A Tett és Védelem Alapítvány az antiszemita előítéletességet vizsgálta a mai magyar társadalomban – a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett felmérés szerint a lakosság mintegy harmada kisebb-nagyobb mértékben osztozik a leggyakoribb antiszemita vélekedésekben
A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem
Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében felmérést végzett a
magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról. Az 1200 fős minta
személyes megkeresésén alapuló, immár harmadik alkalommal elvégzett
kérdőíves kutatás alapján megállapítható, hogy az elmúlt évben
valamelyest nőtt az antiszemitizmus mértéke hazánkban, valamint a
zsidókkal szemben támasztott előítéletek szoros kapcsolatban állnak
az általános idegenellenességgel. A vizsgálat eredményeit Bodnár
Dániel, a TEV kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi
Izraelita Hitközség vezetőségi tagja és Hann Endre
szociálpszichológus, a Medián ügyvezető igazgatója, a Róna Dániel
politológussal közösen jegyzett tanulmány szerzője nemzetközi
sajtótájékoztató keretében, kedd délelőtt mutatta be az alapítvány
központjában.
A kutatás során a zsidókkal kapcsolatos beállítódás két, egymástól
külön kezelhető dimenzióját vizsgálták: a zsidósággal összefüggő
képzetek, tévhitek és összeesküvés-elméletek irányában tanúsított
fogékonyság alapján kognitív, az általános érzelmi elutasítás,
társadalmi távolságtartás mértékét szemlélve pedig affektív
antiszemitizmust különböztettek meg. A kognitív antiszemitizmust
vizsgálva a kutatók azt találták, hogy ez kis mértékben ugyan, mégis
kimutathatóan nőtt az elmúlt 3 év során Magyarországon. Míg az
erősen antiszemita kategóriába 2013 során a lakosság 11, 2014-ben
13, a tavalyi évben pedig már 14 százaléka tartozott. Ugyanígy, a
mérsékelt antiszemiták aránya a 2013-as 42 százalékról egy évvel
később 41 százalékra lecsökkent értékről tavaly visszakúszott a
2013-ban mért 42 százalékos eredményre. Ezzel párhuzamosan a nem
antiszemita népesség aránya is sajnálatosan apadni kezdett: a
2013-as 47 százalék 2014-re 46-ra, míg újabb egy év elteltével 44
százalékra esett vissza.
Az affektív antiszemitizmus vizsgálata során érdemes a zsidókkal
kapcsolatos attitűd alakulását tágabb történelmi kontextusba
helyezve értelmezni. Az elmúlt 12 évben a „zsidók ellenszenvesek”
megállapítással egyetértők 9 százalékos aránya mára 26 százalékra
emelkedett.Legalább ilyen fontos, hogy a növekedés nem egyenletesen következett
be, hanem a 2010-es évhez kapcsolódik egy robbanásszerű változás:
ekkor a zsidók érzelmi elutasítása az egy évvel korábbi 10
százalékos értékről hirtelen 28 százalékra ugrott fel. Ez, a
Jobbiknak a 2010-es országgyűlési választáson elért eredményéhez
gyaníthatóan erősen kapcsolódó fordulat a zsidókkal szembeni
ellenszenv kifejezésének növekvő legitimációjával lehet
összefüggésben.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a zsidók negatív megítélése
Magyarországon számos további etnikum fokozottabb elutasításával
összehasonlítva nem számít kiemelkedőnek. Az elmúlt év meghatározó
világpolitikai eseményeinek a hazai közéletet is erősen befolyásoló
eredményeként Magyarországon is megjelenő migráns tömegek a most
elvégzett kutatás megállapításai szerint magasan az ellenszenv-index
élén végeztek. Az antiszemitizmus és a politikai preferenciák
összefüggéseinek vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a zsidóellenes
vélekedésekben könnyebben és nagyobb gyakorisággal osztozók közelebb
esnek a politikai spektrum jobb oldalához, azon belül is a radikális
pólushoz, azonban a konzervatívhoz csak minimálisan kapcsolódnak.
