|
A jövő havi bemutatásra váró új Thomas-mozi politikai vitákat kavar. Tényleg feltétlenül szükség van ilyen ostobaságokra, vagy hagyni kéne a kisóvodásokat, hogy békén élvezhessék minden idők egyik legjobb rajzfilmjét?
Wilbert Awdry tiszteletes a negyvenes években azzal a pedagógiai szándékkal alkotta meg Thomas, a gőzmozdony alakját, hogy a Brit Birodalom legfőbb erkölcsi értékeit – a munka szeretete, felelősségtudat, a feladatok felvállalása és képesség szerint legjobban történő elvégzése – egészen fiatalok számára is érthetővé és befogadhatóvá tegye. Valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy valaha lesz, aki azon vitázik, politikailag mennyire korrekt a mese, kellőképp tükrözi-e a sokféleséget, és – rettenet – vajon nem szexista-e? A Great Race (Nagy verseny) című alkotást májusban mutatják be a mozikban, jó néhány olyan szereplővel, akikkel a srácok eddig nem találkozhattak. Tizenhárom mozdony gyűlik össze a világ minden tájáról, köztük Yong Bao, a vörös kínai mozdony, Iván, az orosz gőzös, valamint Ashima, a dél-indiai Nilgiri Mountin Railway kézzel kifestett, csinos mozdonylánya. Brit részről is lesz szereplő, a Repülő Skót, a világ legismertebb gőzöse, „aki” létezik a valóságban is, sőt épp a tavaszon utasokat is szállít Nagy-Britanniában.
Kizárólag az volt a cél, hogy megteremtsenek egy látványos gőzmozdony-világversenyt Voltak kritikusok, akik azt állították, a Thomas „nemzetköziesítésével” a politikai korrektség nyomásának kívántak megfelelni az alkotók, ezért hoztak létre multikulturális légkört az eredetileg minden tekintetben tőről metszett brit szigeten, a képzeletbeli Sodoron. Ian McCue producer megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy ilyen kemény kritikákat hall olyan emberektől, akik a filmet még nem is látták, és azt állítja, a kritikusoknak mellesleg nincs is igazuk. A Telegraphnak nyilatkozva kijelentette: a rajzfilmmel kizárólag az volt a célkitűzésük, hogy megteremtsenek a filmvásznon egy látványos gőzmozdony-világversenyt. Remélik, hogy a sokféle szereplő hozzásegíti a gyerekeket ahhoz, hogy ismereteket szerezzenek a nagyvilágról, és a moziból kijövő óvodások kérdéseket tesznek majd fel külföldi országokról.
Ashima nem vándorol be Sodorra McCue kihangsúlyozta, hogy a külföldi mozdonyok csupán ebben az egy Thomas-filmben szerepelnek. Korábban már másfelől is sikerült belekötni a készülő rajzfilmbe: azért minősítették szexistának, mert a sok hímnemű gőzös közt csak egy lány akad, Daisy. McCue szerint ezt az aránytalanságot van hivatva kiegyensúlyozni az új női szereplő, Ashima. Panama: Asszad londoni érdekeltségei A szír diktátor angliai kijárója révén vett luxuslakásokat Jóllehet az Európai Unióban feketelistára került, Básár Asszad szíriai elnök angol ingatlanokba ruházott be. Azok mindig jó befeketés, az áruk megy felfelé, és Asszadnak megvan a kellő helyismerete is, hiszen Londonban élt és dolgozott valamikor. Szíria elnöke, a szír hadsereg főparancsnoka, az állampártként funkcionáló Baath főtitkára 1988-ban, a damaszkuszi egyetemen vette át orvosi diplomáját, és a szíriai hadseregben kezdett praktizálni. 1992-ben utazott posztgradulális képésre Londonba, a Western Eye Kórházba, ahol optalmológiára szakosodott.
Az elnöki pár. Ászmá is férje emberén keresztül intézte bevásárlásait Úgy volt, hogy sokáig marad, hiszen eleinte szóba sem jött mint elnökjelölt. Eleinte nagybátyja, Rifát Asszad volt Hafez Asszad elnök kijelölt utóda, aki a mostanihoz hasonló hamai felkelés vérbe fojtásával bizonyította rátermettségét, később azonban kiesett a pikszisből, mert 1983-ban, amikor az elnök szívproblémákkal küszködött, puccsot kísérelt meg ellene. Ekkor az elnök másik fia, Básszel lett az utód, ő azonban balesetben életét veszítette. Básár Asszad így két londoni év után hazakényszerült, hogy újabb katonai tanulmányokat folytasson és felkészülhessen az elnökségre, amit apja 2000-ben bekövetkezett halálakor át is vett.
A St. George Wharf, ahol a Marouf cége által vett lakások egyike van Mint most kiderült, londoni kapcsolatai ma is élnek. Angliai kijárója, Soulieman Marouf üzletember legalább hat darab luxuslakást birtokol a nevében Észak-Londonban, közel hatmillió font értékben brit virgin-szigeteki cégek által – derül ki a Süddeutsche Zeitunghoz eljuttatott panamai dossziéból. Korábban, a szíriai öldöklés elfajulásakor már felháborodást keltett, hogy Asszad felesége, Ászmá – aki szintén a brit fővárosban tanult – shoppingolni rándult ki Londonba és más külföldi városokba, és egyebek közt azzal volt elfoglalva, hogy kristálycsillárokat szerezzen be a palotájukba. A Guardian 2012-ben megszellőztette azokat az e-maileket, amelyekben a szír First Lady kiadta a bevásárlólistát Maroufnak, felsorolva, hogy miket szerezzen be számára az Armaniból meg a Harrodsból. Mint most kiderült, nem csak pár tízezer fontos bevásárlások folytak. Marouf offshore cégeket használt fel londoni lakások összegyűjtéséhez. Ezek között van a vauxhalli St George Wharf egy egymillió fontot érő vízparti luxuskéglije, egy 1,2 millió fontot kóstáló apartman a battersea-i Albion Riverside épületben, amit Norman Foster tervezett, továbbá egy 1,3 milliós St John’s Wood-i ingatlan. Ingatlanok offshore cégeken át történő birtoklásával jogszerűen lehet adót optimalizálni. Az ilyen konstrukciók után azoknak, akik nem voltak az Egyesült Királyság lakosai, egészen a legutóbbi időkig nem kellett fizetni az úgynevezett bélyegilletéket és a tőkenövekményi adót. Marouf európai érdekeltségeit 2012 októberében befagyasztották. A szankciók során a férfit a szíriai rezsim támogatójaként határozták meg, olyan emberként, aki „közel áll Asszad elnök családjához”. A befagyasztási rendelet azzal járt, hogy Marouf csak engedéllyel adhatta el vagy bérbe a londoni lakásokat. Ügyvédje állítása szerint amikor erre engedélyt kértek a pénzügyminisztériumtól, azt meg is kapták.
A John Foster-féle Albion Riverside Battersea-ben A legtöbb tilalom rövid életű volt. William Hague külügyminiszter közbenjárására Marouf neve 2014 júniusában lekerült a feketelistáról, és az ingatlanok újra forgalomképessé váltak. Souleiman Marouf ma is az angol ingatlanpiac egyik aktív szereplője. 2014 szeptembere óta két új céget jegyeztetett be a Brit Virgin-szigeteken, s mindkettőt előkelő londoni ingatlancímekről nevezte el: az egyik az 59 Regent Court Investments Limited, a másik a 7A Regents Gate Limited. Marouf egyik offshore cége 2014 novemberében félmillió fontért vett lakást a St John’s Wood-i Regent Court 59 alatt. Marouf egy ügyvédjének nyilatkozatából: „Számos okból kerülhet sor offshore cégek hasznosítására, köztük van a titoktartás iránti igény is. A pénzügyminisztérium és/vagy az Adó- és Vámhivatal teljes körű tájékoztatásban részesült, és az Egyesült Királyság adóhatóságai elismerték, hogy ezek a cégek megfelelnek az Egyesült Királyság adójogszabályainak. Az Egyesült Királyság hatóságai teljes mértékben tudatában vannak annak, hogy ügyfelünk e társaságok haszonélvezője.” hirdetés * katt ide * hirdetés hirdetés * katt ide
hirdetés * katt ide * hirdetés hirdetés * katt ide * Panama: A nagy aranyrablás zsákmánya is offshore céghez ment Besározódott David Cameron apjának neve is a botrányban Az eddigi legnagyobb értékű brit rablásból eredő pénz legalább egy része is egy olyan pénzmosásra alapított céghez került, amelyet a most kirobbant offshore-botrány főszereplőjévé vált panamai ügyvédi iroda, a Mossack Fonseca segítségével hoztak létre.
A brit kriminalisztika történetének legnagyobb értékű rablását a londoni Heathrow repülőtéren követték el több mint három évtizede. A Brinks Mat értékőrző cég helyi raktárépületéből 1983 novemberében 6800, összesen 3 tonna súlyú aranyrudat vittek el. A zsákmány akkori értéke 26 millió font volt; ez mai árfolyamon legalább 80 millió fontnak felelne meg. A rablók annak idején összeverték és megkötözték, majd benzinnel le is locsolták a Brinks Mat-raktár őreit, felgyújtással fenyegetve őket, ha nem árulják el az aranyat rejtő belső páncélterem zárjának kódját. Mai áron 80 millió fontnyi aranynak veszett nyoma A banda több tagja később – részben más bűncselekményekért – hosszú börtönbüntetéseket kapott, de az arany jelentős része azóta sem került elő. Szakértői vélemények szerint a társaság el nem fogott tagjainak valószínűleg sikerült a rablott aranyrudakat valahogy értékesíteniük.
A Brinks Mat raktára a Heathrow-n, 1983 A Mossack Fonseca ügyeiről kiszivárogtatott hatalmas mennyiségű bizalmas dokumentumból 33 év után részlegesen fény derült a rablott arany ellenértékének sorsára: a pénz nagy részét egy olyan cégen mosták át, amelynek létrehozásában a panamai jogi iroda segédkezett a rablóknak. A BBC érdeklődésére a Mossack Fonseca csak annyit közölt, hogy klienseinek az adatok bizalmas kezeléséhez fűződő törvényes jogát sértené meg, ha kommentálná az értesülést. A cég hangsúlyozta azt is, hogy soha nem indult ellene büntetőeljárás törvénysértő tevékenység címén.
Ian Cameron meghitt pillanata fiával, Daviddel A kiszivárogtatott milliónyi dokumentumhalmazban feltűnik David Cameron brit miniszterelnök néhai édesapjának neve is. Az iratok arra vallanak, hogy a 2010-ben elhunyt Ian Cameronnak részesedése volt egy offshore befektetési cégben, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre. A Blairmore Holdings nevű cég a Bahamákon, illetve Svájcban tartotta igazgatótanácsi üléseit is, amelyeken Ian Cameron társigazgatóként rendszeresen részt vett. A BBC-nek nyilatkozó jogi szakértők szerint a külföldi igazgatótanácsi üléseknek egyértelműen az lehetett a céljuk, hogy a befektetési cégnek ne kelljen társasági adót fizetnie Nagy-Britanniában. Így ugyanis az alap nem került nagy-britanniai rezidens cégként a brit adóhivatal látókörébe. Médiakommentárok kiemelik, hogy David Cameron egyik fő – több hazai és nemzetközi fórumon is meghirdetett – politikai programja az adóelkerülés és a pénzmosás elleni hatósági fellépés szigorítása. (MTI) hirdetés * katt ide * hirdetés * katt ide *
hirdetés * katt ide * hirdetés * katt ide * Tömeges doppinggyanú az élsportban A Premier League-klubok cáfolják érintettségüket Tömeges doppinghasználat gyanúja miatt indított vizsgálatot a kormány, miután egy feltáró riport szerint egy orvos élvonalbeli sportolóknak írt fel tiltott teljesítményfokozó szereket. Az angol labdarúgás első osztálya, a Premier League gyanúba keveredett klubjai ugyanakkor sorra cáfolták a velük kapcsolatos állításokat, és megszólaltak a doppingellenes szervezetek is.
A Sunday Times oknyomozó riportja szerint az orvos, Mark Bonar maga mondta el londoni magánklinikáján a lap által küldött, magukat sportolóknak kiadó, rejtett kamerával dolgozó újságíróknak, hogy „kliensei” közé tartoznak a brit élsport kiemelkedő személyiségei, köztük olyan kerékpárversenyzők, akik a Tour de France versenyeken is részt vettek, valamint teniszezők, krikettjátékosok és labdarúgók. A Premier League klubjai közül megemlítette az Arsenalt, a Chelsea-t és a Leicester City-t, azt állítva, hogy e klubok több játékosa is megfordult nála. A Sunday Times hangsúlyozza, hogy független forrásból származó bizonyítéka minderre nincs, ahogy arra sem, hogy a játékosok a klubok tudomásával keresték fel Bonart. A lap több játékost megkeresett, akik vagy tagadták, hogy kapcsolatban voltak Bonarral, vagy nem nyilatkoztak.
Dr. Bonar, akinek vádjait a Premiere League-ben cáfolják Az Arsenal, a Chelsea és a Leicester City vasárnap azonban egyaránt határozottan cáfolta Bonar velük kapcsolatos kijelentéseit. Az Arsenal közleménye szerint „teljesen alaptalanok” az orvos állításai. A Chelsea szintén „minden alapot nélkülözőnek” és „hamisnak” minősítette azt az állítást, hogy játékosai érintettek lennének az ügyben. A közlemény szerint a klub soha nem vette igénybe Bonar szolgáltatásait, és nincs sem tudomása, sem dokumentációja arról, az orvos valaha is kezelte volna bármelyik Chelsea-játékost. A Leicester City vasárnapi közleménye a klub „mélységes csalódottságának” ad hangot amiatt, hogy játékosairól a Sunday Times „tényekkel alá nem támasztott állításokat” közölt, ráadásul úgy, hogy a lap maga is elismeri, hogy nincsenek elégséges bizonyítékai az általa közöltekre.
Mindkét világélvonalbeli gárda neve felmerült A 38 éves orvos a rejtett kamerával felszerelt riportereknek azonban elmondta, hogy az elmúlt hat évben 150-nél több élvonalbeli sportolót látott el tiltott szerekkel, köztük szteroidokkal és növekedési hormonokkal, és az eredmény minden esetben a sportolók teljesítményének „fenomenális javulása” volt. Bonar a Sunday Times által közzétett felvétel szerint kijelenti azt is, hogy „tiszta sportoló nem létezik”. A lap szerint az ügy kérdéseket vet fel a brit doppingellenes felügyelet (UKAD) kompetenciájával kapcsolatban is, mivel a szervezetnek egy sportoló, aki megfordult Bonar klinikáján, már két évvel ezelőtt dokumentált bizonyítékokat adott át az orvos doppingtevékenységéről, ám a UKAD egy „felszínes vizsgálat” után elvetette az ügy további kivizsgálását.
A Leicester-szurkolók csapatuk első osztályba jutását ünneplik A UKAD vezérigazgatója, Nicole Sapstead vasárnap közölte, hogy a szervezetet megdöbbentették a brit lapban cikkében foglaltak, és azonnali vizsgálatot indít az ügyben. John Whittingdale brit kulturális és sportügyi miniszter vasárnap szintén sürgős és független vizsgálatot rendelt el a The Sunday Times riportjában foglaltak hátterének feltárására. Whittingdale hozzátette: a brit kormány máris vizsgálja, hogy a jelenlegi doppingellenes törvények elégségesek-e, és ha egyértelművé válik, hogy erőteljesebb büntetőszankciók szükségesek, a kormány „habozás nélkül” megteszi a megfelelő lépéseket. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elnöke, Craig Reedie vasárnap a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: a The Sunday Times cikkében „rettenetes dolgok vannak”, de a tények teljes megismeréséhez meg kell várni a UKAD vizsgálatának eredményét. Reedie mindazonáltal hozzátette: véleménye szerint ha a brit doppingellenes felügyeletnek elégséges bizonyítékai lennének, akkor „már lépett volna”.
Az első dokumentált doppingeset az 1904-es maratoni futás győztese, az amerikai Thomas Hicks nevéhez köthető, akinek edzője egy milligramm sztrichnint és egy kis brandyt adott az atlétának. Hicks ebbe majdnem belehalt A Magyar Kroki kommentárja: A dopping egyidős a sporttal Tiszta sportoló természetesen már régen nem létezik. Az emberi szervezet teljesítőképessége véges. Egy bizonyos ponton túl lehetetlen gyorsabban futni, magasabbra ugrani, nagyobb súlyt emelni. Nagy-Britanniában a sportban még mindig él a tisztességes küzdelem szelleme, ezért a brit sport még a többinél jobban vonakodik a doppingtól, nem véletlen, hogy a brit sportolók az ország hagyományaihoz, méreteihez és gazdagságához képest sehol nincsenek az olimpiákon. Más fejlett országokban, de kevésbé fejlettekben is az élsportolókat laboratóriumokban tenyésztik ki, és ahol erre van pénz és hajlandóság, azok az országok dicsekedhetnek a legtöbb élsportolóval. Nem véletlenül mondták meg az amerikaiak a görög olimpia előtt, hogy ha egyetlen sportolójuknál is doppingot mutatnak ki, akkor az egész csapat hazamegy – nélkülük pedig nincs olimpia. A doppingon való kiakadás szemforgatás és képmutatás. Az utolsó valós eredményeket valamikor 1968-ban mérték, a mexikói olimpián. (MTI/MK)
kattints * kattints * kattints* kattints Összeesküvés Brightonban Dzsihádista tinik ámokfutást terveztek
Közel harmincfős iszlamista geng összeesküvését leplezték le. A terroristák lövöldözéses és késeléses merényleteket szerveztek az üdülővárosban, ahol szép számmal dolgoznak magyar áttelepültek is. A letartóztatott huszonnyolc embernek a többsége betért az iszlámba, a fele még nincs húszéves, és öt olyan tinédzser lány is van köztük, akik felvették az iszlám hitet. Társaikkal együtt szorgalmasan gyakorolták lőfegyveres és késes terrorcselekmény elkövetését.
A brightoni mecset A banda szoros kapcsolatban állt az Iszlám Állammal, számos bandatag megjárta Szíriát és/vagy Irakot. Öt fő az al-Kaida Szíriában működő leányvállalata, az al-Nuszra Front tagja volt. Három tagra, köztük az egyik lányra, már korábban is felfigyeltek a hatóságok; számukra bírósági ítélet tiltotta meg, hogy Szíriába utazzanak, mert tartani lehetett attól, hogy terrorszervezettel lépnek kapcsolatba.
A három testvér A banda vezéralakjainak három testvér és azok egy közeli barátja tekinthető. Amer (22), Abdullah (18) és Jaffar Deghayes (17) 2014-ben távoztak Szíriába gyerekkori cimborájukkal, a jelenleg 19 éves Ibrahim Kamarával együtt. Korábban úgy gondolták, Amer kivételével valamennyien életüket vesztették. A nyomozás eddigi állása szerint valószínűsíthető, hogy a gyanúsítottak egyebek közt Lee Rigby-típusú merényletet is terveztek. Mint emlékezetes, 2013-ban fényes nappal, London Woolwich negyedében két mohamedán húsvágó bárddal, machetével, késekkel nekiesett az utcán a 25 éves Lee Rigbynek, és tucatnyi járókelő szeme láttára lefejezték és szabályosan kibelezték.
A bandatagok birtokában kések és lőfegyverek voltak; úgy tűnik, robbantásos vagy öngyilkos merényletet nem terveztek, beérték volna az ámokfutással. Egy, a Sunday Timesnak nyilatkozó rendőrségi forrás szerint riasztó, hogy az agymosás milyen fokára sikerült huszonnyolc olyan fiatal embert eljuttatni, akiknek a hatvan százaléka nem beleszületett az iszlámba, hanem felvette ezt a vallást. Nagy-Britanniából a szíriai konfliktus fennállása óta mintegy 800 brit állampolgárságú egyén utazott a térségbe kimondottan abból a célból, hogy valamelyik terrorszervezethez csatakozzon. Ebből százan voltak nők. Körülbelül szintén százan haltak meg közülük, és mintegy 450 fő térhetett vissza az Egyesült Királyságba. „Visszatérünk a Malvinasra!” Argentínának hiányzik már az újabb zakó A jobb napokat látott dél-amerikai ország, ami egykor a világ tíz legfejlettebb állama közt volt, és amit a populista politika napjainkra sereghajtóvá züllesztett, ezt a hétvégét nacionalista lázálomban tölti. Ünnepli a számára vereséggel végződött agressziót, amit 1982. április 2-án követett el az akkor uralmon volt, az emberi jogokat sárba tipró fasiszta junta követett el a Falkland-szigetek ellen, és revansot hangoztat. Rövid háború lesz, ha lesz.
Kemény az argentin államfő Mauricio Macri, Argentína új elnöke számára a jelek szerint még nem ért véget a kampány – és lehet, hogy már sehol nincs a Videla tábornok vezette katonai junta, az 1982-es háború szemszögéből nézve mintha semmiféle rendszerváltás nem lett volna Argentínában. Az ország csődről csődre vergődik, a valósággal szembe nézni nem képes, így a történelmi tanulságokat sem vonja le. Macri, akki elvileg konzervatív színekben jutott hatalomra, és korábban reálisabban közelítette meg a Falkland-szigetek argentin szemszögből feldolgozhatatlannak tűnő problémáját, most kerek-perec közölte, hogy „vissza fogunk téni” a „Malvinasra”. „Vitathatatlanuk a mieink” – nyilatkozta a szigetekről.
Argentin zászló szigettérképpel „Vissza fogunk térni. Ezt fogjuk tenni, követve az utat, amely ma visszavezet a világ nemzetei közé”, hangzott az elnöki megemlékezés. „Vissza fogunk térni a párbeszéd erejével, az igazság erejével és a jogrend teljes erejével.” Kétségtelen, hogy az elnök bizonyos fokig kénytelen úszni az árral és a kedvére tenni annak a szélsőbaloldali politikai csoportnak, amely az előző két elnök, a Kirchner-házaspár irányvonalát is meghatározta. Ebben az esetben nem is kellene többnek tekinteni a fenyegetőzést, mint ami: egy krónikus kisebbrendűségi komplexussal küszködő latin-amerikai ország hőzöngésének.
Nacionalista plakátok Buenos Aires utcáin Azonban ennél többről van szó. A Falkland-háború 34. évfordulója baljósllatúő körülmények közepette érkezett el. David Cameron több bírálója szerint Anglia jelenleg nem nyújt megfelelő védelmet a szigetcsoportnak és az azon élő háromezer britnek, akik több alkalommal, egyhangúan kinyilvánították, hogy nem óhajtanak argentin fennhatóság alá kerülni, sem pedig a hazájuknak tartott Falklandet elhagyni. A legutóbbi referendumon összesen három ember szavazott a Londonnal fenntartott kapcsolatok megszakítására. A brit fegyveres erők költségvetésének megkurtítása a szigetek biztonságát is veszélybe sodorta. Az évfordulón látott napvilágot, hogy 19982 óta most először nem állomásozik a Királyi Haditengerészet egy hajója se a szigeteken, részint mert nincs elég ember, részint a 45. típusú rombolók új flottája motorproblémákkal küszködik.
Csak három szigetlakó nem akar Anglia fennhatósága alatt élni Katonai elemzők szerint a Falkland az invázió óta nem volt ennyire kiszolgáltatott helyzetben. Emlékezetes, hogy 1982-ben sem volt megfelelő védelem. Az argentinok részint ezért támadtak, részint pedig azért, mert elemzői úgy vélték, Anglia nem fog háborúzni a szigetekért. Emily Thornberry, a munkáspárti árnyékkormány védelmi minisztere elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyetlen hadihajó sem állomásozik a Falklanden, és azonnali intézkedést követelt. Pure McCartney Az ex-Beatle gazdag gyűjteményes anyagot jelentet meg A Beatles utáni, immár több mint négy és fél évtizedes karrierjének legjobb dalait, összesen 67 felvételt tartalmaz Paul McCartney legújabb, június 10-én megjelenő kiadványa, a Pure McCartney.
A négy CD-t vagy LP-t tartalmazó dobozban is elérhető gyűjtemény a zenész 1980-ban megjelent első szólólemezétől a Say Say Say című, tavaly megjelent remixig íveli át a rocktörténet egyik legsikeresebb karrierjét – közölte pénteken a zenész honlapja, a www.paulmccartney.com „A stábommal közösen gondolkodva jött az ötlet, hogy összegyűjtsük ezeket a felvételeket. A cél csupán az, hogy aki meghallgatja, jól szórakozzon. Talán ugyanúgy élvezhető egy hosszú autóúton, este otthon vagy egy partin a barátokkal is. Így hát összedugtuk a fejünket és összeállítottuk ezt a változatos listát hosszú és kanyargós pályafutásom különböző időszakaiból”, fogalmazott Paul McCartney, utalva a Beatles The Long and Winding Road (Hosszú és kanyargós út) című klasszikusára.
Olyan nagy slágerek találhatók a válogatáson, mint a Maybe I’m Amazed, a Live and Let Die, a Mull of Kintyre, az Ebony and Ivory, a Dance Tonight vagy a New. A rajongók először hallhatnak felvételeket remaszterizált formában a Back to the Egg, a Press to Play, a Flaming Pie, a Red Rose Speedway, a Wild Life, a London Town, valamint az Off the Ground című McCartney- vagy Wings-lemezről. A négylemezes válogatáson ugyanakkor egyetlen dal sem szerepel Macca 1989-ben megjelent Flowers in the Dirt című szólólemezéről. A magyarázat egyszerű: a zenész archív gyűjteményes sorozatában, amely 2010-ben indult, várhatóan idén jön ki e lemez újrakiadása. Szintén nem található a 67 kiválasztott között egyetlen dal sem a Driving Rain című, 2001-es anyagról. A 67 dalt tartalmazó négy CD-s verzió mellett egy két CD-s változat is megjelenik 39 számmal. McCartney 2001-ben már kiadott egy kétlemezes válogatást Hits and History címmel. (MTI) 40 ezer munkahely bajban a Tatánál Cameron: nincs garancia az acélipar megmentésére
Válságtanácskozást tartott a kormány: bizonytalan a Tata indiai multi több tízezer alkalmazottat foglalkoztató nagy-britanniai acélgyártó üzemeinek sorsa. David Cameron miniszterelnök az ülés után kijelentette, hogy nincs garancia a Tata brit üzemeinek megmentésére. Jeremy Corbyn munkáspárti vezér államosítana. A Tata a héten bejelentette, hogy fontolóra vette nagy-britanniai üzemeinek eladását a krónikus veszteségek miatt. A cég brit acélipari konglomerátuma több telephelyen összesen 15 ezer embert foglalkoztat, de iparági elemzők szerint 40 ezer további munkahely is veszélybe kerülhet a Tata brit üzemeinek beszállító cégeknél.
A Munkáspárt az állásokat mentené, még több pénzből A Tata legnagyobb brit üzeme, amely a dél-walesi Port Talbotban működik, a vállalat szerint napi egymillió font (400 millió forint) veszteséggel működik. Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn a húsvéti szünetét töltő parlament rendkívüli ülésének összehívását követelte, és indítványozta a Tata brit üzletágának államosítását. Cameron nem hiszi, hogy az államosítás lenne a megfelelő válasz, de a kormány semmilyen lehetőséget nem zár ki a brit acélipar hosszú távú jövőjének biztosítása érdekében.
A Tata egyik nagy-britanniai üzeme. Az iparág az egész világon válságban van A miniszterelnök rámutatott: az acélipar világszerte nagy nehézségekkel küszködik a masszív kapacitástöbblet és az árak zuhanása miatt. Ebben a nehéz helyzetben nincs garancia arra, hogy a kormány erőfeszítései sikerrel járnak. A kormány hitelgaranciákat készül felajánlani azoknak a befektetőknek, akik megvennék a Tata brit üzemeit, és jelentősen szigorítaná a közbeszerzési szabályokat is, annak érdekében, hogy a jelentősebb brit infrastrukturális beruházásokhoz kötelezően csak brit gyártású acélt lehessen felhasználni. Az acélgyártás a brit ipari termelés 1 százalékát, az éves hazai össztermék (GDP) 0,1 százalékát adja.
Bealkonyulóban az acéliparnak A Tata 2007-ben, versenytárgyaláson nyerte el a brit-holland Corus acélipari csoport nagy-britanniai üzletágának átvételi jogát, és a tranzakcióért 6,2 milliárd fontot fizetett. Az indiai multi jelenlegi becslései szerint azonban további 2 milliárd font értékű beruházás kellene csak a Port Talbotban működő legnagyobb brit acélüzem versenyképessé tételéhez. A brit acélipar már 2015-ben jelentett be többezres leépítéseket és gyárbezárásokat, mert nem tudnak versenyezni az olcsó kínai acéllal. A Tata is elbocsátott már 1200 alkalmazottat tavaly angliai és skóciai üzemeiből. (MTI) Sokba kerülhet a végtisztesség Visszatérhetnek a viktoriánus szegénytemetések A kisebb jövedelmű családoknak gondot okozhat, hogy a legegyszerűbb temetés is felemészt legalább kétezer font sterlinget. Az Independent azt jósolja, hogy újra eljöhet a tizenkilencedik században divatban volt szociális temetések korszaka.
A temetéshez nyújtható állami segély felső összege – 700 font – tizenhat éve változatlan; Nagy-Britannia még megérheti, hogy újra lesznek viktoriánus szegénytemetések, ha csak sürgősen meg nem reformálják a temetkezésekhez és a hamvasztásokhoz adható állami segítség rendszerét. Megtörtént eset, hogy egy anya elhunyt fiát hónapokra lefagyasztották, és megvárták, amíg összespórolja a temetés költségeit.
Azok a családok, akik nem engedhetik meg maguknak a végtisztességgel együtt járó költségek viselését, igényelhetik a 700 fontig terjedhető temetési segélyt a koporsó, a halottaskocsi, a temetkezési vállalkozó, a virágok és a sírásás, illetve hamvasztás esetén a krematóriumi költségekre. Ezt a 700 fontot még az ezredfordulón állapították meg, s napjainkra az összeg meg sem közelíti a költségeket. Tavaly 3700 font körül alakult egy átlagos temetés ára, a legegyszerűbb típus pedig 2000 fontba került. Az igénylőnek bizonyítania kell, hogy valóban rászorul a temetési segélyre, és egyáltalán nem biztos, hogy azt meg is ítélik. A kormány adatai szerint az összes temetésnek 7 százaléka zajlik állami anyagi támogatással. Sokan kénytelenek a temetés miatt adósságokba verni magukat.
A temetési segély háromfajta kifizetésből tevődik össze: a gyászolási segélyből, a gyászolási járandóságból és az elözvegyült szülő járandóságából. A kormány tervei szerint 2017 áprilisától ezeket az egyszerűsített Bereavement Support Payment (Gyásztámogatási Kifizetés – BSP) váltja majd fel. A munka- és nyugdíjügyi minisztérium szóvivője elmondta, hogy a temetéssel kapcsolatos szociális járandóságok modernizálása folyamatban van; egyszerűbb és igazságosabb sémát vezetnek be. A BSP a jelenlegit meghaladó anyagi segítséget jelent majd, többen is kaphatják meg; mindez évente 33 millió fontos pluszkiadást jelent majd az adófizetők pénzéből. A spanyolok Gibraltárt fenyegetik Lezárják a határt, ha Anglia kilép az EU-ból Kétségbeejtő szükség lehet a brit uniós tagságra, legalábbis ami más tagállamokat illeti. A franciák korábban már a menekültáradat elszabadításával fenyegetőztek arra az esetre, ha a britek úgy döntenének a nyári népszavazáson, hogy kilépnek az Európai Unióból, Juncker a harmadik világháborúval riogatott. Most Spanyolország fenyegeti blokáddal a koronagyarmatot, amely 1704 óta tartozik Nagy-Britanniához.
Gibraltár 1973-ban, Anglia felvétele révén került be az EU elődjébe, a Közös Piacba, és most nem elképzelhetetlen, hogy kikerül onnét. A spanyol nemzeti büszkeség levakarhatatlan szégyenfoltja, hogy az ország legdélebbi csücske – hivatalos madridi álláspont szerint – illegális megszállás alatt álló terület, amit mindenképp vissza kell szerezni.
A gibraltári főminiszter egyértelműen fejezi ki a koronagyarmat lakóinak akaratát Jóllehet nehéz elképzelni, hogy Spanyolország valaha is olyan helyzetbe kerülhessen Angliával szemben, hogy utóbbi bármiféle területi engedményre kényszerüljön, a nagy hang, főleg ha odahaza nacionalista érzelmeket lehet vele korbácsolni, ingyen van. Spanyolország most azzal fenyegetőzött: brit kilépés esetén nem tekinti magára nézve kötelezőnek a Gibraltárral kapcsolatos eddigi megállapodásokat, főként a 2006-os córdobai szerződést, és blokád alá helyezi a Rockot. A fenyegetőzés „jogi” alapja az, hogy a brit uniós tagság folytán Spanyolország kénytelen tiszteletben tartani a tőke, a munkaerő és az áruk szabad mozgásának jogát, így nem zárhatja körbe Gibraltárt – bár ott dolgozó, naponta tízezernél több, Gibraltárra átjáró spanyol ingázó tanúbizonysága szerint nem egyszer előfordul, hogy a határőrizeti szervek készakarva torlódást okoznak, és elnyújtják a be- és kiléptetési procedúrát.
Falfirka: Nagy-Britanniától csak a halál választ el „Akár a határt is lezárhatnánk, ha akarnánk”, hangzik a kissé gyerekesnek ható fenyegetés spanyol részről, ami egyáltalán nem az első az évszázadok során. A spanyolok kétségkívül tudnak kárt okozni a Sziklának, amelynek szolgáltatásalapú gazdasága nagyban függ az egységes uniós piachoz való hozzáféréstől. A gibraltáriakat azonban soha nem lelkesítette és most sem lelkesíti a lehetőség, hogy egy olyan gazdaság uralma alá kerüljenek, ami fényévekkel van lemaradva az Egyesült Királyságtól. Fabian Picardo gibraltári főminiszter így nyilatkozott: „Gibraltár soha nem lesz spanyol. És a brit monarchia örökké uralkodni fog a Szikla fölött.”
A Rock egyik víztározója Madrid kétségkívül tud kellemetlenségeket okozni Gibraltárnak, és nem csak gazdasági téren. A koronagyarmat gyenge pontja a vízhiány. 1949 és 1986 között rendszeresek voltak a problémák ilyen téren, és nem egyszer előfordult az is, hogy vizet kellett a Sziklára szállítani Angliából, Hollandiából vagy Marokkóból, olyan tankhajókkal, amelyeknek ez volt az első útjuk, így még sohasem szállítottak olajat. Jelenleg az ivóvíz 90 százalékát a tengervíz sótalanításával állítják elő; ez az eljárás drága, de az ellenséges spanyol magatartás miatt soha nem tűnt járható útnak, hogy a vizet csővezetéken átszivattyúzzák spanyol oldalról. Gyengék az európai kémszervezetek Beolvas a volt CIA-igazgató: „a színvonal egyenetlen” A nemzetbiztonság nem elsősorban az Európai Unió, hanem az egyes nemzetállamok felelőssége, de az EU-tagállamok biztonsági szolgálatainak színvonala nagyon egyenetlen”, mondta a BBC-nek Michael Hayden volt CIA-igazgató.
Michael Hayden: az EU útjában áll a tagországok nemzetbiztonsági tevékenységének Hayden, aki 2009-ig állt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség élén, és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója is volt, a BBC rádió pénteki politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: Nagy-Britanniában és Franciaországban „nagyon jó és agresszív” szolgálatok működnek. A skandináv országok elhárító ügynökségei is jók, de kicsik, azonban a kontinens többi országának többségében, és különösképpen Belgiumban sajnos kis, erőforrásokkal nem kellőképpen ellátott, törvényi akadályokba ütköző szolgálatok dolgoznak, Belgium esetében ráadásul egy olyan kormánynak, amely maga is „kihívásokkal küszködik az általános kormányzati tevékenység ellátásában”. Michael Hayden szerint az Európai Unió „nem járul hozzá természetes módon” az egyes tagállamok nemzetbiztonságához, sőt bizonyos értelemben az útjában áll a tagországok nemzetbiztonsági tevékenységének.
Sir Bernard: „bürokratikus lidércnyomás” lenne a kilépés A CIA egykori vezetője ezt a véleményét nem fejtette ki részletesebben, kijelentette ugyanakkor, hogy nem lenne különösebb hatása az amerikai és a brit biztonsági szolgálatok együttműködésére, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból. A volt CIA-igazgató e véleményével szembekerült a brit kormány álláspontjával. Theresa May brit belügyminiszter a héten a Timesnak kijelentette, hogy veszélybe kerülhetne az európai partnerekkel folytatott hírszerzési információcsere, ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból.
Theresa May: veszélybe kerülhetne a hírszerzési információcsere Sir Bernard Hogan-Howe, a Scotland Yard főparancsnoka pedig azt mondta, hogy „bürokratikus lidércnyomással” fenyegetne, ha a brit EU-tagság megszűnése esetén a brit hatóságok minden egyes uniós tagállammal kénytelenek lennének újratárgyalni a jelenlegi EU-szintű bűnüldözési együttműködési megállapodásokat. Sir Bernard szerint kérdéses az is, hogy a brit rendőrség ugyanúgy hozzájutna-e a terrorizmus elleni fellépéshez elengedhetetlen hírszerzési értesülésekhez, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból. (MTI) |
Új ötfontost adnak ki Őfelsége születésnapjára
II. Erzsébet április 21-én lesz kilencven esztendős A Royal Mint – Királyi Pénzverde – vadonatúj ötfontossal tiszteleg az 1952 óta uralkodó királynő előtt. Az alapverzió ezüstből készül.
Az érmét, amit személyesen Erzsébet hagyott jóvá, az elismert szobrászművész, Christopher Hobbs tervezte. Az egyik oldalán kilenc rózsasziromból álló koszorú látható – egy-egy szál virág jelképezi az eltelt évtizedeket –, középütt az EIIR betűkkel (Elizabeth II Regina).
Hobbs elmondta, hogy a dizájnhoz az adta az ötletet, hogy az uralkodó közismerten nagy virágkedvelő, amellett heraldikájában – így a személyes lobogón, a címeren és a nagypecséten – is szerepel a rózsa. A művész azon volt, hogy az érmén szereplő rózsaszirmok ne annyira a heraldikusokra emlékeztessenek, inkább valósághűek legyenek, és mindegyik különbözzön egy picit a másiktól.
A feliratot és az évszámot négy ágból álló babérkoszorú öleli körül, amely az Egyesült Királyság négy országát jelképezi.
Az ötfontos másik oldalán lévő kép Jody Clarknak az uralkodóról készült portréja alapján született, s profilból, koronával a fején ábrázolja II. Erzsébetet.
A pénz alapverziója ezüstből készül, de lehet rendelni arany- és platinaváltozatokat is. A legolcsóbb darabja húsz font, a legdrágább ötezer font. Kilencven szerencsés ingyen kapja meg az ünnepi ötfontost a születésnapon. A Karib-tenger kalózai Corbyn visszagyarmatosítaná a Virgin-szigeteket A Munkáspárt közvetlen ellenőrzés alá vonná az adóparadicsomokat, a miniszterelnök pedig nem firtatná néhai édesapja ügyeit, mondván, az már régi történet
A Labour vezetője szerint a kormánynak közvetlen ellenőrzése alá kell vonnia a brit korona karibi függő területeit, ha azok nem hajlandók betartani a brit adójogszabályokat. A liberális demokraták is minden további nélkül visszagyarmatosítanák a nagymértékű önállósággal rendelkező tengerentúli területeket. Az offshore-cégek persze abban a pillanatban odébb állnának, de hát ez kit érdekel. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt első embere szerint vizsgálatot kell indítani annak kiderítésére is, hogy David Cameron konzervatív párti miniszterelnök családja anyagilag érintett-e az offshore-botrányban, miután Cameron néhai édesapjának neve is szerepel az offshore cégekről és befektetőikről a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából e héten kiszivárogtatott milliónyi dokumentumban.
Corbyn: az adóelkerülés ipari méretű Az iratokból kiderül, hogy a panamai cég egyedül a Brit Virgin-szigeteken több mint százezer titkos hátterű vállalatot jegyzett be. A megnevezett adóparadicsomok között más olyan karib-tengeri területek is feltűnnek, amelyek a brit korona fennhatósága alatt állnak, jóllehet széles körű helyi önkormányzati jogosultságaik vannak. Jeremy Corbyn kijelentette: ezek a területek ipari méretekben ösztönzik adóelkerülésre a potenciális brit befektetőket, és ennek a nagy-britanniai közszolgáltatások is kárát látják. Corbyn szerint a brit kormánynak meg kell vonnia az önkormányzati jogokat azoktól a koronafüggő területektől, amelyek ilyen mértékű adóelkerülő tevékenységet ösztönöznek, a nagy-britanniai adózás elől elvonva hatalmas pénzeket.
Egy ismert könyvelő Tortolán, a Brit Virgin-szigetek fővárosában „Ezek nem független területek. Van önkormányzatiságuk, de a brit korona függő területei, ezért egyértelműen be kell tartaniuk a brit adójogszabályokat” – mondta a Munkáspárt vezetője. Hozzátette: ha a kormány elszánja magát arra, hogy e területeket közvetlen ellenőrzése alá vonja, azt haladéktalanul meg kell tennie. Hasonlóképp nyilatkozott a Liberális Demokraták egyik legtekintélyesebb képviselője, Vince Cable, aki az előző konzervatív-liberális koalíciós kormányban az üzleti ügyek minisztere volt. Cable a BBC-nek kijelentette, hogy jóllehet Nagy-Britannia „manapság ágyúnaszádokat már nem vezényelhet e helyszínekre”, de az a lehetősége megvan, hogy közvetlen kormányzati ellenőrzése alá vonja e függő területeket.
Vince Cable A Mossack Fonseca ügyeiről kiszivárogtatott hatalmas mennyiségű bizalmas dokumentumokból az is kiderül, hogy a 2010-ben elhunyt Ian Cameronnak – David Cameron miniszterelnök édesapjának – részesedése volt egy offshore befektetési cégben, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre. A Guardian feltáró írása szerint az 1980-as évek elején alapított Blairmore Holdings nevű alapkezelő cég, amelynek Ian Cameron társalapítója és társigazgatója volt, három évtizeden át egyetlen penny adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A jelenlegi kormányfő édesapja egyike volt a Blairmore öt brit társigazgatójának, de ahhoz, hogy a vállalat ki tudja vonni magát a brit adózás alól, a cég igazgatótanácsának hivatalosan külföldön kellett tevékenykednie. Ezért hat svájci és hat bahamai igazgatót is alkalmaztak, annak érdekében, hogy az igazgatótanácsi tagok többsége ne nagy-britanniai lakos legyen – áll a The Guardian írásában. A lap szerint ez ugyan „szemfényvesztéssel felérő trükk volt”, de nem ütközött az akkori brit törvényekbe.
(Adó)paradicsom. Csak a panamai ügyvédi iroda, csak a Brit Virgin-szigeteken százezernél több céget jegyeztetett be az évek során A Munkáspárt keddi közleménye szerint vizsgálatot kell indítani ebben az ügyben, és a vizsgálatnak ki kell terjednie arra is, hogy David Cameron családjának vannak-e vagy voltak-e anyagi érdekeltségei a kormányfő néhai édesapjának offshore cégében. A Downing Street kedden közölte ugyanakkor, hogy David Cameronnak soha nem voltak részvényei a Blairmore Holdingsban. A kormányfői hivatal szóvivője szerint ez egyébként is „magánügy”, és „régi történetről van szó”. (MTI) Panama: Egy brit bankár kalandjai Észak-Koreában Céget hozott létre a fegyverkereskedelem bonyolítására De azzal is gyanúsítható Nigel Cowie vállalata, hogy segítette a kommunista rezsim atomprogramját.
Egy brit bankár, aki két évtizedet töltöótt a világ legelzártabb rémuralmában, titkos offshore finanszírozó céget hozott létre, amit aztán a phenjani rezsim arra használt, hogy fegyvereket adjon el, illetve nukleáris programját kiterjessze. Nigel Cowie, a koreai és kínai nyelven perfkt beszélő pénzügyi szakember – aki tanulmányait az Edinburgh Egyetemen végezte – állt a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett phenjani cég, a DCB Finance Limited mögött, derül ki a dokumentumokból. A férfi azt állítja, a DCB Finance teljesen törvényes tranzakciók végrehajtására szolgált, és ha történt bármi jogellenes dolog, arról ő mit sem tudott.
Phenjan, Észak-Korea fővárosa Cowie még 1995-ben költözött Észak-Koreába, ahonnan leginkább kifelé szoktak jönni, már akinek sikerül élve ez a mutatvány. Akkoriban még Kim Dzsong-il volt hatalmon, a mostani diktátor, Kim Dzsong-un apja, az országalapító első elnök, Kim Ir Szen fia. A bankár a Daedong Credit Bank igazgatója lett. Kezdetben egy lerobbant phenjani szállodában volt az irodája, háromfős személyzettel. 2006-ra már egy konzorciumot vezetett, amely hetven százalékos részesedést szerzett a bankban. Címként a phenjani Nemzetközi Kultúra Házát adta meg, amikor a Brit Virgin-szigeteken bejegyeztette a DCB Finance Ltd.-et 2006 nyarán Kim Csol-szam, egy magas rangú észak-koreai csinovnyik társaságában. A céget a napokban világhíressé vált panamai ügyvédi iroda, a Mossack Fonseca vette szárnyai alá, jóllehet Észak-Korea akkor már évtizedek óta közismerten kockázatokat hordozott, ott semmiféle egyéni üzleti kezdeményezés nem létezhet, az egész mögött az észak-koreai állam kell álljon, és eleve fel kellett volna tételezni, hogy ha ez az ország offshore céget alapít, azt biztosan nem jó szándéktól vezettetve teszi.
Az akkori diktátor Kim Dzsong-il még az év júliusában hét ballisztikus rakéta kilövésével jelezte, mi a véleménye az országa ellen hozott ENSZ-szankciókról. Októberben Észak-Korea végrehajtotta az első atomfegyverkísérletét föld alatti robbantás formájában. Az ezt követő diplomáciai válság során az ENSZ bevezette a külföldi észak-koreai pénzeszközök befagyasztását, továbbá kereskedelmi és utazász szankciókat hozott. Az Egyesült Államok 2013-ban külön is szankciókat léptetett életve úgy a Daedong Bank, mint Cowie offshore cége, a DCB, továbbá üzlettársa, Kim Csol-szam ellen. Az indoklás szerint a Daedong „pénzügyi szolgáltatásokat” nyújtott Észak-Korea legnagyobb fegyverkereskedő cégének, a megtévesztő nevű Koreai Bányászati Fejlesztési Társaságnak, illetve annak fő pénzügyi részlegének, a Tancson Kereskedelmi Banknak, amelyek ellen azért hoztak szankciókat, mert „központi szerepet játszottak Észak-Korea törvénytelen nukleáris és ballisztikusrakéta-programjai támogatásában”.
A cégbejegyzéskor ennek az épületnek a címét adták meg Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma azt állította, hogy „legalább 2006 óta a Daedong Hitelbank a fedőcégét, a DCB Finance Limitedet használta fel arra, hogy nemzetközi pénzügyi tranzakciókat hajtson végre az Észak-Koreával való üzletelést kerülő pénzügyi intézmények éberségének kijátszása céljából.” Kim Csol-szamot azzal gyanúsították, hogy több százezer, sőt több millió dolláros tranzakciókkal juttatott pénzeket észak-koreai érdekeltségű bankszámlákra.
A Daedong Bank igazgatói irodája Cowie Hongkongban dolgozott, mielőtt Észak-Koreába költözött. Mint szakmabelinek különösen tisztában kellett lennie azzal, hogy az országban – nem lévén tradicionális pénzügyi rendszer és piac – nincs hagyományos bankrendszer, így az ő szaktudása sem szolgálhat pusztán bevett pénzügyi célokat. Phenjanban gyakran adott interjút újságíróknak, ilyenkor azt bizonygatta, mennyire alábecsüli a világ Észak-Koreát befektetési szempontból, és a Wall Street Journalnak azt állította, ő azért van ott, hogy „erőfeszítéseket tegyen az ország újbóli mozgásba hozására”. Arra a kérdésre, nem lenne-e mégis jobb New Yorkban vagy Hongkongban dolgozni egy elnyomó sztálinista rezsim helyett, ezt felelte: „Ez sokkal jobb mulatság.” A panamai dossziéból kiderül: a Mossack Fonsecát sokáig nem izgatta Cowie cégeinek észak-koreai háttere, jóllehet a bankár egy ottani címet adott meg, amikor a DCB-t és mellette egy másik céget jegyeztetett be, utóbbit a hangzatos Phoenix Commercial Ventures Limited néven. Ebben a CD- és DVD-lejátszókat gyártó vállalatban az észak-koreai kultuszminisztérium volt a csendestárs.
A panamai ügyvédi iroda kirendeltsége a Brit Virgin-szigeteken A Mossack Fonseca csak 2010-ben döbbent rá arra, kivel cseresznyézik egy tálból, és a továbbiakban már nem volt hajlandó az észak-koreai vállalatok ügynöke lenni. A megvilágosodásra akkor került sor, amikor az ügyvédi iroda levelet kapott a Brit Virgin-szigetek Pénzügyi Nyomozó Hivatalától, amiben Coie cégének részletei felől érdeklődtek. Cowie 2011-ben a maga bankbeli üzletrészét eladta egy kínai konzorciumnak. A panamai dosszié tartalmaz néhány e-mailt, amelyekben a Mossack Fonseca brit virgin-szigeteki irodája és a panamai központ közötti levélváltás olvasható. 2013-ban a cég szabályok betartását ellenőrző osztályának egyik munkatársa elismerte, hogy az észak-koreai címre fel kellett volna kapnia a fejét néhány embernek. Cowie még az amerikai szankciókra válaszul azt felelte, 2011 óta nem foglalkozik bankárkodással. Ügyvédje egy levélben azt álllította: a DCB-t mindig is legális célokra használták, Cowie nem tudott és ma sem tud az ellenkezőjéről. Panama: Offshore az egész világ S benne csaló valamennyi politikus A panamai ügyvédi irodából kiszivárgott lista alapján a világ eddigi legnagyobb adócsalási botránya rajzolódik ki, amelyben egyforma lelkesedéssel vett részt Kelet és Nyugat, Észak és Dél, demokrácia és diktatúra, politikus és híresség. Világkörkép következik, de az összeállítás korántsem teljes.
A Süddeutsche Zeitung című német lapnak több százezer offshore vállalat adatait szivárogtatta ki egy titkos forrás az ügyvédi irodától. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok el tudják rejteni üzleti tevékenységüket.
A kiszivárogtatott iratokat és más dokumentumokat a német lap a nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő szervezettel (International Consortium of Investigative Journalists) közösen dolgozta fel, neves nemzetközi lapok több száz újságírójának közreműködésével. Az adatok feldolgozásában és a tények feltárásában mások mellett részt vett a The Guardian című brit lap, a BBC brit közszolgálati médiacsoport, a Le Monde című francia lap és az argentin La Nación is. A mintegy 11,5 millió dokumentum (e-mailek, pénzügyi kimutatások) feldolgozása nyomán több mint 210 ezer offshore céget sorolnak fel a mintegy egy éven át készített összeállításban. Spanyolország Pilar de Borbón, a jelenlegi spanyol király nagynénje és Pedro Almodóvar Oscar-díjas spanyol filmrendező neve is felbukkant azon a listán, amely az offshore cégekről és tulajdonosaikról szivárgott ki a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából – hozta nyilvánosságra információit az El Confidencial című spanyol online hírportál és a La Sexta televíziós csatorna hétfőn, amelynek nyomán a pénzügyminisztérium hivatalból vizsgálatot indít. A panamai ügyvédi iroda névtelen offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok feltételezhetően el tudják rejteni üzleti tevékenységüket, vagyonukat.
Pilar de Bourbon A listán mintegy 1200 spanyol irányítószámmal rendelkező cég neve tűnt fel, de ennél még többen lehetnek érintettek – állítja a spanyol sajtó, amely a vállalatok között megtalálta a Delantera Financiera S.A. nevű társaságot is. Ennek elnöke és ügyvezetője Pilar de Borbón volt, az előző spanyol uralkodó, I. János Károly testvére. A céget öt nappal azután számolták fel, hogy az új király, VI. Fülöp trónra lépett.
Almodóvar Pedro Almodóvar filmrendező és testvére, Agustín neve a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Glen Valley Corporation nevű, 1991 és 1994 között működő céggel kapcsolatban került nyilvánosságra. A bikaviadalok világában és a borászatban ismert spanyol Domecq család mintegy 12 tagjának neve is előkerült a dokumentumokból, köztük van Micaela Domecq Solís-Beaumont is, aki Miguel Arias Canete klímavédelmi és energiaügyi uniós biztos felesége. A spanyol pénzügyminisztérium hivatalból vizsgálatot indított az ügyben, az adóhatóság pedig összeveti a listában felbukkant információkat a saját adatbázisával. Amennyiben bebizonyosodik, hogy eltitkolt vagyonról van szó, az érintettek súlyos pénzbüntetésre számíthatnak. A pénzügyminisztérium tavalyi adatai szerint spanyol állampolgároknak összesen 1,1 milliárd eurója van Panamában egyebek mellett folyószámlán, részvényekben vagy ingatlanokban. Európai Unió Az Európai Unió klímavédelmi és éghajlatügyi biztosa, Miguel Arias Canete feleségének neve is szerepel azon a listán, amely offshore cégekről és tulajdonosaikról szivárgott ki a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából, az Európai Bizottság szerint azonban az ügy nem sérti az előírásokat.
Miguel Arias Canete Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője kérdésre válaszolva kijelentette: nem sérti a brüsszeli testületre vonatkozó magatartási kódex előírásait, hogy Micaela Domecq Solís-Beaumont 2010-ig tulajdonosa volt egy homályos hátterű, Panamában bejegyzett vállalatnak. Sajtótájékoztatóján a szóvivő elmondta, a spanyol uniós biztos érdekeltségi nyilatkozata a jelek szerint megfelel a szabályoknak, az ugyanis tartalmaz minden olyan adatot, amely esetében összeférhetetlenség merülhet fel. Szkínász hozzátette, a szóban forgó cég évek óta nem működik, már jóval azelőtt beszüntette a tevékenységét, hogy Canete elfoglalta a hivatalát az Európai Bizottság tagjaként. Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos hétfőn hangsúlyozta, a most kiszivárogtatott titkos adatok valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az illetékes hozzátette, a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda mellett számos más olyan cég működik még, amely névtelen offshore vállalatokat ad el ügyfelei számára a világ számos részén. Románia Az erdélyi Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás kezdeményezője, Vasile Frank Timisromán származású üzletember is érintett a panamai offshore-botrányban – közölte hétfőn a RISE-Project nevű román oknyomozó újságírócsoport. A Rise Project egyike volt azoknak a médiaszervezeteknek, amelyek részt vettek a Mossack Fonseca lista feldolgozásában. A szervezet honlapján megjelent írás szerint a román ipar stratégiai vállalatait megkaparintó oligarchák is ügyfelei voltak a panamai ügyvédi irodának, amely nemcsak az adótörvények kijátszásában, hanem vagyonaik elrejtésében is segítette őket. Példaként Vasile Frank Timist, a verespataki bányaberuházás kezdeményezőjét említik.
Vasile Frank Timis A Rise Project arra is utal, hogy Timis lehet az az ismeretlen milliárdos, aki az egyik legfontosabb – privatizált, majd csődbe vitt – román kőolaj-finomító, a Rafo Onesti főrészvényese volt. Az írás nem említ román politikusokat. Az erdélyi Verespatakon Európa legnagyobb ciántechnológiát használó külszíni aranybányáját akarja megnyitni egy kanadai-román vegyesvállalat, ám a környezetvédők tiltakozása miatt a román hatóságok nem adták ki a szükséges engedélyeket. Magyarország A Párbeszéd Magyarországért szerint a panamai offshore-botrány iratainak kiszivárgása után egyértelművé vált, hogy a Fidesz az oligarchák és az offshore-lovagok pártja.
A párt sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormánynak a 2010-es választások után első dolga volt a Bajnai Gordon által bevezetett offshore-ellenes csomag eltörlése, most pedig egy volt fideszes országgyűlési képviselő is offshore céggel bukott meg. Hozzátette, hogy Rogán Antal, a Fidesz volt frakcióvezetője készítette elő és nyújtotta be azt a letelepedési kötvényekről szóló törvényt, amely miatt offshore cégek tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoznak az adófizetőknek. Megjegyezte, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank pedig offshore cégtől vásárolta meg az Eiffel Palace-t. Ukrajna Az ukrán korrupcióellenes iroda (NABU) nem vizsgálja Petro Porosenko elnök befektetéseit, mert az államfőre nem terjed ki hatásköre, a főügyészség pedig azt mondja, hogy „nem lát bűncselekményt” az államfő tevékenységében.
Porosenko neve is szerepel a panamai listán „Az első tisztségviselő vagyok Ukrajnában, aki komolyan veszi a vagyonbevallást, az adófizetést és az összeférhetetlenség kérdését, amelyet az ukrán jogszabályok és a nemzetközi magánjog keretei között oldok meg” – szögezte le az ukrán elnök hétfőn, Facebook-oldalán reagálva az őt ért vádakra. Leszögezte, hogy amióta államfő lett, nem kezeli vagyonát, hanem ezzel a feladattal tanácsadói és jogi cégeket bízott meg. Hozzátette: reméli, hogy ezek a vállalatok hamarosan részletes magyarázatot adnak az ukrán és a nemzetközi sajtónak. Az államfővel együtt 20 ukrán neve olvasható a panamai cégtől kiszivárogtatott névsorban. A többiekkel kapcsolatban az ukrán korrupcióellenes iroda már hozzálátott az adatok elemzéséhez. A húsz érintett között szerepel Valerija Hontarjeva, az ukrán jegybank elnöke is, aki az értesülések szerint üzleti kapcsolatban állt a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közeli VTB orosz állami bank elnökhelyettesével. Az ukrán nemzeti bank sajtóközleményben tudatta, hogy Hontarjeva kinevezése óta már nincs üzleti kapcsolatban az említett tisztségviselővel. Vladiszlav Kucenko, az ukrán főügyészség munkatársa közölte, hogy megvizsgálták a sajtójelentéseket Porosenko állítólagos törvényellenes tevékenységeiről, de nem találtak bűncselekményre utaló jelet. Szavai szerint folyamatosan érkeznek parlamenti képviselőktől megkeresések a főügyészséghez, követelve az elnökkel kapcsolatosan nyilvánosságra került információk kivizsgálását. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az alkotmány értelmében a főügyészségnek sincs joga vizsgálatot folytatni a hivatalban lévő államfővel szemben. Oleh Ljasko, az ellenzékbe vonult parlamenti Radikális Párt vezetője az ügyben alkotmányos vizsgálatot követelt az ukrán elnökkel szemben. Facebook-oldalán Ljasko mérhetetlen cinizmusnak nevezte azt, hogy az államfő offshore cégeket hoz létre, miközben ukrán katonák százai halnak meg az oroszbarát szakadárok ellen vívott háborúban. Az államfőt érintően a Hromadszke ukrán televízióban jelent meg előző nap egy oknyomozó anyag, amelyet több ukrán média is átvett a botrány kirobbanása után. Eszerint Porosenko többször tett ígérete ellenére még mindig nem adta el Roshen édesipari vállalatát, ugyanakkor a cég aktívumainak szerkezetátalakítása érdekében három offshore vállalatot hozott létre. A 2014. június 7-én hivatalba lépett elnök az év augusztusában jegyeztette be a Mossack Fonseca közreműködésével a Prime Asset Partners Limited elnevezésű offshore céget a brit Virgin-szigeteken. A cégnek Porosenko az egyetlen tulajdonosa. A vállalat 2014 őszén bejegyeztetett egy másik offshore céget Cipruson CEE Confectionery Investments Limited néven, az pedig egy harmadikat Hollandiában Roshen Europe BV elnevezéssel. A Hromadszke tévé szerint Porosenko jogászai azzal magyarázzák az elnök által létrehozott offshore-piramist, hogy az „megfelel az Ukrajnában bevett piaci gyakorlatnak olyan vállatok esetében, amelyeket stratégiai befektetőknek akarnak eladni”. (MK/MTI) Keresd a Krokit a
A magyarok 3,1 milliárd eurót kerestek külföldön Ez a devizahiteles-mentés teljes költségének felel meg Tavaly már 3,1 milliárd eurót (több mint 950 milliárd forintot) kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak a határ menti településekről, az összeg új rekordnak számít – írja a 444 a a Világgazdaság hétfői számára hivatkozva.
A lap a jegybank adataira hivatkozik. A számok szerint a világgazdasági válság kitörése előtt még 1,5 milliárd eurót kerestek a magyar munkavállalók külföldön, 2013-ban azonban már ennek majdnem a dupláját. A lap szerint az összjövedelem elmúlt két évben látott nagyon lassú növekedése arra utal, hogy már a korábbinál kevesebb pénzért is hajlandók elmenni más országba dolgozni a magyarok.
Miközben 2010-ben még csak átlagosan 50 ezren, addig 2013-ban már majdnem százezren vállaltak munkát külföldi telephelyen egy éven belül. Azóta további 15 ezerrel nőtt a létszámuk, és tavaly év végére már 118 ezer viszonylag rövid ideje külföldön dolgozó magyart regisztráltak. Csak hogy teljesen világos legyen: ez az összeg kb. a devizahiteles-mentés teljes költségének felel meg – fejeződik be a 444 írása.
A Zsidókórházban halt meg Biszku A Szombat: „Ilyen hülyeségre is csak zsidók képesek”
Vitatott élet és igencsak hányatott öregkor után elhunyt a Kádár-rendszer egyik emblematikus figurája, Biszku Béla, akit az 1956 utáni kommunista népirtások kapcsán bírósági úton vontak felelősségre. A politikus a Mazsihisz szeretetkórházában hunyt el, ami nyilvánvalóan újabb muníciót szolgáltat az antiszemitizmusnak – mutat rá a Szombat című zsidó folyóirat online kiadása –, ráadásul „meg nem érdemelten”, mivel Biszku „katolikus családból származott. Kérdés, akkor mit keresett a Szeretetkórházban”. „Ilyen hülyeségre is csak zsidók képesek” – fakad ki a lap. Erre van tovább, kattints!
Egyre többen kérnek brit útlevelet Jelentősen emelkedik az állampolgársági kérelmek száma 2015 negyedik negyedévében 25 százalékkal több állampolgársági kérelmet nyújtottak be a brit hatóságokhoz a Nagy-Britanniába más EU-tagországokból áttelepült külföldiek, mint egy negyedévvel korábban.
A brit állampolgárságért folyamodó magyarok száma csaknem 39 százalékkal 217-ről 303-ra, a lengyeleké 38 százalékkal 1145-ről 1590-re emelkedett. Erre folytatódik, kattints! katt ide az Erecpressre Trónok harca 6. Tízmillió dollárba kerülnek egyes epizódok
Óriási sárkányok, félelmetes hadsereg, látványos csaták, több vér – nem is csoda, hogy a Trónok harca hatodik évadában az egyes epizódok költségvetésére már tízmillió dollárnál is többet szántak.
A Daily Telegraph emlékeztetett arra, hogy a hatodik évad részeinek költségvetése messze meghaladja a korábbiakat, amelyek általában hatmillió dollárba kerültek. A sorozat alkotói még arra is kényszerültek, hogy plusz pénzt kérjenek az HBO-tól a második évad leglátványosabb, Feketevíz című epizódjához, amely végül nyolcmillió dollárból készült el.
A hatodik évad új költségvetése a Róma című történelmi sorozat finanszírozásával hozható párhuzamba, amely a BBC, az HBO és a RAI közös produkciójában született és részenként ugyancsak tízmillió dollárt fordítottak rá. A Róma forgatásán alkalmanként száz statiszta is dolgozott.
A Trónok harcának forgatókönyvíró-producere, Bryan Cogman szerint az április 24-től sugárzott hatodik évadban láthatja majd a közönség a történet eddigi legnagyobb csatajelenetét. Cogman olyan csatát ígért a nézőknek, amelyben valóban összecsap az egymással szemben álló két hadsereg.
A George R. R. Martin regényeiből készült sorozat 2011-ben debütált. A történet a legendás föld, Westeros fölötti hatalom megszerzéséért folyó küzdelemről szól. Tavaly az HBO tévécsatorna legnézettebb szériájának ötödik évada epizódonként átlagosan 20 millióan nézőt vonzott. (MTI) Elhunyt a Nobel-díjas magyar író Kertész Imrét otthonában érte a halál Életének 87. évében hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál, tájékoztatta Nyáry Krisztián, a Magvető Könyvkiadó igazgatója az MTI-t.
Kertész Imre az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Könyvkiadó saját halottjának tekinti. 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. 1955 és 1960 között keletkezett írásai egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2002-ben a világon először magyar íróként Kertész kapott irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: „Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben.” Kertész 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény. Főbb művei között van A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, Felszámolás, a K. dosszié, Gályanapló, Valaki más: a változás krónikája, Európa nyomasztó öröksége, A végső kocsma, A néző – feljegyzések 1991-2001.
Számos elismerés mellett Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1997-ben Kossuth-díjat kapott és elnyerte a lipcsei könyvvásár nagydíja és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját. Herder-díjjal tüntették ki 2000-ben, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet. 2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014-ben megkapta a Magyar Szent István Rendet. (MTI) Argentína kiterjeszti határait a Falklandre Az ENSZ pedig asszisztál ehhez a lépéshez David Cameron miniszterelnök szóvivője nyilatkozott azokról az argentin diplomáciai erőfeszítésekről, amelyek az ország tengeri határainak óriási mértékű kiterjesztésére, azon belül pedig arra irányulnak, hogy az argentinok által Malvinasnak nevezett Falkland-szigetek „birtokon belülre” kerüljenek.
Egy, a tengeri határok megállapítására ajánlásokat tevő ENSZ-bizottság láthatóan teljesen komolyan veszi az argentin igényt, és olyan ajánlást tett, amelynek értelmében harmincöt százalékkal kiterjesztenék a dél-amerikai ország vizeinek határát a nemzetközi vizek és Nagy-Britannia rovására. A falklandi kormányzat az ellenséges lépéssel szemben biztosítékokat kért Londontól. Erre reagálva nyilatkozott David Cameron szóvivője útján, mondván: „A bizottságok egyike a tengeri határokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Még meg kell kapnunk ennek a jelentésnek a részleteit. Ez egy tanácsadó jellegű bizottság, amely jogilag kötelező érvénnyel nem bíró ajánlásokat tesz. Szuverenitási ügyekben joghatósággal nem rendelkezik.”
Az argentin külügyminiszter üdvözölte a bizottság ajánlását Susana Malcorra argentin külügyminiszter asszony ennek ellenére „történelmi” bejelentésről beszélt. „Ami a lényeg”, folytatta Cameron miniszterelnök szóvivője, „hogy mit gondolnak a falkland-szigetekiek. Mindig is egyértelművé tették, hogy Nagy-Britannia tengerentúli területe kívánnak maradni, és mi továbbra is támogatjuk ebbéli jogaikat.” Argentína a múlt század nyolcvanas éveiben rohanta le a brit területet, ám az ezt követő háborúban vereséget szenvedett, amibe beleroppant az épp aktuális katonai junta is, utat nyitva a demokráciának. Ám hiába követték egymást Argentínában azóta is demokratikusan megválasztott kormányok, a Falkland-szigetekkel kapcsolatos álláspont semmiben nem változott.
A szigetlakók akarata aligha kérdéses Az argentin igényeket csak tovább tüzeli, hogy a szigetek ma már nem pusztán az argentin nacionalista gőg kielégítése végett tűnnek kívánatos zsákmánynak, hanem az arrafelé felfedezett tengeri olajlelőhelyek okán is. Máris nagy mennyiségű nyersolajat termelnek ki a vitatott vizeken, s ez a tény felértékeli a Falklandet és rohamléptekkel változtatja meg a gyarmat arculatát. A Falkland önkormányzattal rendelkezik, külügyeiről és védelméről azonban Nagy-Britannia gondoskodik. London álláspontja szerint a szigetlakók nem kényszeríthetők arra, hogy akaratuk ellenére argentin fennhatóság alá kerüljenek.
Ártalmatlanná tett betolakodók az 1982-es argentin agresszió után Michael Fallon védelmi miniszter néhány héttel ezelőtti falklandi látogatásakor azt állította, a szigetekre nem Argentína jelenti a legnagyobb veszélyt, „hanem Jeremy Corbyn és a Munkáspárt, akik semmibe akarják venni a szigetlakók kívánságát.” Jeremy Corbyn olyan megjegyzéseket tett, hogy Nagy-Britanniának tárgyalásokat kellene kezdenie a Falkland-szigetekről Argentínával. A szigeteken kizárólag brit lakosság él, amelynek minden egyes tagja kizárólag Nagy-Britanniához akar tartozni. Nem tudni, mi a konkrét célja Corbyn javaslatának, de megvalósítása egyértelműen az argentin populista-nacionalista politika malmára hajtaná a vizet. Erősen nyitott az új Batman-film Csak A halál ereklyéje hozott többet a Warnernek A nem túl hízelgő kritikák ellenére világszerte 424 millió dollárért váltottak jegyet a Batman Superman ellen – Az igazság hajnala című amerikai akciófilmre a csütörtöki mozikba kerülése óta eltelt négy napban, ami minden idők negyedik legsikeresebb globális nyitóbevételét jelenti.
A Ben Affleck és Henry Cavill főszereplésével forgatott produkció 170,1 millió dolláros bevételt hozott az észak-amerikai mozikban, ami rekordnak számít a márciusi premierek tekintetében és a hatodik legsikeresebb nyitóhétvége Észak-Amerikában. A Zack Snyder rendezte szuperprodukcióra 15,5 millió fontért váltottak jegyet Nagy-Britanniában, ami a szigetországban márciusi rekordnak számít – írta a BBC News. A több mint 250 millió dollárból készült DC Comics-adaptáció a Warner Bros stúdió második legnagyobb nemzetközi nyitóbevételt hozó mozija a Harry Potter és a Halál ereklyéi második része óta.
A kritikusok ugyanakkor nincsenek túlságosan elragadtatva a filmtől, amelyet egyesek „döbbent elkeseredéssel” néztek végig, mások „a számítógépes trükkök zavaros masszájaként” aposztrofáltak. A Batman Superman ellen az első darabja annak a tíz DC Comics-adaptációnak, amelyet a következő öt évre tervez a Warner Bros. A nyitóhétvégi világrekordot továbbra is a decemberben mozikba került Star Wars – Az ébredő erő című film tartja, amelyre 529 millió dollárért – ebből az Egyesült Államokban 248 millió dollárért – váltottak jegyet bemutatója hétvégéjén. Az új Batman-film csütörtök este óta fut a magyar mozikban. (MTI) |
Thomas, a gőzmozdony és a multikulti
2016. április 7 00:29
