Napi Tóra
K”K,
Emor hetiszakasz 3. kommentár, 5776. Ijár 9.
Mégis kinek az ünnepe? – tehetjük fel a kérdést. A Talmud (Bécá 15b) szerint Rabbi Eliezer egy ünnepnapon hosszú tanítást adott, és a tanítványok csoportokban szöktek meg az előadásról. „Ránézett az ottmaradt tanítványokra, az arcuk kezdett elsápadni. Mondta nekik: fiaim, nem nektek mondom, hanem azoknak, akik kimentek, hogy elhagyják az örök életet és pillanatnyi szükségleteikkel foglalkoznak. Amikor távoztak az óráról, Rabbi Eliezer azt mondta nekik: „menjetek, egyetek zsíros ételeket, igyatok édes italokat és küldjetek adagokat, azoknak, akik nincsenek felkészülve, mert szent ez a nap Istenünknek, és ne legyetek melankólikusak, mert az Örökkévaló öröme a ti biztonságotok“ (Nehemja 8:10)… Dehát az ünnepi örvendezés micva!? Rabbi Eliezer követi a saját, más helyen mondott véleményét, amikor is megállapította, hogy az ünnepi örvendezés opcionális (resut): Tanultuk a B‘rájtában: Rabbi Eliezer mondja: nincs más kötelessége az embernek ünnepen, csak hogy egyen és igyon, vagy üljön és tanuljon. Rabbi Jehosua mondja: ossza el (a napot), a fele az Örökkévalóé, a fele a tiétek. Rabbi Johanán mondta: mindketten egy-egy pászukot magyaráznak. Az egyik: „gyülekezés legyen Örökkévaló Istenednek“ (5Mózes 16:8) egy másik (4Mózes 29:35): „gyülekezés legyen nektek“! Hogy lehet egyeztetni az ellentmondást? Rabbi Eliezer úgy véli, hogy vagy az egész az Örökkévalóé, vagy az egész a tiétek. De Rabbi Jehosua úgy gondolja, hogy el kell osztani, a fele az Örökkévalóé, a fele a tiétek“.
Szép napot mindenkinek!
