Az emlékezet fontossága
Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet elnöke összegezte a 2015-ös évet, amelyben még egy jelentős eseményt szervez az intézet, de természetesen szóba kerültek a jövő évi megemlékezések, valamint egy nagy kihívással járó feladat is.
Egy kis összegzésre hívom meg Önt, így a 2015-ös év végének közeledtével. Mi is történt ebben az esztendőben?
Valóban érdemes számvetést készíteni, és érdemes kiemelni egy szubjektív válogatás alapján is egy-két eseményt kiemelni. A 2015-ös évnek a legjelentősebb eseménye számomra egy filmnek a bemutatása volt. Mi ezzel mentünk elébe a jövő évi 1956-os megemlékezéseknek, hiszen jövőre emlékezünk meg a forradalom 650. évfordulójáról. Egy dokumentumfilmet készítettünk, ez a Kisfogházban elítéltek életén keresztül mutatja be ezt a nemzeti emlékhelyet. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban volt a bemutató, aminek a végén a közönség néma csendben ült, én a magam részéről ezt a fogadtatást is vártam, ez sokkal több volt, mint egy zajos tapsvihar. Azóta több szakértő is megtekintette ezt a filmet, véleményük szerint az utóbbi évek egyik legjelentősebb alkotása került megrendezésre 1956 kapcsán. Nagyon bízom benne, hogy jövőre a televíziók is levetítik ezt a filmet.
2015-ben még több más jelentős esemény is volt, a Holokauszt 70. évfordulója, több, a nemzeti örökség szempontjából jelentős emlék is átadásra került.
Tényleg jelentős átadásokra került sor idén, legutoljára az egri vár volt ilyen, amelyet, mint nemzeti emlékhelyet avattunk fel.
Ahol kialakul egy nemzeti emlékhely, ott a NÖRI egy ezt megörökítő sztélét ad át. Mi szerint döntik el, hogy ezek hol kerülnek elhelyezésre?
Vannak nemzeti és történelmi emlékhelyek Magyarországon, ez két külön kategória, mindkettő esetében egy-egy sztélét helyezünk el. Azt szoktam mondani, ezek egyfajta felkiáltójelek. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy milyen jelentős helyen jár éppen az arra látogató, ezek a sztélék az egész országot lefedik és időben is, a történelmi távlatokat tekintve. Szerencsére egyre többen vannak, egyre több hely van, akik szeretnének ebbe a klubba bekerülni. Ez számomra elsősorban azt jelenti, hogy az emlékhelyeknek komoly rangja van. Ha már ezekről az emlékhelyekről beszélünk, akkor azt is megemlíteném, hogy nyolc év után először a Magyar Nemzeti Bankkal közösen egy olyan forgalmi pénz került megjelenítésre, ami a sztéléknek a közös logoját ábrázolja, ezek a pénzek kétmillió darabban készültek el. Én ezt is sikernek, közös sikernek tekintem, ami a figyelmet hívja fel arra, hogy minél többen megismerjék ezeket az emlékhelyeket.
Nemrégiben rendezték meg a XIV. Kegyelet és Emlékezet Konferenciájukat is. Miért rendezik ezt meg, idén miről szólt a konferencia?
Talán nem dicsekvés, hogy ezt a rendezvényt én találtam ki tizennégy évvel ezelőtt, akkor sokan nem is értették, hogy mit is szeretnék ebből a rendezvényből kihozni, az elsőn közel ötvenen voltunk, ma már 250 vendéggel rendeztük ezt meg. Mára a kegyelet kibővült az emlékezettel, ez utóbbi kifejezés sokkal jobban lefedi azt a tevékenységet, amit végzünk.
Lesz még egy eseményük, amit akár Széchenyi gondolatával lehet a legjobban jellemezni, ami így szól: Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli meg a múltját, nézd meg a temetőjét.
Igen, nekünk a NÖRI-ben ez a mottónk. Az évnek a végén, a Fiumei úti Sírkertben, ami a nemzeti emlékhelyünk, a Kossuth mauzóleum újul meg, ami másfél év bezárása után nyílik meg a nagyközönség előtt.
Ez a nagy munka mennyibe került?
Erre a munkára egy nyilvános közbeszerzést hirdettünk, a munkálatok során 500 millió forint került felhasználásra, a beruházás során nem teljesen kellett felhasználni az erre szánt összeget, így vissza is fizetünk abba az alapba, amiből még több más nemzeti sírkert is megújul majd.
Sokak szerint ez egy különleges építészeti alkotás, de mitől is?
Egyrészt azért, mert ez Magyarország legnagyobb mauzóleuma, szerintem az egyik legszebb is. Ebben a mauzóleumban a legnagyobb problémát a vizesedés jelentik, amikor legutóbb, úgy húsz éve felújításra került a Kossuth mauzóleum, akkor még nem ismerték azokat a modern technológiákat, amiket szerencsére ma már igen. Egy speciális szárítóeszköz került berendezésre, beépítésre, ennek segítségével reményeim szerint nem kell majd húsz év múlva egy ilyen komoly beruházást eszközölni.
Mikor tervezték a mauzóleumot, kik nyugszanak benne és miért is fontos ez építészeti szempontból?
Építészeti egyedülállóságát jelentik a szobrok, amelyeket Stróbl Alajos tervezett meg egykor, Kossuth Lajos és családja nyugszik ott. Vannak a mauzóleumban még különleges üvegmozaikok, amiket Róth Miksa tervezett, a felújításkor egy komoly beruházás volt a mozaikok pótlása, az eredeti állapotban történő restaurálása. A mostani mozaikokat Olaszországból rendeltük, az átadás után mindenki láthatja, milyen apró darabokról van szó. Büszkén mondhatom, nagyon gyönyörű munkát végeztek a szakemberek.
Az avatásra mikor kerül sor?
December 9-én kerül sor az avatásra, aznap délutántól már bárki megnézheti a Kossuth mauzóleumot.
Beszélt már az 1956-os forradalom jövő évi megemlékezéseiről, vannak az évről évre megrendezésre kerülő megemlékezések, de lesz-e még valami 2016-ban?
Mindazok mellett. amiket a kérdésében említett az egyik legnagyobb vállalkozásunk 2016 novemberében indul, egy XXI. századi kihívásoknak megfelelő látogatói központ átadása lesz a Rákoskeresztúri köztemetőben, az 1956-os parcellák mellett. Ez egy komoly kihívás lesz nekünk, nincs egy évünk se rá, hogy ezt megvalósítsuk.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
