AZ EMBER ELIDEGENÍTHETETLEN JOGA OTT ÉLNI, AHOL SZÜLETETT

A miniszterelnök úgy folytatta, csak egy szuverén ország erős kormánya képes megvédeni különböző nemzetiségű állampolgárait a külső erőktől, és a külső erőket kiszolgáló belső csatlósoktól.

Orbán Viktor a Nepomuki Szent János plébániatemplomban kifejtette, amikor Magyarország elvesztette függetlenségét az 1940-es években, akkor elüldözte és végletesen kiszolgáltatott helyzetbe juttatta saját polgárait, „azokat az embereket, akiknek védelmére és értékeinek őrzésére hivatott lett volna”. Örök tanulság, hogy a legkisebb esélyét sem adhatjuk egy olyan világ eljövetelének, amelyben hasonló rendeletek és listák születhetnek – jelentette ki.

Fotó: fidesz.hu

Emlékeztetett, az időszak Magyarország egybefüggő szenvedéstörténetét vázolja: megszállások, elhurcoltatás és elüldöztetés, egymást követő vagonok és gyászvagonok. Az okok eltérhettek, de a konklúzió változatlan: amikor Magyarországot megszállták – akár Nyugatról, akár Keletről -, mérhetetlen szenvedés lett a következménye – hangsúlyozta.

Elmondta, 1946 január 9-én hagyta el az első vonatszerelvény hazánkat, hogy az elüldözött német honfitársakat Németországba szállítsa. Csak január 19-én 1000 embert vittek el, február elejére Budaörs már teljesen kiürült, és hasonló sorsa jutottak országszerte a svábok lakta települések – sorolta.

A hivatalos elnevezés a kitelepítése volt, de ez messze állt a valóságtól – fejtette ki, hozzátéve, mindez a magyarországi svábok kifosztása és elűzése volt.

Orbán Viktor hangsúlyozta, kitelepítésnek álcázott deportálás zajlott, és nem akadt olyan felelős személy, aki szembeszállt volna ezzel. Ellenállás helyett, inkább megadta magát Európa: kétszer is kapitulált egymás után – tette hozzá. A nemzeti -, majd a nemzetközi szocializmus csábításának is engedett, a kollektív bűnösség jegyében egész népeket voltak képesek marhavagonokba terelni – fogalmazott.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a magyarországi németek kultúrája nélkül sokkal szegényebbek lennénk, a sváb közösség a magyar kultúra szerves és elidegeníthetetlen részét alkotja. Példaként említette többek között a Parlamentet, és az Iparművészeti Múzeumot; a magyar nyomdászat, gépgyártás és orvostudomány jelentős részét.

Orbán Viktor úgy folytatta, emberéletek millióiba került, mire rájöttünk, az európai nemzetek együtt erősek. Európa egyesítése és az együttműködés abból a felismerésből született, hogy nemzeteinket sokkal több dolog köti össze, mint amennyi elválasztja – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet, ma nem az a kérdés Európában, hogy egymás ellen fordulnak-e a nemzetek, hanem hogy lesz-e Európa, meg tudjuk-e védeni az európai életformát és kultúrát, és miféle kontinenst hagyunk örökül gyerekeinkre.

A legfontosabb tanulság, hogy „bűnt bűnnel jóvá tenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvá tenni még kevésbe, vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem” – mutatott rá. A miniszterelnök elmondta, a magyar emberek 20 posztkommunista év után végre határozottan letették voksukat a polgári berendezkedés mellett, és az országgyűlés végre megalkothatta Magyarország első demokratikus polgári alkotmányát.

Kijelentette a polgári világ legfontosabb tartóoszlopa a méltányosság: „megadjuk mindenkinek azt, ami megilleti”.

Mint mondta, ezért döntött az országgyűlés 2012-ben amellett, hogy ez a nap legyen a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja.

A mai évforduló nem csak megemlékezés, hanem felhívás is arra, ne feledkezzünk meg mindarról, amit a magyarországi németek tettek és tesznek Magyarországért mind a mai napig – mondta.

Hozzátette, a magyar kormány támogatja a hazánkban élő németek identitásának és kultúrájának megőrzését. A német iskolák száma az elmúlt 4 évben ötszörösére nőtt, az ott tanulók száma megháromszorozódott – sorolta.

A magyarországi németek szenvedéstörténete emlékeztessen arra, az ember elidegeníthetetlen joga ott élni, ahol született, abban a kultúrában, abban az országban, azon a településen, ami a saját otthona.

„Adjon nekünk az Isten elég kitartást és türelmet, hogy Európát megvédjük, és megtartsuk! Adjon elegendő erőt, hogy a szülőföldön maradás jogát Európán kívül is érvényesíteni tudjuk!” – zárta szavait a miniszterelnök.