Napi Tóra
|
K”K, |
Peszáh második félünnepe, 5776. Niszán 18. Rabbi Joszef Dov Soloveichik (1903-1993) jahrzeitje
“És mindenben, amit mondtam, legyetek körültekintőek, más istenek neveit ne említsétek, ne hallasson szádból” (23:13). Rási szerint e vers azt tanítja, hogy a bálványimádás vétke felér az összes parancsolat értékével, mondhatjuk úgy is, semlegesíti az összes micvát. Ezt elfogadva nagyon körültekintőnek kell lennünk tényleg, hiszen a bálványimádásnak számos olyan típusa van, amely nem látszik elsőre annak, ami valójában. Sőt, lehet, hogy durvább a helyzet, elképzelhető ugyanis, hogy a micvák átgondolatlan gyakorlása által válunk bálványimádóvá! Ez akkor eshet meg, ha a változó idők változó kihívásait nem Isten akaratának tudjuk be. Ebben az esetben ugyanis megtesszük az első lépést a bálványimádás útján. Ha csak Isten tegnapelőtti, tegnapi akaratát akarjuk érteni és végrehajtani, akkor valójában nem Istent akarjuk szolgálni, hanem saját emlékeinket, megszokásainkat. A nosztalgia talán nem csak a “kultúra neutralizálása”, hanem Istené is. Tekintettel arra, hogy az istenszolgálat zsidó módja nem értelmezhető valamilyan elszigetelt cselekvésként, ezért e gondolat a mindenanpjainkban is releváns, mert ahogy Istent és a parancsolatait nem tehetjük folyamatosan múlt időbe, úgy arra is törekednünk kell, hogy a saját életünket se múlt időben éljük. Ezt nevezhetjük “kommentár magatartásnak”, ami nem más, mint “a történelem hagyományával szabadon kommunikáló tudat”. Ha véletlenül túl sokat nosztalgiáznánk, vagy révedeznénk – a megfelelő távolságból garantáltan – dicső múltunkon, akkor szerencsésebb észbe kapnunk, és visszatérnünk a jelenbe, lehetőleg azonnal.
Szép napot mindenkinek! Moádim leszimhá!
בוקר טוב שלישי שמח פעמיים כי טוב חג שמח ומועדים לשמחה לכולם
