A kihívások ellenére ez egy nagyon varázslatos világ 
Szabó György, a Mazsök kuratóriumának elnöke az új feladatokról beszélt, de szóba került az is, hogy milyen ma vallásos zsidónak lenni Magyarországon, Budapesten.
Hamarosan újjáalakul a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, a Mazsök kuratóriuma. Melyek a legfontosabb feladatok, melyeket maguk elé tűztek 2016-ra?
Az első és legfontosabb feladat, hogy behozzuk azokat a lemaradásokat, hiányokat, amit eddig a kuratórium újbóli meg nem alakulása okozott. Ezek közé tartozik a 2015-ös kiírt pályázatok elbírálása, elfogadása, illetve a 2014-es évi pályázatok közül párnak az elszámolása, annak elfogadása. Több olyan operatív feladat is előttünk van, amit a kuratórium hiánya miatt nem tudtunk megcsinálni. Természetesen tovább folytatódnak azok a folyamatok, amiket már elkezdtünk az elmúlt három évben. Ezek közé tartozik a badacsonytomaji üdülővel való további foglalkozás, a felújítási munkálatok folytatása. Ide sorolhatók még azon projekteknek a folytatása, amelyeket jelenleg is csinálunk, ilyen a kőszegi tömegsír helyreállítása, emlékhely kialakítása, de szintén fontos a munkaszolgálatosok emlékművének az ügye, amelyik a Teleki téren lesz látható.
Most személyeset is kérdeznék Öntől. Ha valaki személyes tragédián megy keresztül, akkor nekiáll megkeresni az Örökkévalót. De ugyanígy tesznek sokan mások is, akik az őseik gyökeréhez szeretne ismét eljutni. Így van ezzel Ön is. Minek köszönhető, hogy valaki a XXI. században újra vallásos lesz, újra kutatva, megtalálva saját múltját, saját zsidóságát?
Ezek egyike valóban az, hogy újra lehet élni a múltat, újra lehet élni a zsidóságot. Lehet ettől távolodni, lehet ezt akár idejétmúltnak nevezni, lehet puhítani azokon a tényeken, amelyek már 5000 éve működnek, ám szerintem nagyon fontos a gyökerekhez való visszatérés akkor, amikor az ember egyre idősebbé válik. Ha az ember családja is közeledik a vallásos léthez, akkor az az embert is magával tudja ragadni. Szerintem nagyon fontosak azok az értékrendek, amelyek a ma inkább Szodomához és Gomorrához hasonlító világban, amelyek a vallásos zsidó értékrendet jelentik, ez egy biztos és stabil pontot jelentenek.
Milyen ma a XXI. század Magyarországán, annak fővárosában zsidónak lenni, ami nem csak lélekben, hanem a mindennapokban, öltözködésben, étkezésben, viselkedésben is látszik.
Érdekes élmény, miután nagyon érdekes behatások érik az embert, többnyire pozitív reakciókat kapok, meg kell jegyeznem, ez már egy több éve tartó folyamat. Megvannak ennek az életnek a maga napi kihívásai, problémái, de mindezek ellenére ez egy nagyon varázslatos világ, már csak a hovatartozás tekintetében is.
Ön egy nagyobb céget vezet. Mit szóltak a munkatársai ezekhez a változásokhoz?
Már mondtam, nem egyik napról a másikra történt meg ez, ez egy hosszú, úgy másfél éves folyamat volt. Azt láttam, a munkatársaim ezt az egészet elfogadták, maximális empátiával álltak ehhez is hozzá.
Cégvezetőként, kuratóriumi elnökként, közéleti emberként hogyan fér bele a mindennapjába a vallásos zsidó ember élete, a parancsolatok teljesítése?
Okos időbeosztással megoldható ez, ha az ember ezt az életmódot képes beilleszteni a napirendjébe, akkor ez nem okoz problémát.
Étkezésben is szigorú kósersági szabályoknak kell megfelelni, erre van mós a magyar fővárosban?
Azért vannak Budapesten kóser éttermek, az otthoni háztartásban is fel lehet készülni a kóser ellátásra. Más a helyzet, ha vidékre kell menni, ilyenkor csomagolnom kell otthonról.
Akkor amilyen nehéz, olyan jó zsidónak lenni 2015-ben?
Semmivel sem nehezebb, semmivel sem könnyebb, semmivel sem nagyobb kihívás, mint az elmúlt 5776 évben.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
Az interjú a 2015. november 20-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
