Radnainé Fogarasi Katalin a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke
A nemzet nagyjai számára
Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke és Papp Gábor helyettes vezető segítségével jártuk be a Nemzeti Sírkertet. Sok mindenről volt szó, így a nagyjaink emlékéről, arról, hogy korunk államférfiait is igyekszünk megbecsülni, valamint arról is, hogy mennyire változott meg a halottainkról való emlékezés kultúrája. AS beszélgetés végén még a 301-es parcellába is ellátogattunk.
Minden országnak van egy nemzeti sírkertje, így Magyarországnak is.
R.F.K.: Igen, nekünk is van, a Fiumei úti Sírkert a Nemzeti Sírkert ezek egyike, mert azt is tudni kell, hogy rengeteg nemzeti sírkert van az országban, közel 6 ezer, pontosabban a Nemzeti Sírkert részeként védett síremlék. A legfontosabb az a Fiumei úti temető, s azért is emelkedik ki az összes hazai temető sorából, mert ez teljes egészében nemzeti emlékhely, amit a sírkert területén található sztélé is jelez. A nemzeti emlékhely, mint fogalom teljesen lefedi azt, amit ez a temető takar. Egyrészt a kora, másrészt a mérete miatt, harmadrészt pedig azért, mert Magyarország életében jelentős emberek sírja is itt van. Csak ebben a temetőben több mint 1600 védett sír van.
Egy jelképes bejárásra invitálom Önt, most, amikor is egyrészt emlékezünk az 1956-os forradalomra, annak elhunytjaira, de lassan itt van Mindenszentek, Halottak napja is. Beszélt a sztéléről, ami a temetőben van, mi is ez?
R.F.K.: Van rajta egy felirat, a szövegének lényege: A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a XIX. század közepén Pesten köztemetőként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt ál – többek között – Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A magyar kultúra és történelem kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek egy része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A temető parkja gazdag növény- és állatvilága is ismert.
Papp Gábor, a NÖRI helyettes vezetője
P.G.: A Fiumei úti Sírkert V. parcellája, a II. világháború összes áldozatára emlékező jelképes sírt takar. Ez őrzi a katonai és a civil áldozatok emlékét is. Magát az alkotást, amely egy földbe fúródó hasáb egy Pilinszky idézet is díszít, ami így szól: Ahova estél, ott maradsz/A Mindenségből ezt az egyet, egyetlenegy helyet/De ezt azután megszerezted. Az valóban igaz, hogy temetőkben nem szokás emlékműveket létrehozni, de ez egy működő emlékmű, hiszen mindig vannak rajta virágok, így ez az emlékezésnek egy méltó tere.
Mint látom, a virágok mellett kavicsok, kövek is vannak. Ezek szerint, ez nem csak egy keresztény emlékhely?
R.F.K.: Pontosan az a lényege ennek az emlékműnek, amelynek a létesítésekor is már arra törekedtünk, hogy ez az emlékmű mindenkié legyen, felekezetektől függetlenül. Olyannyira, hogy az avatáson is megjelent az összes történelmi egyház képviselője.
Vannak olyanok, akiknek az ősei temetetlenül vagy ismeretlen helyen eltemetve vannak, elégették őket, vagy éppen a volt Szovjetunióban vannak valahol eltemetve, ismeretlen helyen. Az utódok elzarándokolnak ide, akár most, a Halottak napja táján?
R.F.K.: Igen, de hozzá kell tenni, még számos ilyen helyet találhatnak a hozzátartozók, ha a kegyeletüket szeretnék leróni. Ezek között ez az egyik legjelentősebb emlékmű. Mi szinte naponta jövünk ide a temetőbe, mindig látjuk a virágokat, nem csak most, a halottak napja közeledtével.
A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja Jókai Mór és a nevét viselő Jókai körönd itt található a sírkertben.
R.F.K.: A síremlék a főbejárat közelében van, szinte mindenki eljön mellette, ez egyébként a sírkert első jelentős állomása is. Több nagyszerű magyar író, költő, jeles ember nyugszik a közelében, mint Ady Endre, Blaha Lujza. Ez utóbbi sírról azt kell tudni, hogy neki az volt a végakarata, hogy Jókai közelében legyen a sírja. Már akkor is a legfontosabb volt, a családnak, az elhunytnak a végakarata szent és sérthetetlen, ezt a mai napig is tartjuk.
Azért azt is észreveheti az ember, hogy ezt a temetőt gondosan megtervezték.
R.F.K.: Valóban így van, ez egy megtervezett temető, az is igaz, hogy az idők folyamán szükséges újratervezni, hiszen mások az elvárások, mások lehetnek az útmutatások, ma már más a célja ennek a temetőnek, hiszen ez már nemzeti emlékhely. Ennek megfelelően a későbbiekben érdemes majd újragondolni a temető belső kialakítását. Legyen szó egy látogatói központról mindjárt a főbejáratnál, de sok minden másról is.
Lehet arról is manapság hallani, hogy a hozzátartozók nem tudják a temetőben megújítani a sírhelyet, a Nemzeti Sírkert sírhelyei esetében nem kell a hozzátartozóknak a megújítás ügyében szaladgálni?
P.G.: Itt vannak védett és nem védett sírok is, a védett sírok esetében valóban az van, amit kérdezett, azaz nem kell megújítani azokat, mint mondtam, 1600 ilyen sír van itt. Tehát ezek nem felszámolhatóak. A nem védett sírok esetében azonban más a helyzet, azokat, mint más köztemetőben, bizony újra kell váltani.
Említették Ady Endre sírját is, amely síremléken egy nagyszerű szobor is van. Kinek a feladata ezeknek a tisztítása, karbantartása?
P.G.: Egy védett sír esetében ez a feladat az államé, az állam a rendelkezési jogot ezen sírok esetében a NÖRI-re testálta, így ez a mi feladatunk. Nyilvánvaló, hogy a közel hatezer védett sír, ami az országban található egy hatalmas mennyiség, ami nagy költségvetést is igényel, ami nem áll a rendelkezésünkre. Igyekszünk valamilyen prioritási sorrendet kialakítani, amikor sírfelújításokról van szó. Sajnos az is igaz, hogy az idő komoly nyomokat hagy ezeken a síremlékeken, nagyon sokszor már hozzátartozó sincsen, akiktől elvárható lehet, hogy gondozzák ezeket a sírokat. Így fordulhat elő, hogy a védett sírok közül néhány nagyon rossz állapotban van, balesetveszélyes. Ezek állnak a prioritási lista élén, a felújításukra külön figyelmet fordítunk. Szerencsére vannak olyan példák, amikor be tudunk vonni közreműködőket a felújításokba, Ady Endre sírja is egy ilyen példa. Egy Svédországban élő magyar házaspár járult hozzá, hogy megújíthassuk ezt a sírt.
A bejáratnál lévő sztélén Széchenyi Istvánra hivatkoznak. Az ő családi sírja Nagycenken van. Ott nemrégiben szintén felújítást végeztek.
R.F.K.: Valóban így van, a Széchenyi mauzóleum esetében egy sokéves küzdelme volt a NÖRI-nek, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen állapotban van ez a síremlék. Már a sírok is komoly veszélyben voltak, de szerencsére ebben az évben került sor a felújításra, a Miniszterelnökség irányítása alatt. Nyáron adtuk át a nagyközönségnek újra, így egy nagyon szép Széchenyi mauzóleum várja a látogatókat.
Azt is észreveheti a látogató, hogy több csoport is ellátogat a Nemzeti Sírkertbe, ezek szervezett kirándulások?
R.F.K.: Igen, sőt egyre nagyobb örömmel látom, hogy egyre több diák jön el ebbe a temetőbe is. Kihelyezett történelem- és irodalomórákat tartanak itt a tanárok, ebben az időszakban, amikor is az 1956-os forradalomra emlékezünk, ad aktualitást ezeknek a látogatásoknak, idén szerencsére az időjárás is kegyes hozzánk.
Van egy téli megemlékezés is, amit Önök szerveznek a Farkasréti temetőben, ahol a II. világháborús budapesti ostromra emlékeznek.
R.F.K.: Igen, bár ott az időjárás nem szokott ilyen kegyes lenni, az ottani megemlékezés legfontosabb jellemzője pedig az, hogy a civil áldozatokról, csakis róluk szól. Amikor ezt elindítottuk, akkor az volt a célunk, hogy az ártatlan áldozatokról is meg kell emlékezni, akik véletlenszerűen keveredtek a háború borzalmaiba.
A mai rohanó világban meg lehet állapítani, hogy kik azok, akik emlékezni akarnak, akik évente egyszer legalább eljönnek a temetőbe? Már azért is, mert azt lehet látni, hogy nem csak a hozzátartozókat látogatják meg az emberek, hanem a nagy elődök síremléke előtt is eltöltenek egy kis időt.
R.F.K.: Ha szerénytelen lennék, azt mondanám, ebben a Nemzeti örökség Intézetének sok eredménye, ahogy sok munkája is van. Mi már a megalakulásunkkor is arra törekedtünk, hogy a látogatók ne csak kampányszerűen, Halottak napján látogassanak ki a hozzátartozók sírjához, hanem többször is és amikor jönnek, akkor tegyenek egy szál virágot, egy mécsest is az elhunyt nagyjaink sírjához. Ha a világ bármely pontján ellátogatunk egy másik temetőbe, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a nemzetek büszkék a saját elhunytjaikra, a nagyjaikra, a síremlékeiket őrzik és ápolják.
A NÖRI a temetőkkel kapcsolatban egyébként már kiadott több kiváló kötetet is.
R.F.K.: A kötetek megjelentetését én kezdtem, mint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára, majd ezt folytattam a NÖRI égisze alatt is. A sorozat célja pont az, amiről beszéltem, azaz mutassuk be, a budapesti temetőkben, a vidéki temetőkben milyen jeleseink nyugszanak, milyen jeles síremlékek vannak. Az olvasót is arra biztatjuk, ha máshogy nem, akkor legalább a könyvek segítségével tegyenek egy sétát ezekben a temetőkben.
Vannak olyan síremlékek itt a Nemzeti Sírkertben, ahol az emberek vidáman, mosolyogva teszik le az emlékezés virágait, ilyen például Blaha Lujza. A látogatók ilyenkor egy időutazáson vesznek részt?
R.F.K.: Biztosan így van, főleg azért, mert a fiatalok nem is tudják, hogy ki volt Blaha Lujza, a nemzet csalogánya. Egyébként az ő temetéséről azt írta a korabeli sajtó, hogy az egy népünnepély volt, hatalmas cigányzenekarral. Igen, így is lehet emlékezni.
Nem csak a XIX. század, hanem a mai kor nagy államférfiai közül is sokan nyugszanak itt. Mádl Ferenc volt köztársasági elnök modernebb sírja előtt állva, felmerül bennem, nem túl eklektikus a Nemzeti Sírkert?
R.F.K.: Mádl Ferenc síremléke már valóban a XXI. századot idézi, amit egyébként Almási Balázs tervezett a mi, illetve Mádl Dalma felkérésére. Mádl Ferenc szomszédságában Antall József, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök sírja van. Mádl Ferenc síremléke üvegből készült, ez a második ebben a temetőben. Ez a síremlék napsütésben a legszebb, amikor a fejfa üvegén lévő kereszt árnyéka a nap folyamán végigmegy a síron. Nekem nagy büszkeség volt, hogy annak idején Mádl Dalma asszony engem és a Almási Balázst kérte fel a síremlék megtervezésében, kivitelezésében, az egész egyébként majdnem egy évig tartott. Bármilyen egyszerűnek is tűnik ez a síremlék, de itt minden, még a mellette levő pad is így lett kitalálva, ahogyan itt van. A végeredményt tekintve az gondolom, az egykori köztársasági elnökünkhöz méltó lett ez a síremlék, ahhoz az emberhez, aki nekem tanárom, professzorom is volt.
Mint említette, Antall József miniszterelnök úr sírja is itt van a szomszédban. Mennyiben különbözik az ő síremléke a többitől?
R.F.K.: Antall József nyughelye sem egy klasszikus síremlék, Melocco Miklós szobrászművész nagyszerű alkotása.
Kossuth Lajos mauzóleuma a következő állomás. Mit kell tudni erről a síremlékről?
R.F.K.: Magyarország legnagyobb síremléke ez, amit most teszünk rendbe, éppen a központi szoborkompozíció, Stróbl Alajos munkája kerül a végleges helyére. Zajlik a felújítás folyamatosan. Ami a síremlék nagyságát illeti, amikor visszakerül a tetejére a Géniusz szobor, az egy hétemeletes ház magasságát is eléri, ez a temető legmagasabb pontja. A mauzóleum belülről is szép, látványos, ezt most még nem tehetjük meg, de a felújítás után újra látható lesz, még az idén. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, sokat segített az a támogatás, amit a Miniszterelnökségtől kaptunk.
Ez a sírkert hatalmas terekkel rendelkezik, manapság is dönthet úgy bárki, hogy ide kíván temetkezni?
R.F.K.: Eddig ellátott köztemetői funkciókat is a Fiumei úti Sírkert. A története során is volt már köztemető, zárt temető, klasszikus nemzeti panteon. Most megint egy köztes felhasználású temető lesz, azaz köztemetői funkciói is lesznek, de a közeljövőben mi lesz, azt nem tudom, térjünk vissza rá egy év múlva.
Az egy hagyomány nálunk, hogy az emberek már jóval a haláluk előtt spórolnak arra, hogy megfelelő helyen, sírkővel legyenek eltemetve. Azonban ez mára megváltozni látszik, Ön szerint miért?
R.F.K.: Ennek a legfőbb oka a pénztelenség, de azon is kevesen gondolkodnak, hogy mi lesz velük, a hozzátartozóikkal, ha elhunynak. Mára megváltoztak a temetői szokások, a szórásos temetések kerültek előtérbe, hiszen ez olcsóbb, mint egy tisztességes egyszerű síremlék, ami egy milliós kiadást jelent.
Elkísérhettem egy zsidó temetőbe, ahol az I. világháború zsidó katonáinak vannak síremlékei, amelyeken az akkori kor kortárs szobrászat alkotásai, a katonai szokások keveredtek a zsidó vallással. Vajon a mai kor építészei, szobrászai is leteszik a névjegyüket a temetőkben?
R.F.K.: Kevésbé, mivel jóval kevesebb felkérést kapnak, manapság a családok a legritkább esetben alkalmaznak kortárs szobrászokat, maradandó síremléket létrehozandó. Egyébként a Fiumei úti sírkert szomszédságában is van egy zsidó temető, a Salgótarján utcai, ahol a legjelesebb Lajta Béla síremlékek vannak. ilyenre ma nincs példa.
Az I. világháború zsidó katonaáldozataira emlékeztető sírok a Kozma utcai zsidó temetőben vannak, ezt a parcellát a Miniszterelnökség támogatásával újította meg a NÖRI. Ott sétálva azt lehet látni, mekkora nagy hazafiak voltak ezek a zsidó katonák.
R.F.K.: Ennek a parcellának a megújítása ügyében kezdeményezők voltunk, a honvédelmi tárcával karöltve. Azért tettük ezt, mert tudtuk, hogy milyen fantasztikus síremlékek vannak ott ezen a parcellán belül. Ezek a síremlékek azt voltak hivatottak megmutatni, hogy az I. világháborúban a vérüket hullató magyar katona közt számos zsidó vallású volt. A haza védelme nem volt vallási kérdés, hanem sokkal inkább az elhivatottságé! A Kozma utcai síremlékek is pont ezt mutatják, a sírokon a héber nevek mellett megtalálhatóak a Nagy-Magyarország képe, a Pro Patria felirat is, ahogy a Magyar Hiszekegy is.
A mai kor generációja mit hagy maga után a temetőkben, a temetői szobrokban, a szokásokban az utókornak?
R.F.K.: Sokféle szokást, mert akár felekezeti, akár más módon is, de másként temetkezünk. Nincsen erre egységes válasz. Azt tudom, ha kitekintünk a fővárosból, ma vidéken egy temető ugyanolyan fontos találkozási pont, mint egy kocsma, s ez így van már régóta. Ott beszélgetnek egymással az emberek. Minél kisebb egy közösség, annál jobban vannak rendben tartva a temetők. Ott még azokat is a sajátjuknak érzik, amihez nincs is közük, az egyszerű emberek sírjait.
A 301-es parcella szintén egy történelmi emlékhely az országban, a fővárosban, a Rákoskeresztúri Köztemetőben.
R.F.K.: Ez a Nemzeti Gyászpark, amely mellett található az egykori Kisfogház, ahol a forradalom hősei raboskodtak, közülük számosan itt nyugszik kivégzése után. A parcellát Jovánovics György tervezte, számos komoly nemzetközi díjat is kapott a munkája. Ennek egyik legfontosabb eleme a nyitott sír, benne egy fekete gránithasábbal, ami 1956 milliméter magas. A nyitott sírtól a Bánat út vezet az emlékműhöz, amely a végállomást jelképezi.
Itt a temetőben a 301-es parcellánál egy teljesen új emlékezési forma valósul meg, de mi is ez?
R.F.K.: Ha a világon bárhol van ilyen emlékhely, ott már a bárki által idehozott képek, emlékek el is lennének tüntetve. Magyarországon még tanuljuk a kegyeleti eljárásokat, egy védett parcellánál vagyunk, itt a látképért, az egészért mi, a NÖRI vagyunk a felelősek. Sok pénzbe került ennek a kialakítása, most ezzel a sajátos kiállítással ez megcsúnyult. Mint mondtam, másutt ezek a beszúrt képek már nem lennének itt, én sokat gondolkodtam azon, hogy mit tegyek, aztán úgy döntöttem, az 56-os megemlékezés ne arról szóljon, hogy botrányt okozunk. Voltak, akik jószándékkal hozták ide hozzátartozójuk, elhunytuk képét, beszúrta a földbe. A megemlékezések után vesszük majd le őket.
Itt is sok iskoláscsoport látható, ők is szervezetten jöttek ki?
R.F.K.: Ide is sokan jönnek évek óta iskolai szervezésben, ez a korosztály már érett arra, hogy ennek a parcellának a történetét, üzenetét megértse, feldolgozza. Mi a NÖRI-nél azon vagyunk, hogy minél több ilyen látogatás legyen akár itt, akár másik temetőben.
Köszönöm a beszélgetést, a temetői kalauzolást.
Breuer Péter
