GreekLateNight – az Opera bemutatója a Zeneakadémián
18 éven felülieknek szól az Opera LateNight sorozata, amelynek két új darabja a görög szerelem nyomába ered. A Magyar Állami Operaház bemutatóját ismét két fiatal rendezi. Gluck és Bertoni Orfeusz történetéről íródott műveit egy estén nézheti meg a közönség a Zeneakadémia Solti György Kamaratermében. Bemutató február 5-én.
Az est első részében Gluck legnépszerűbb operája, az Orfeusz és Eurüdiké csendül fel, mely igen nagy hatással volt a későbbi korok zeneszerzőire, köztük Mozartra, Beethovenre és Wagnerre is. 1762-ben adták elő először Bécsben, majd a zeneszerző a párizsi közönség ízlésére szabva átdolgozta 12 évvel később. A Zeneakadémián a bécsi változatot mutatja be az Opera, a darabot Szenteczki Zita, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színház- és bábrendező szakos hallgatója viszi színpadra. Koncepcióját Gluck mellett Carol Ann Duffy kortárs skót költőnő Eurüdiké c. verse is inspirálta, melyben a címszereplő már menekülne a kapcsolatból. Ezt a momentumot – nárcizmusából fakadóan – Orfeusz képtelen feldolgozni, így a halálból visszatérő asszony szándékosan provokálja ki, hogy a szerelmes férfi ránézzen. Az Orfeusz és Eurüdiké különböző helyszínei a hős belső kálváriájának különböző stációjává válnak, ahol a halál a szakítással egyenértékű. A párt ebben a produkcióban két fiatal énekes, Daragó Zoltán és Molnár Ágnes alakítja, Ámor szerepében Rácz Rita lép színpadra. Szenteczki Zita rendezése a „kötelező, idilli happy end” helyett a pár kapcsolatára koncentrál.
Második műsorszámként Ferdinando Bertoni darabja látható Lázár Helga színrevitelében, az alkotó ugyancsak negyedéves bábrendező szakos hallgató. Bertoni 1776-ban jó barátja, a kasztrált énekes, Gaetano Guadagni számára írta meg a maga Orfeuszát. Bevallottan Gluck partitúrájából merítkezve komponált, ugyanazt a librettó alapot használva. Ez a tény az akkori hallgatóságból némi felháborodást váltott ki, a 2016-os dupla bemutató közönsége számára azonban igazi kaland lesz felfedezni a sok hangulati és dallambeli hasonlóság/azonosság mellett a kis különbségeket is. Bertoni Orfeuszában Lázár Helga az élettől búcsúzó, demens férfit állít a történet középpontjába, akinél a föld, az Elysium, a Pokol és annak kapuja, valamint a szikla ifjúkora különböző korszakait és ezek elengedését szimbolizálja. Az előadás címszerepét a rendkívül széles repertoárral rendelkező Várhelyi Éva énekli, mellette Eurüdikét az ugyancsak sokoldalú Wierdl Eszter, a Hymenné átformált Ámort pedig a méltán népszerű Kertesi Ingrid alakítja.
Orfeusz Eurüdiké iránt érzett, az alvilággal is dacoló, olthatatlan szerelmének története napjainkig foglalkoztatja a zeneszerzőket, de különösen inspirálóan hatott a barokk korszakában – az antik történetnek több mint harminc változata ismert. Az est két rendezője a zenés színpaddal kapcsolatos ismereteket többek közt Tallér Zsófia zeneszerző és Anger Ferenc rendező, az Operaház művészeti igazgatójának óráin sajátította el. A két egyfelvonásos két eltérő koncepció mentén jár körbe hasonló kérdésköröket: a lezárás, az elengedés problematikáját, így szentelve figyelmet a mitikus történet ritkábban kihangsúlyozott, női aspektusának is. A produkciók zenei vezetője és az est karmestere: Bartal László.
További előadások: 2016. február 6., 19., 20., 21:00, Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem.
GreekLateNight
Karmester: Bartal László
Gluck: Orfeusz és Eurüdiké
Opera egy részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal
Orfeusz: Daragó Zoltán
Eurüdiké: Molnár Ágnes
Ámor: Rácz Rita
Zeneszerző: Christoph Willibald Gluck
Szövegíró: Ranieri de’ Calzabigi
Rendező: Szenteczki Zita
Díszlettervező: Gelsi Zoltán
Jelmeztervező: Csősz Máté
Dramaturg: Kenesey Judit
Bertoni: Orfeusz
Opera egy részben, három felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal
Orfeusz: Várhelyi Éva
Eurüdiké: Wierdl Eszter
Hymen: Kertesi Ingrid
Zeneszerző: Ferdinando Bertoni
Szövegíró: Ranieri de’ Calzabigi
Rendező: Lázár Helga
Látványtervező: Geresdi Zsófia
Dramaturg: Orbán Eszter
