A tudós rabbi gondolatai múltról, jelenről és a jövőről
Dr. Schőner Alfréd főrabbit, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorát egy előadásán értük utol, ahol nem csak mint vallási vezető, de mint végzett művészettörténészt is meghallgathatta a közönség, ahol a zsidó vallástörténet különlegességeiről is szó volt. Az előadás után a hazai neológ zsidóság jövőjéről is beszélgettünk.
A tudós rabbi gondolatai múltról, jelenről és a jövőről
Olyat elképzelni, hogy Izraelben a zsinagóga padlózatát pici kövekkel díszítik, de nem csak úgy egyszerűen, hanem figurális ábrázolással, miközben a Tízparancsolatban az áll: Ne csinálj magadnak semmilyen faragott képet! Miközben a zsinagóga padlózatán, az V-VI. században illusztráció található. De nehogy azt gondolja az ember, hogy ez valamilyen más templom, szent hely, ezért ezen az illusztráción Izsák feláldozása látható. A történet szerint, az Örökkévaló azt mondja Ábrahámnak: Vedd a Te fiadat Izsákot, menj vele Mória földjére és ott áldozd fel! Az történt, hogy Ábrahám, bár a szíve tele van fájdalommal, az Istenre hallgat, fogja a két szolgáját, így indul el a nagy útra. Már majdnem bekövetkezik az áldozat, amikor megszólal az égi hang: Ne nyúlj a gyermekhez! Tudjuk, hogy az Örökkévaló így tette próbára Ábrahámot, aki egy kost áldozott fel végül. A kos szarva beakadt a bokorba, ami azért is fontos, mert ezt a szarvat a mai napig is használjuk.
Tehát ez a jelenet szerepel a zsinagóga padlózatán, de hogy tévedés ne essék, oda is van írva, hogy: Íme, a kos! De olvashatjuk Ábrahám, Izsák nevét is. A betűk nem változtak az évezredek alatt!
Tehát közel kétezer évvel ezelőtt, egy pici kis településen, a Kineret mellett, Bét Alfán, a zsinagóga padlójára illusztrációt tettek. Évekkel ezelőtt, itt a Csáky zsinagógában az akkori elnök vezetésével felújításokat kezdtek, akkor azt mondtam neki, mi lenne, ha mi is csinálnánk egy mozaikot, hasonlóan a Bét Alfa zsinagógához? De nem ábrázolást, hanem szöveget. Sajnos nem lett belőle semmi.
Közel kétezer éve megengedték maguknak az emberek. Felmerül a kérdés, hogyan és miért tettek a padlózatra mozaikot. Könnyű a válasz: az emberek már nem tudtak héberül olvasni, a korabeli vezetők mindig a figyelmükbe akarták ajánlani a Biblia tanításait. Ezért döntöttek úgy, hogy bizonyos figurális megoldásokat helyeznek el, amit a földre tettek, azon mentek az emberek.
Az előadás után beszélgettünk a főrabbival.
A zsinagóga szellemi arculatához két-három dolog alapvetően hozzátartozik. Az első és mindenekelőtt, az istentisztelet. A mi zsinagógánk azon kevesek egyike, ahol mindennap van reggel és este istentisztelet. A második a tanulás, hiszen a zsinagóga egyben Bét Hámidrás, azaz tanház is. Hetente hétszer, minden délután van tanulás.
A zsinagógai közösségnek tagjai nők is, itt is van nőszervezet?
Határozott véleményem, hogy egy közösség ereje a hölgyektől is függ. Itt nálunk egy hosszú évtizedekre visszatekintő, igen aktív nőcsoport van.
Nemrégiben nyilatkozta az oktatásért is felelős miniszter, hogy az OR-ZSE a tudomány fellegvára, akár a szociális-munkások képzése tekintetében. De így van ez a rabbi- és a kántoroktatás területén is?
A magyarországi zsidóság sokszínű szellemi arculatának leginkább domináns része a neológia. A neológia vallástudományi fellegvára, lassan 140 éve az OR-ZSE. Ez az intézmény a neológia zsidó vallásnak, vallástudománynak a központja, ami azt jelenti, hogy rabbi- és rabbihelyettes-, kántorképzés zajlik, mellette világi stúdiumok, szakok jónéhánya is megtalálható nálunk. Ilyen a judaisztika, a zsidó kultúratörténet, liturgika, szociális munkás szak. Mellette van még egy akkreditált doktori iskolánk is.
Nemrég voltak kántorvizsgák.
Igen, ahogy a tanulmányaik alatt minden félévben. Azonban, miután a kántorok egyben művészek is, ezért az oktatók évekkel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a gyakorlati vizsgákat nyilvánossá teszik, mégpedig kántorkoncertekként. Egy ilyen koncert lelki, spirituális és esztétikai élményt is nyújt.
A rabbi utánpótlás egyesek szerint mintha akadozni látszana, bár az Ön elődje, Scheiber Sándor szerint, orvosokra nagy szükség van, rabbikra csak akkor, ha azok nagyon jó rabbik.
Egyáltalán nem akadozik a rabbiképzés, ez egy egészen egyedi történet. Akik akadozásról beszélnek, azok nem ismerik a helyzetet. Ma minden itthoni közösségnek, a szomszédos országok közösségeinek is, ahol neológ rabbikra van szükség tudtunk és tudunk rabbit adni. Az igaz, hogy túlképzésre nincsen szükség, mert az senkinek nem jó, ha munkanélküli rabbi lenne itthon és külföldön. Minél magasabb kavlifikáltságú emberekre van szükség, azért van ilkyen sok szak az egyetemen, hogy más területről is jöhessenek olyan emberek, akik esetleg judaisztikával is akarnak foglalkozni.
Ám mégis találhatunk Magyarországon olyan rabbikat, akik nem az OR-ZSE keretein belül lettek felavatva.
Az elmúlt évtizedek története egészen speciális. A magyarországi zsidóság neológ zsinagógáiban neológ rabbik végzik a rabbinikus feladatokat, ha van olyan egy-két ember, aki nem nálunk szerezte a rabbidiplomáját, azt én egyáltalán nem tartom megvetendőnek. Nincs sehol sem előírva, hogy valamely egyetem rektora csak budapesti lehet.
Ezek szerint, ha valaki másutt, más irányzat iskolájában végzett, de elfogadja a neológ rítust, akkor azt várják?
A hazai neológ zsinagógákban csak olyan rabbik végezhetnek feladatokat, akiknek elfogadott rabbidiplomájuk van. Olyan, amelynek megszerzéséhez szükséges a háláchá összességének a megtartása, tiszteletben tartása, mert ez neológ zsidóság ideológiájának az alapja. Ebből nem engedünk!
Mi a helyzet a reformrabikkal, a női rabbikkal?
Az elvi álláspontunk továbbra is, háláchikus alapvetés, hogy kik lehetnek a hazai neológ rabbikar tagjai.
Ha megkeresi Önt egy zsidó család, amelyik megtartja a parancsolatokat, de a közelükben csak reformzsinagóga van, akkor mit javasol neki?
Minden zsidó ember abba a zsinagógába megy, ahova akar, ahol jól érzi magát. Ha járműbe kéne ülnie szombaton, hogy másik zsinagógába menjen, akkor arról lebeszélném, inkább otthon imádkozzon. Egy demokratikus világban senki nem tilthatja meg, hogy ki melyik templomot válassza. Számunkra a háláchán alapuló zsinagógai világlátás a domináns.
Ádár hónapján mit üzen a híveknek?
Közhelyszámba megy az a mondat, amit a zsidó kultúrában felnövekvő gyerekek is ismernek: Ha beköszönt Ádár hónapja, akkor gyarapodjék az öröm. Ebben a hónapban két kiemelkedő eseményről beszélünk, az egyik Zájin Ádár, Mózes születésének és halálának a napja, a másik pedig Púrim, a csodás megmenekülésünk ünnepe, a felszabadulás, az öröm ünnepe, ezt kívánom mindenkinek.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
