Kósa Lajos részletezte a civilekről szóló döntés

EGY ÉV HALADÉKOT KAPTAK A CIVIL SZERVEZETEKHázszabálytól való eltéréssel két törvényt módosított a Parlament, az egyik a civil szervezetekre vonatkozik, a másik döntés a jegybankkal kapcsolatos – ismertette Kósa Lajos sajtótájékoztatón kedden.

Az újonnan elfogadott Polgári törvénykönyv március 15-ét határozta meg a civil szervezeteknek arra, hogy a működésüket, ügyrendjüket, a szervezeti felépítésüket igazítsák hozzá a Polgári törvénykönyvben és a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott kritériumokhoz – részletezte a civilekről szóló döntés hátterét Kósa Lajos.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta, a határidőt egy évvel kitolták, mivel a magyarországi civil szervezetek döntő többsége a határidőt eddig nem teljesítette, és legalább felük nem is tudná teljesíteni. Ezért született meg ötpárti egyeztetéssel a halasztás – jelentette be.
Hozzátette, ősszel – a Polgári törvénykönyv felülvizsgálatakor arról is tárgyalnak majd -, szükséges-e a civil szervezetek működésének ennyire szigorú szabályozása. Azt gondoljuk, a civil társadalomnak lehet nagyobb szabadságot adni abban, hogyan épüljenek fel, csak arra kell figyelni, hogy a civil szervezetek képviseletére egyértelmű szabályok vonatkozzanak – fogalmazott.

Fotó: fidesz.hu

A gazdasági társaságok tőkemegfelelésének kérdéséről Kósa Lajos elmondta – egyetértve a többi párttal -, egy évvel elhalasztják az életbe lépést. Van egy évük arra, hogy megfontolják, mikor, milyen döntések alapján felelnek meg a tőkeelőírásoknak – hangsúlyozta.

„ŐSSZEL – A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV FELÜLVIZSGÁLATAKOR ARRÓL IS TÁRGYALNAK MAJD -, SZÜKSÉGES-E A CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK ENNYIRE SZIGORÚ SZABÁLYOZÁSA.”

Kósa Lajos felhívta a figyelmet arra a jogértelmezési vitára, amit a mostani szabályozás nem kezel. Magyarázatában rámutatott, ha valaki – a törvényi kritériumoknak megfelelve – csak tőkét emel, akkor a 15.000 forintos illetéki eljárás alól mentesül a vállalat; ha azonban a tőkemegfelelésen kívül egyéb alapszabályi változtatást is bejegyeztetett, akkor akár 40.000 forintos illeték megfizetésére is kötelezhető. A különböző jogalkalmazások helyett – az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetve – a Fidesz szeretne egységes eljárási rendet, javaslatuk szerint a második illetékfizetési lépcső is csak 15.000 forint lenne.

A magyarországi gazdasági társaságokat általánosan érintő további kérdés – az ún. 40 eurós illeték – kapcsán is ötpárti egyeztetést kezdeményeznek – ismertette. Kósa Lajos rámutatott, ha két vállalkozás számlakapcsolatban van, és valamelyikük késedelembe esik, akkor annak kötelezően ki kell számláznia egy 40 eurós behajtási előleget.

Az uniós direktívának – amivel ebben a formában a számviteli szabályok sem tudnak mit kezdeni -, a jelenlegi szabályozását szeretnék megváltoztatni úgy, hogy választható lesz az illeték behajtása – jelezte.

Hozzátette, 50-100 milliárd forintos összegről van szó a magyar gazdaságban a különböző becslések alapján. Elmondta továbbá, hogy a problémát egy éve érzékelik, a héten önálló törvényjavaslattal akarják kezelni a kérdést.

A sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos különleges eljárásban elfogadott jogszabály módosításokról Bánki Erik számolt be, aki kifejtette, a különleges eljárást a 2016. január elsejétől életbe lépett közigazgatási hatósági eljárásról (KET) szóló törvény új szabályozása indokolta.

Utalt arra, hogy az alapvetően támogatandó rövid hatósági eljárási idő (8 nap, kivételes esetekben plusz 30 napos eljárás) a pénzügyi piac területén nem tartható, hiszen esetenként akár fél évre is szükség lehet érdemi elbíráláshoz.

A jegybank által alapított gazdasági társaságok és alapítványok adatigénylési szabályairól elmondta, saját piaci tevékenységük eredményessége érdekében rájuk nem az infotörvény rendelkezései vonatkoznak, joguk van arra, hogy ezeket az adatokat bizalmasan kezeljék, az üzleti titok szabályainak megfelelően.

Bánki Erik elmondta, a kormány álláspontja szerint a jegybank által alapított alapítványok nem közpénzt kezelnek, ezért nem az infotörvény szabályai az irányadóak esetükben. Közhasznú alapítványokká válnak a jegybank által létrehozott alapítványok a most elfogadott törvény szerint, ezért közhasznúsági jelentést kell tenniük – ismertette.

A gazdasági bizottság vezetője arról is szólt, hogy az elfogadott jogszabály szerint a jegybank elnökének és vezetőinek bérrendezése is megtörtént. Megemlítette, eddig az elnöknek és a tisztségviselőknek volt az unióban a legalacsonyabb a bérük, ezzel a törvényjavaslattal a középmezőnybe sorolták a javadalmazásukat.

Mint mondta, a jegybank eddigi sikeres működése, a pénzügyi felügyelet feladatainak átvétele is indokolja a döntést.