Hájé Szárá hetiszakasz 2. kommentár, 5776. Hesván 20. Hanna Szenes (1921-1944) jahrzeitje

Hájé Szárá hetiszakasz 2. kommentár, 5776. Hesván 20. Hanna Szenes (1921-1944) jahrzeitje

szenes hanna99999999

 

 

 

 

 

 

 

 

Szenes Hanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenes Hanna
Szenes Hanna 1937-ben
Szenes Hanna 1937-ben
Élete
Született 1921július 17.
BudapestMagyarország
Elhunyt 1944november 7.(23 évesen)
BudapestMagyarország
Szülei Szenes Béla
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Szenes Hanna weboldala
Commons
Wikimédia Commons tartalmaz Szenes Hanna témájú médiaállományokat.

Szenes Hanna

Szenes Hanna síremléke

Emlékkő Erzsébetvárosban, a Szenes Hanna parkban

Szenes Anikó vagy Szenes Hanna (Cháná Szenes1921július 17. – 1944november 7.) magyar költő, zsidó származású brit ejtőernyős, izraeli nemzeti hős.

Azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.

Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.

Élete

Szenes asszimilált zsidó családba született. Édesapja, Szenes Béla[1] ismert újságíró és színpadi szerző volt. Anikó hatéves volt, amikor édesapja elhunyt, így György (Giora) nevű testvérével együtt édesanyja, Katalin (Katerina) nevelte fel.

Szenes egy református lányok számára létesített magániskolába járt, mely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Itt kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények, és 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába.

Csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Egyike volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, de csak májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.

Emléke

Nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izrael államban, mint nemzeti hős sorsa és helytállása tananyag és az ottani érettségin is tétel.

Emlékét Budapest VII. kerületében a Szenes Hanna park neve őrzi. Izraelben utcák viselik a nevét.

Idézetek

„Most, most szeretnék valamit mondani,
Valamit, ami több mint a szó,
Tarkább a színnél,
Zengőbb a rímnél,
Amit nem mondott előttem millió.
Valamit. – Hallgat köröttem a föld,
Várakozón bámul rám az erdő,
Kíváncsi szemmel néz rám az ég is
Minden hallgat. És hallgatok én is.”
„There are stars whose radiance is visible on earth
though they have long been extinct.
There are people whose brilliance continues to light the world
though they are no longer among the living.
These lights are particularly bright when the night is dark.
They light the way for mankind.”

magyarul:

„Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,
Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.
Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,
Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.
Ezek a fények csillognak és különösen,
Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.”

Források

További információk

Megjegyzések

  1. Ugrás fel  Nagybátyja Szenes Andor, unokatestvére Szenes Iván volt.

Napi Tóra

Darvas István

darvas 2K”K,

 

Hájé Szárá hetiszakasz 2. kommentár, 5776. Hesván 20. Hanna Szenes (1921-1944) jahrzeitje

 

“És voltak Sára életének évei százhuszonhét év…”  (23:1). A Tórában így áll az évszám: „száz és húsz és hét éves”. E megfogalmazás mestereink szerint arról tanúskodik, hogy Sára húsz esztendősen éppolyan szép volt, mint hétévesen, illetve száz esztendős korában ugyanolyan bűntelen volt, mint húszévesen. Rabbi Joszef Dov Szolovécsik szerint Sára „egyszerre” volt száz-, húsz-, és hétéves. A legtöbb embertől eltérően megőrizte életkori sajátosságainak legjavát, vagyis hétéves korának ártatlanságát, húszéves kori szépségét, és századik esztendejének bölcsességét, a Tóra erre a páratlan értékállóságra hívja fel figyelmünket. Az egyik tömör és sokatmondó kommentár így szól: kulán sávin letová, vagyis azért részletezi évei számát a Tóra, mert mindegyik egyformán jóra, javára volt. Ha valakit nem ismerünk, akkor is felmerülne bennünk a kétség, tényleg lehetséges, hogy hosszú élete során semmi negatívum, csalódás, fájdalom nem érte? Sáráról biztosan tudjuk, hogy rendkívül nehéz időszakokon is túl kellett esnie, de – ez határozta meg a személyiségét – ilyenkor sem vesztette el optimizmusát, és teljes szívvel hitt abban, hogy a dolgok jobbra fordulnak.

Szép napot mindenkinek!