Gulyás Gergely a kötelező kvóta kapcsán pénteki sajtótájékoztatóján.

Magyarország csütörtökön benyújtotta a kötelező betelepítési kvóta elleni keresetet, melyet Tórcsányi László igazságügyi miniszter ismertetett pénteki sajtótájékoztatóján. Mind tartalmilag, mind eljárásjogilag jogszabálysértőnek tartjuk az Európai Unió tanácsának döntését – szögezte le Gulyás Gergely.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese kitért arra is, hogy a tegnapi napon Székely László, az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az uniós kvótarendszer ügyében. Az ombudsman a nemzetközi jognak a menekültügyben legfontosabb irányadó dokumentumait figyelembe véve fogalmazott meg kritikát, és vélelmezett nemzetközi jogsértést és alkotmányellenességet – mondta el Gulyás Gergely.

Az ombudsmani beadvány lényege, hogy az Európai Unió tanácsa a kvótára vonatkozó döntéssel gyakorlatilag kollektív kitelepítést valósít meg, ez pedig ellentétes a magyar alkotmánnyal és a genfi konvencióval is – húzta alá.
Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, a nemzetközi jog alapvető szabálya, hogy egy államnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, melyek alapján idegeneket beenged az országába, ha azonban már ott tartózkodnak és menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, akkor nem lehet önhatalmúlag megfosztani őket a tartózkodási joguktól. A beadvány rámutat, a nemzetközi jog alapján, ha az állam elrendeli és ezáltal megparancsolja egy külföldinek, hogy hagyja el a területét, kiutasításnak minősül, „bárhogyan is nevezzék azt a nemzeti jogokban”. Ebből okszerűen következő jogértelmezés, hogy az unió által elrendelt áthelyező határozatot kiutasításnak kell minősíteni.

Fotó: fidesz.hu

A kiutasítás önmagában nem tilos, azonban az egyén személyes magatartásán vagy jogi helyzetének egyedi elbírálásán kell alapulnia – áll a dokumentumban. Ezért az Európai Unió tanácsának döntése kollektív kiutasítást valósít meg, ezt pedig tiltja az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a magyar alaptörvény – húzta alá Gulyás Gergely.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese közölte, az alkotmánybíróságnak lehetősége van arra, hogy a nemzetközi jog és a magyar alkotmány alapján értelmezze az Európai Unió tanácsának döntését, és alaptörvény-ellenesség vagy a nemzetközi jog megsértése esetén világossá tegye: Magyarországon ez a megállapodás alkotmányosan nem alkalmazható.

Leszögezte, a nemzetközi alkotmányos gyakorlat, a nemzetközi egyezmények, és a magyar alaptörvény alapján, valamint az alapvető jogok biztosának véleménye szerint sem alkalmazható az áthelyező döntés, a kollektív kiutasítás. A képviselő reméli, az Alkotmánybíróság mielőbb dönt Székely László ombudsman beadványának ügyében.