A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre konferenciát rendezett az Olasz Kultúrintézetben Az idők jelei című vitaanyag bemutatására. A miniszterelnök beszédében köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a vitaanyag elkészítésében részt vettek, és egyúttal jelezte, az alkotók ezzel a művel egy politikai hagyományhoz kapcsolódnak.

Azzal kapcsolatban, hogy Osztie Zoltán szerint 661 problémás területet sikerült beazonosítani, úgy fogalmazott, nem a problémák száma a lényeges, hanem az, hogy látunk-e reális esélyt a megoldásra. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 előtt hiányoztak a problémák megoldásának az előfeltételei, ma azonban már rendelkezünk ezekkel.

Mint mondta, a biztos érték- és közjogi alapot az Alaptörvénnyel megvetették, a kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy ne legyünk mások adósrabszolgái, valamint kiemelte a kölcsönös felelősséget, a „nem lehet semmiért valamit kapni” gondolatát. Példaként a szociálpolitikai intézkedéseket és a közfoglalkoztatást említette meg. És végezetül kell, hogy a kezünkben legyen az ország megvédésének a képessége a közbiztonság és közrend oldaláról, valamint a külső fenyegetettséggel szemben – húzta alá.

Szuverének lehetünk a saját életünkben, és szuverének lehetünk a saját életünk gondjainak megoldásában is, és ez egy nagy dolog – összegezte a kormányfő.

Rámutatott, az egyik legnehezebb kérdés az, hogy miként lehet keresztény alapokon ésszerű gazdaságpolitikai javaslatokat tenni, hogyan lehet „összefésülni” a közjót és a gazdaságosságot. Orbán Viktor szerint érdemes áttekinteni Helmut Kohl gazdaságpolitikáját, „ahol a közjó, a felelősség, az érdek meg a haszon szerves egységben tudott kifejeződni”.

Martonyi János szavaival összefüggésben arról beszélt, a magyar karakterben benne van a „feszítő lényeglátás”, az, hogy a felismert bölcsességeket meg akarja osztani másokkal is. Véleménye szerint ez a gyávaság kérdésével függ össze, mint mondta, „a magyar felfogás szerint egyfajta ember nem lehet sose boldog, ez pedig a gyáva.” Jó lenne, ha a különböző szellemi csoportosulások rendszeresen megfogalmaznák mindazt, ami feszíti őket, és előállnának azokkal a gondolatokkal, amiket szerintük a politikának figyelembe kell vennie – jegyezte meg.

Fotó: Árvai Károly – Miniszterelnökség

Leszögezte, egy szövetség hosszú távú szellemi fenntartásához közös szellemi és emberi alapra van szükség. Ebben a közösségben van lojalitás, barátság, bajtársiasság, odaadás és kitartás – sorolta Orbán Viktor, aki szerint ez adja ma a magyar polgári, keresztény nemzeti oldal szinte behozhatatlannak tűnő erőfölényét más politikai szerveződésekkel szemben.

Felidézte, 1994 októberében, miután „visszajöttek a kommunisták”, az önkormányzati választások előtt az MDF, a KDNP és a Fidesz részéről kísérlet történt egy polgári szövetség létrehozására. Ennek kapcsán felidézte Seregély István nyugalmazott egri érsek alakját, aki egyházi vezetőként részt vett ezen a politikai rendezvényen, és személyes jelenlétével is világossá tette, hogy van egyfajta elvárás a polgári, keresztény, nemzeti értékeket elfogadó erők együttműködésére. Az első kísérlet elbukott – tette hozzá a miniszterelnök.

A kormányfő egyúttal emlékeztetett arra, hogy 1996-ban a katolikusok Igazságosabb és testvériesebb világot címet viselő körlevelét a politikai pártokkal is megvitatta. Azóta foglalkozik ez a közösség az igazság és a többség kérdésével – mondta el.

Orbán Viktor aláhúzta, hiába van az embernek igazsága, ha nincs hozzá többsége, és hiába van többsége, ha nem szolgálja vele az igazságot. Erre – mely egyszerre filozófiai, érték és szervezetépítési probléma volt – született meg az a válasz, amit ma Fidesz-KDNP együttműködésnek nevezünk.

A miniszterelnök ezt egy jó politikai konstrukciónak, jó munkamegosztásnak tartja, és kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az egység továbbra is megmaradjon.

A kormányfő felidézte, 2005-ben a Professzorok Batthyány Köre tető alá hozta a Szent István-tervet, melyet fontos dokumentumnak tart. Orbán Viktor aláhúzta, ez egy átfogó kép, terv, leírás arról, hogy milyen Magyarországon éreznénk magunkat otthon.

2015-ben pedig egy olyan dokumentumot vitatunk meg, mely legalább tíz évig időtálló lehet. Ez az írás joggal aspirálhat a következő tíz év iránytűjének a szerepére – fűzte hozzá. Ismét lesz a polgári, nemzeti, keresztény közösségnek egy olyan dokumentuma, amely mentén haladva körülbelül egy évtizedig – a reményeink szerint megalakuló – jobboldali kormányok becsülettel tudják végezni a feladatukat – fogalmazott.

A kormányfő a felszólalókhoz hasonlóan szintén fontosnak tartja, hogy sikerült megvetni a biztos alkotmányos alapjait egy polgári, nemzeti és keresztény szemléletű Magyarországnak.

Az alaptörvény kapcsán leszögezte, a magyar nemzet fennállása óta ez az első írott demokratikus alkotmány. Elmondta, az alkotmány egyik fejezete a Szabadság és felelősség címet viseli.

Orbán Viktor szerint ha eloldjuk a szabadságot a felelősség világától, akkor abból sokasodó magány lesz, abból pedig sok boldogtalan ember. A boldogtalanságból frusztráció lesz, abból pedig politikai feszültség, gyúanyag, mely végül szétveti a társadalmat és az együttélés kívánatos kereteit – fejtette ki.

A miniszterelnök beszédében kitért a migrációs válságra is. Orbán Viktor szerint nem egyszerűen ügyetlenségről, a helyzet téves felméréséről van szó, amikor azt látjuk, hogy minden nyilatkozat, tanácskozás ellenére is naponta több ezer embert szállítanak Európába. Ez nem lehet véletlen – szögezte le. A kormányfő nehezen tudja elképzelni, hogy európai nagyhatalmak – melyeknek titkosszolgálatok, szürkeállomány, adatgyűjtési képességek is rendelkezésükre állnak – ilyen felkészületlenül szaladnak bele egy ilyen helyzetbe.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukció megvalósításának a kapujában állunk, ami a nemzetállamokat Európában zárójelbe akarja tenni.

Európát elárulták, és ha nem állunk ki érte, akkor ezt az Európát el fogják tőlünk venni, és ez a kontinens többé nem az itt élő polgároké lesz, hanem néhány jól szervezett, nagy pénzt mozgató, a nemzetállamok keretein túl gondolkodó, aktivista, senki által meg nem választott vezető hagymázas álmát teljesíti majd be a következő néhány évben – fogalmazott. Megjegyezte, ha most a Soros Alapítványra gondolnak, az nem indokolatlan.

A miniszterelnök aláhúzta, fel kell tenni a kérdést, a demokrácia első számú kérdését: ki bízta meg az európai vezetőket azzal és milyen felhatalmazás alapján történik, hogy nem beengedik, hanem beszállítják százezerszám az európai kultúrától különböző csoportokat a kontinensre, úgy hogy lassan megkérdőjeleződik az európai kulturális identitás.

Ezzel az összeesküvéssel, ezzel az árulással szemben nekünk a demokráciához kell fordulnunk, a néphez kell fordulnunk – tette hozzá.

Aláhúzta el kell érnünk, hogy az európai embereket valamilyen módon szóhoz jutassuk. Joguk van ahhoz, hogy demokratikus módon igent vagy nemet mondjanak mindarra, ami most történik – jegyezte meg. A kormányfő szerint előbb utóbb európai vitát kell indítani ebben az ügyben. Ennek a vitának az kell, hogy legyen a célja, hogy egy erős és keresztény Európa kerekedjen ki – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a baj nagy, és azt javasolta, hogy a vitairatot bővítsék ki egy Európa jövőjére, identitására vonatkozó fejezettel is.