Jelentős siker, hogy az az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán a migrációs válság megoldására megfogalmazott uniós zárónyilatkozatba valamennyi magyar javaslat belekerült – hangsúlyozta Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az az 51. Kormányinfón jelentős sikernek nevezte, hogy a kormány a külügyminiszterek tanácsának dokumentumában megjelenítette a Schengen 2.0 elvet. Ez az első olyan európai dokumentum, amiben a tagállamok elfogadták azt a törekvést, hogy az európai határvédelem kiemelt szerepet kapjon – tájékoztatott. Hozzátette, bekerült a dokumentumba, hogy az unió határain kívül kell a befogadó állomásokat létrehozni. Fontos annak az elvnek is a megjelenítése, hogy együttműködésre van szükség, nem a szuverenitás csökkentésére – mondta.
Megjegyezte, az Alkotmánybíróság előtt az Országgyűlés által már helybenhagyott népszavazási kezdeményezést megtámadta egy magánszemély, az Alkotmánybíróságnak 30 napja van döntése meghozatalára.
Azzal folytatta, világos, hogy Magyarországon kétfajta álláspont van a bevándorlással kapcsolatban. Az egyik a Fidesz és a kormány álláspontja, amely szerint hazánknak nincs szüksége bevándorlásra, és amennyiben Európának szüksége van rá, azt csak ellenőrzött és szabályozott keretek között lehet megvalósítani.
A másik a magyar és nemzetközi baloldalé: Európának szüksége van a bevándorlásra, a bevándorlókat szabadon be kell engedni, és szét kell őket osztani az európai országok között.
Ha valamely tagországnak a bevándorlók munkaerejére van szüksége, azt tiszteletben tartjuk, de Magyarországon a munkaerőkérdést alapvetően a magyar fiatalok támogatásával akarják megoldani – nyomatékosította.
Azt javasoljuk Európának is, hogy saját fiataljait támogassa a gyermekvállalásban – tette hozzá.
Fotó: fidesz.huAz alaptézis, hogy a magyar adófizetők pénzéből a magyar munkavállalókat kell támogatni abban, hogy munkát vállalhassanak és családot alapíthassanak – hangsúlyozta. Ha Európa másként gondolkodik, megértjük, de Magyarországnak nem világos, hogyan következik mindebből a kötelező betelepítési kvóta.
A várhatóan szeptemberben kiírandó népszavazásról azt mondta, az elmúlt 25 év legfontosabb döntése lesz arról, hogy ebben az országban ki élhet, és ki tartózkodhat.
Kijelentette, bizottsági roham indul Magyarországgal szemben egy másik, a bevándorláshoz kapcsolódó ügyet illetően, ugyanis az unió tagországaiból 52.000 bevándorlót akarnak ide visszaküldeni. Hazánk hivatalosan jelzi minden visszaküldő tagországnak, hogy Görögországot biztonságos országnak tekinti, ezért oda küldjék vissza a Magyarországra visszatoloncolandó bevándorlókat – szögezte le.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal viseli azt a felelősséget a Belügyminisztériummal együtt, hogy minden uniós partner számára világossá tegyék, a belügyminiszterek tanácsa szerint Görögország biztonságos ország. Az onnan érkezőket oda kell visszaküldeni, akkor is, ha Görögországban nem regisztráltak – tette hozzá.
A kérdés kapcsán utalt az unió és Törökország megállapodására, feltéve a kérdést, hogyan lehet, hogy Törökországot biztonságosnak tekintik, Görögországot pedig nem? Hozzátette, a legnagyobb visszaküldési igénnyel Németország lépett fel Magyarországgal szemben.
