Hatalmas erőtartalék van a roma kultúrában és történelemben – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, a roma holokausztra emlékező kulturális esten.
Balog Zoltán úgy fogalmazott: a mi kötelességünk, hogy fölszabadítsuk és a közös jövő szolgálatába állítsuk ezt a hatalmas erőtartalékot. Bízunk abban, hogy az emlékezés is ezt szolgálja – tette hozzá.
A miniszter rámutatott: Magyarországon ma már van irodalma, van visszaemlékezés kultúrája a roma népirtás szörnyű tragédiájának, ezért ma már senki nem mondhatja, hogy „nem voltam tájékozott”.
Fotó: Árvai Károly – kormany.huBalog Zoltán szólt arról is, hogy a rendszerváltoztatás megteremtette a szabadságot és ezzel együtt a lehetőséget, hogy „szembenézzünk a múlttal, hogy újra felfedezzük azokat, akikkel sorsközösségben vagyunk”, de a kommunizmus idején „alig tudhattunk egymásról”.
Egyházi közösségek, nemzetiségek és kisebbségek, polgári közösségek, akik hivatalosan nem létezhettek, újra fel kellett, illetve csak kellett volna fedezzék egymást, a másik történelmét, sebeit. Nehezen ment, hiszen mindenki először a saját szenvedését, a saját veszteségét akarta elmondani, és alig volt kíváncsi a másikra – fogalmazott.
A magyarországi roma társadalom pedig itt is a sor végére szorult szenvedéstörténetével, „aktuális elveszettségével”. „Huszonöt év kellett hozzá, hogy ebből az adósságunkból törlesszünk. Hogy azokkal is törődjünk, akik a sor végén vannak” – mondta a miniszter.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a roma holokauszt is sokáig kibeszéletlen, meghamisított történelmi esemény volt.
Az elhallgatott tényeket, összefüggéseket ezért „nekünk kötelességünk föltárni, megírni, a tényeket tudományos alapon feldolgozni, közzétenni, hogy mindannyian találkozhassunk a múlttal” – fogalmazott.
Balog Zoltán kitért arra, hogy becsületbeli ügynek tekintette ezt a kérdést, ezért 2012-ben, Európában elsőként, belekerült a nemzeti alaptantervbe a roma kultúra és történelem, és benne a roma holokauszt témája. A holokauszt-emlékév programsorozatban pedig több program is foglalkozott a roma népirtással – mondta, említve többek között a Nemzeti Színházban bemutatott 371 csillag című előadást.
A miniszter az Oscar-díjat nyert Saul fia című alkotásra utalva azt mondta: Nemes Jeles László filmje és a büszkeség, amit az Oscar-díj miatt érzünk, nem homályosíthatja el, hogy bőven van még tennivalónk.
Ugyanakkor ennek a filmnek az is az üzenete, megint kaptunk egy új esélyt arra, hogy új módon gondolkodjunk és beszéljünk egymással a holokausztról. Ezért is különlegesen értékes ez a film – tette hozzá Balog Zoltán.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke köszöntőjében ismertette: a kedd esti kulturális program az ünnepélyes megnyitása annak a szerdai konferenciának a Magyar Tudományos Akadémián, amelyet a magyar IHRA-elnökség szervezett a budapesti Tom Lantos Intézettel és a Jezsuita Roma Szakkollégiummal, és amely a romák elleni népirtásnak állít emléket.
Takács Szabolcs kiemelte: ez az esemény a magyarországi IHRA-elnökség utolsó nemzetközi rendezvénye. Az elmúlt időszakra visszatekintve pedig „megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 12 hónapban Magyarország az IHRA elnökeként a múlttal kapcsolatos felelőssége tudatában a jövőért vállalt elkötelezettséggel, sikerrel irányította a szervezetet”.
Hozzátette: a magyar elnökség elérte egy európai uniós jogszabály módosítását, két új megfigyelő állammal növelte a csatlakozó országok számát, továbbá megszervezett egy konferenciát, amellyel felhívta a figyelmet a közösségi médiában terjedő gyűlöletbeszédre és annak veszélyeire.
A roma holokausztnak emléket állító táncdrámát a Khamoro Táncszínház adta elő, közreműködtek a Jezsuita Roma Szakkollégium hallgatói és a Dohány utcai zsinagóga kórusa.
A rendezvényen részt vett – mások mellett – Romani Rose, a Németországi Romák és Szintók Központi Tanácsának elnöke, Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára
