A debreceni nyitórendezvényen

IHRA nyitórendezvény a debreceni orthodox zsinagógábanHorovitz Tamás

2015. november 2-ikán este újra nagy jelentőségű nemzetközi eseménynek adott otthont a debreceni Pásti utcai orthodox zsinagóga. A Nemzetközi Holokauszt Emlékező Szövetség – angol rövidítéssel IHRA – debreceni plenáris ülésének ünnepélyes nyitórendezvénye keretében négy nagyszerű kántor adott hangulatos koncertet.

Az este köszöntőkkel kezdődött, elsőként Dr Papp László, Debrecen város polgármestere üdvözölte a szép számú közönséget, melynek soraiban a helyi közélet prominens képviselőin túl számos minisztériumi tisztségviselő, a hitközség tagjai és pártolói és nem utolsósorban a nemzetközi szervezet közgyűlésének tagjai foglaltak helyet.
Polgármester úr beszédében kitért a nem olyan rég még romos zsidónegyed által ébresztett keserű emlékekre és hangsúlyozta, milyen fontos kötelessége volt a városnak, hogy ezeken a romokon segítsen új életet kezdeni az aktív debreceni közösségnek. A nyáron átadott monumentális Holokauszt-emlékmű kapcsán leszögezte, hogy a városban nem lehet olyan gyermek, akit nem hoznak el ide, hogy szembesüljön a történelem sötét, nyomasztó korszakával és az áldozatok ártatlanságának súlyával.
Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a már elkezdett és sikeres közös munka és cselekvés továbbra is folytatódik és a debreceni zsidó közösség számára ez a sikeres jövőt jelenti a város támogatásával.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince kiemelte, hogy a múlttal való őszinte szembenézés nemcsak a tragédia okainak megértéséhez járul hozzá, de a jövőt is csak így lehet biztos alapokra építeni. A Példabeszédek könyvéből vett salamoni idézettel, mely szerint „az igazság emeli a népet”, helyettes államtitkár úr megerősítette, hogy a magyar kormány minden segítséget megad a hazai zsidó közösségeknek ahhoz, hogy ne csak múltjuk méltó megőrzésében, de jövőjük alakításában is biztos alapokra tudjanak támaszkodni. Hangsúlyozta a tanulás fontosságát és rámutatott, hogy az újjáépült debreceni zsinagóga az örök újrakezdés szimbóluma is egyben, egy olyan világé, ahol nem történhet meg még egyszer az, ami hetven évvel ezelőtt.

A beszédek után négy kántor foglalta el a színpadot és adott fergeteges koncertet. Fekete László főkántor, Budai Miklós, Nógrádi Gergely és Zucker Immánuel kántorok Neumark Zoltán világhírű zongoraművész kíséretében klasszikus és modern jiddis, ladínó és héber zeneműveket adtak elő szólóban, duettekben és végül együtt, a közönség hol döbbent csendben, hol tapssal kísérve hallgatta az előadást.
A koncert utáni fogadáson oldott hangulatú beszélgetések alakultak ki a helyi közösség és a nemzetközi szervezet küldöttei között, éjfélig égtek a lámpák a Pásti utcai zsinagógában. Az este méltó volt a szervezet küldetéséhez és életre szóló élmény mindenkinek, aki részese lehetett.

Az alábbiakban Horovitz Tamás, a debreceni zsidó hitközség elnökének beszédét olvashatják:

Hölgyeim és Uraim!
Kedves Vendégeink!

Sok szeretettel köszöntöm Önöket a Debreceni Zsidó Hitközség orthodox zsinagógájában. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az IHRA magyarországi elnöksége idején plenáris ülésük helyszínéül Debrecent választották. Örömmel tölt el bennünket, hogy az esemény egyik kulturális programjának házigazdái lehetünk.
A Debreceni Zsidó Hitközség Magyarország legnagyobb vidéki hitközsége. Az első tíz család 1840-ben telepedett itt le, s alig száz év alatt népes, tizenkétezer fős közösséget hoztak létre. Számtalan intézmény működött: zsinagógák, iskolák, kórház és aggok háza.
A Holocaust pusztítását követően a hitközség létszáma alig három ezer fő volt. Közel hat ezer fő áldozatul esett, a túlélők fele pedig soha nem tért vissza Debrecenbe. A megmaradt zsidóság igyekezett helyreállítani a korábbi zsidó életet, a hitélet újra indult, ám a kommunista diktatúra éveiben komoly fejlődésre nem volt lehetőség.
A rendszerváltás jelentős fellendülést hozott a szabad vallásgyakorlat tekintetében, új távlatok nyíltak közösségünk előtt is, s apró lépésekkel ugyan, de évről-évre egyre több fejlesztést tudtunk megvalósítani. Közösségünkben aktív hitélet működik, reggeli, délutáni és esti imáinkat minden nap meg tudjuk tartani.
Rendelkezünk kóser konyhával, biztosítani tudjuk a kóser ellátást Holocaust túlélőink és minden arra igényt tartó hittestvérünk számára. Fenntartjuk a mikvét, a rituális fürdőt, melyet mind a debreceni, mind a külföldről idelátogató hittestvéreink használhatják.
A közelmúlt igazi, látványos fejlődést hozott hitközségünk életébe. Kihasználva az uniós források adta lehetőségeket felújítottuk székházunkat felújítottuk, liftet építettünk, 20 fős zarándokszálláshelyeket hoztunk létre, megtörtént az épület akadálymentesítése, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés ment végbe.
Megújult a Bét Hámidrás, mely a mindennapos imádkozásaink helyszíne, s mindkét megmaradt zsinagógánk újra teljes pompájában várja hittestvéreinket. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhető az is, hogy ma itt fogadhatjuk Önöket, ebben a gyönyörű zsinagógában.
Büszkék vagyunk rá, hogy a debreceni Önkormányzat, Magyarország Kormánya, a TEVA Magyarország Zrt. és hitközségünk támogatásával a Holocaust 70. évfordulójára sikerült megvalósítanunk a Holocaust emlékhelyet. Büszkék vagyunk rá, hogy összefogással, együttgondolkodással egy olyan emlékparkot hoztunk létre, mely a megemlékezés mellett az oktatás eszközéül fog szolgálni.
Munkánk azonban mindezekkel nem ért véget, csupán alapot teremtettünk célkitűzéseink eléréséhez. Terveink szerint további fejlesztéseket kívánunk megvalósítani közösségünk tekintetében.
Mindezek a pozitív eredmények mellett természetesen meghatározó feladatunk van környezetünk gondolatiságának kialakítása tekintetében az antiszemitizmus, a gyűlölködés és a rasszizmus elleni küzdelemben.
Mindannyiunk közös feladata és kötelessége az emlékezés és az emlékeztetés. Szólnunk kell az ártatlan milliókról, akik a huszadik század legembertelenebb pusztításának estek áldozatul. Meg kell ragadnunk minden eszközt, amellyel felemelhetjük szavunkat a vallási és faji alapon való megkülönböztető megnyilvánulásokkal szemben.
Az elmúlt héten abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy Izraelben jártam Debrecen város delegációjával. Az ott eltöltött idő alatt, az átélt események és az ott szerzett tapasztalatok is megerősítették bennem azt a gondolatot, hogy soha nem szabad elfeledkeznünk a Soáh irtóztató kegyetlenségeiről. Le kell vonni a tanulságokat, s azokból tovább építkezni a közös jövőnk érdekében.
Folyamatosan kommunikálni kell a külvilág felé, minél szélesebb körben megismertetni a múltat, hogy azok a borzalmas események soha többé ne ismétlődhessenek meg. Határozottan és következetesen fel kell lépnünk minden kirekesztő, egyes embercsoportokat megkülönböztető cselekedet ellen. Ebben legerősebb, leghatékonyabb fegyverünk az oktatás, nevelés, melynek a jövőben kiemelt figyelmet kell szentelnünk.
Debrecenben reményeink szerint hamarosan megnyitja kapuit a Közép- és Kelet-európai Zsidó Kulturális és Oktatási Központ, melynek egyik legfontosabb feladata lesz ezt a célt szolgálni. Különös hangsúlyt fektetünk a gyermekek, fiatalok megszólítására, az általános iskola felső tagozatosaitól az egyetemistákig bezárólag. Mondjuk el, mutassuk meg a fiataloknak, s nemcsak nekik, hogy mi történt 1944-ben a gettókban és a haláltáborokban.
Vannak még közöttünk túlélők, akik hitelesen el tudják mondani, át tudják adni az átélt megpróbáltatásokat. Nagyon fontos az ő elbeszéléseiknek a megőrzése az utókor számára. Kezdeményezésünkre Debrecenben hamarosan elindul egy program, mely a városban élő, illetve a környéken lakó Holocaust túlélők tapasztalatait fogja megörökíteni.
Az elkészült interjúkat eszközül hívjuk a központban tartandó rendhagyó történelemórákon, ismeretterjesztő előadásokon. Mindezeken túl Debrecenben Holocaust és Zsidóságtörténeti Múzeumot kívánunk létrehozni, mely bemutatja a régió zsidóságának tárgyi és szellemi örökségét.
Az emlékezés és emlékeztetés mellett kiemelt kérdésként kezeljük közösségünk építését, erősítését. Ennek a munkának egyik kiemelkedő momentuma, egy a közeljövőben bekövetkező örömteli esemény.
Hölgyeim és Uraim!
A Közép- és Kelet-európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek elnökeként örömmel jelentem be Önöknek, hogy a közeljövőben, Magyarország Kormánya támogatásával egy héber-magyar fordítású imakönyv jelenik meg, mely a magyarországi zsidó hagyományoknak megfelelően „askenázi” kiejtéssel készül. Az imakönyv Rabbi Lord Jonathan Sacks szerkesztésében és a Koren kiadó gondozásában jelenik meg.
Fontosnak ítéljük. hogy mind a hazai, mind a határon túli közösségekben legyen egy autentikus imakönyv, mely a hétköznapi, illetve a szombati imarendet tartalmazza. Az imakönyvet orthodox, status quo és neológ közösségek egyaránt tudják használni. Ilyen színvonalú imakönyv hosszú idők óta nem került kiadásra Magyarországon.
Hölgyeim és Uraim!
Ezzel az örömteli bejelentéssel megköszönöm kitüntető figyelmüket, a kántorkoncerthez jó szórakozást minden kedves vendégünknek.
A plenáris ülés további programjához sikeres, eredményes munkát kívánok, itt tartózkodásuk ideje alatt érezzék jól magukat Debrecenbe, ismerjék meg városunkat, közösségünket, s térjenek vissza otthonaikba minél több pozitív, kellemes élménnyel gazdagodva.