanult rebecennek, hol oktatják ezt a szakmát?
Egészen biztos, hogy van ilyen hely, csak még nem találtam meg azt a szakot, ahol ezt tanítják, így nekem „maradt” a művészettörténet.
Ezt a diplomáját hogyan tudja használni mindennapi rebeceni munkájában?
Ezt nem nagyon használom, talán a héber- és az angoltudásom, amit igazán hasznosítok, mivel Izraelben végeztem.
Igaz az a hír, hogy abban a zsinagógában, ahol a férje a rabbi, a gyerekeknek egy földi paradicsom van?
Igen, legalábbis azoknak a gyerekeknek, akik itt vannak. Úgy tűnik, az arcukról az sugárzik, hogy egy olyan helyre kerültek, amelyet nagyon élveznek, nagyon szeretnek, ragaszkodnak hozzá. Több olyan család van, ahol a gyerek mondja a szüleinek, hogy ugye megyünk pénteken? A szülő lehet, hogy fáradt, nem nagyon akar kimozdulni, de a gyerek ragaszkodik hozzá, mert neki itt jelenése van!
Ön könyvkiadással is foglalkozik. Hogyan jut erre ideje a saját gyerekei, a zsinagóga gyerekei, a családja, a férje mellett?
Ezzel már hét éve foglalkozom, elsősorban írással. Az egészet tulajdonképpen a család ihlette, meg a munkám, pontosabban, hogy gyerekekkel foglalkozom. Rendszeresen hallottam, hogy milyen nagy igény lenne olyan kiadványokra, amit a családok, ahol nem sokat tudnak a zsidóságról, nem tudnak a hagyományokról, de érdeklődnek, szeretnék megismerni, el tudják olvasni egy könyvben. Felnőtteknek nyilván a Biblia van, de azt hogy most balról jobbra, vagy jobbról balra gyújtjuk meg a Hanuka gyertyát, sehol nem találták meg. Ezért is kezdtem el 2008-ban ezt a sorozatot, ami persze egy könyvnek indult, de azóta már 10 kötetünk jelent meg.
Vannak olyan vélemények, hogy Ön kifejezetten családterápiát folytat a zsinagógában. Napjainkban is egyre többet lehet hallani a vegyesházasságokról. Ön ezt hogyan oldja meg a gyerekek esetében?
Nyitottsággal, tabuk nélkül. Erről szól az egyik könyvem is a Mit jelent zsidónak lenni is. Azzal, hogy miként is tud egy-egy család ennek a – nem nevezném problémának – kihívásnak eleget tenni, valahogy úgy átadni a gyereknek ezt a vallási vegyes keverséget, kavarságot, hogy abból az érték menjen át, ne mint probléma jelentkezzék. Ne azt lássa, hogy ez egy valami, amiről nem lehet beszélni, nem tud mit mondani. Pontosan ezt segíti ez a könyv, kinyitják és azt mondják, a mi családunkban ez az ág zsidó, ez pedig nem, semmi gond! Nem szeretem, amikor nálunk a foglalkozásokon megkérdezem decemberben, hogy milyen ünnep jön, és a gyerek őszintén mondja, hogy a karácsony, és akkor a szülő az asztal alatt rugdossa a gyereket. Igen, egy zsinagógában is ki lehet mondani, hogy a karácsony jön, mert tényleg az jön, és elmondom, hogy van egy másik ünnep, ami szintén most következik, a Hanuka. Én abban hiszek, hogy a felnőttek, a szülők és az oktatók normálisan kezelik, saját magukban rendbe rakják ezt az egész vallási kérdést. Nem pedig fekete-fehéren nézik ezt a kérdést, hogy én most nem teljesen, mennyire vagyok zsidó, jaj most mi legyen, mert akkor kezdődnek a gondok. Ha ezt a szülő tudja magában kezelni, akkor át is tudja adni a gyereknek, ez nagyon sok családban működik és jól!
Az Ön férje, a közösség rabbija szintén ennyire liberálisan áll ehhez?
Azon a téren, ahol ő tud liberálisan hozzáállni, ott igen. Amikor már a vallásról van szó, amikor egy esküvőről, egy Tórához való felhívásról, ott előírások vannak. Az hogy ki jöhet be egy Talmud-Tóra órára, más foglalkozásokra, az rajtam múlik, ő száz százalékosan nyitott erre.
Nemrégiben a Jeruzsálemi Könyvvásáron is láttam a könyveit. Mit tud erről mondani? Mik a Zsidongó legújabb termései?
Legújabb az Interaktív Hagada, ami abban segít a szülőknek, meg bárkinek, aki egy Széder estét szeretne levezetni, hogy a gyerekeket teljesen bevonja ne csak az este egy részébe, hanem az egész este folyamán. Játékok, ötletek vannak benne, hogy miként lehet a gyerekek figyelmét megtartani, ami azért egy elég nagy kihívás, ezt be kell vallani. Vannak benne színezők, matricás felületek, vannak benne QR kódok, amikkel meg lehet hallgatni a Széder esti dalokat, így oktató jellege is van ennek a könyvnek. Ez egyébként magyarul, németül és szlovákul is megjelent. Továbbra is szeretném megemlíteni az identitás megtalálásában fontos a Mit jelent zsidónak lenni kötetet.
Héberül mikor jelenik meg?
Remélem, hogy hamarosan.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
