KORMÁNYINFO 24
Ma 16 órakor rendkívüli ülést tart a Nemzetbiztonsági Kabinet, ahol Orbán Viktor tájékoztatást ad bajorországi és brüsszeli tárgyalásairól, és szó lesz a magyar-horvát határszakasz védelméről is.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról tájékoztatott, hogy Orbán Viktor ma délután rendkívüli nemzetbiztonsági kabinet keretében ad a kormány részére áttekintést a müncheni és brüsszeli tárgyalásokról, valamint arról, hogy ezekből mi következik Magyarországra nézve, különös tekintettel a horvát-magyar szakasz védelmére. Lázár János hozzátette: a kormány továbbra is folyamatosan konzultál a szomszédos érintett országok vezetőivel is.
A magyar tapasztalat szerint a schengeni külső határ megvédhető, de ha Ausztria mást akar, akkor viselnie kell a következményeket – mondta. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra reagált, hogy a szerdai rendkívüli uniós csúcson Werner Faymann osztrák kancellár azt hangoztatta, ha a kerítés az ára a bevándorlók megállításának, akkor Magyarország inkább engedje át őket.
A tárcavezető veszélyesnek minősítette ezt a kijelentést, utalva arra, hogy akár 30-40 ezer ember is lehet a horvát és magyar határnál. Hozzátette: a kormány mérlegeli a kancellár felvetését.
Elmondta, „tegnap abszolút rekord dőlt meg”: több mint tízezer ember lépett be hazánk területére illegális bevándorlóként.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb-magyar szakaszon csak néhány százan voltak, a többiek a horvát-magyar szakaszon próbálkoztak az átlépéssel. Szeptember 23-án éjfélig 242 561 illegális bevándorló lépte át a magyar határt, a szerb-magyar határon 202 ezren léptek be, szeptember 14-e óta pedig 39 963 fő lépet át a magyar-horvát szakaszt – sorolta.
Fotó: fidesz.huLeszögezte, nyilvánvaló, hogy egy szervezett akcióról van szó, ezt titkosszolgálati információk is megerősítik. Az embercsempészek, illetve azok, akik az illegális bevándorlókat Magyarország határára utaztatják, a szerb-magyar határzár felállításával megváltoztatták az útirányt – jegyezte meg. Szavai szerint ez súlyosan sérti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, és veszélyt jelent minden magyar számára. „Optimista esetben embercsempészek szervezik a Magyarország ellen irányuló migránshullámot, egy rosszabb verzióban azok az országok is részt vesznek benne, akiken áthaladnak a migránsok” – fejtette ki.
Közölte azt is, hogy 190 esetben született idáig ítélet, 174 ezren kértek Magyarországon menekültstátuszt, köztük 8000 olyan gyerek is, akiket kísérő nélkül kellett regisztrálni. Rámutatott, a menekültstátuszt kérők mintegy 50-55 százaléka 18 és 35 év közötti férfi.
Hozzáfűzte: 1146 embercsempészt fogtak el és indítottak ellenük eljárást. 20 ezer rendőr vett részt eddig a határ védelmében, és 4500 katona is szolgálatot teljesít – emelte ki. A honvédség segítségére a következő időszakban is kiemelt szükség lesz – utalt a kedden éjfélkor életbe lépett törvénymódosításra. Hangsúlyozta, fegyvertelen tömeg ellen a magyar honvédség nem fog fegyvert alkalmazni, a rendőrök eddig is az erőszak kerülésével végezték a munkájukat.
Kijelentette, a szerb-magyar szakasznál a műszaki határzár, az élő erős őrizet és a jogi védelem alkalmas arra, hogy megvédje Magyarország határát. Hazánk a schengeni és a dublini egyezmény betartása érdekében hozta meg ezt a döntést – jelezte.
A kvótarendszer kapcsán elmondta, véleménye szerint ez tipikus példája a „morális imperializmusnak, amelyet Németország kényszerít rá Európára”. A magyar kormány súlyosan hibásnak tekinti a kvótarendszert – fűzte hozzá, egyúttal azt is bejelentette, országgyűlési vitát kezdeményez a témáról a kormány, mivel szeretné megismerni az ügyben a parlamenti pártok véleményét, mielőtt határoz arról, hogy bíróságon támadja-e meg az uniós kvótadöntést.
Hogyan következik Németország befogadási szándékából az, hogy Magyarországon bármelyik magyar városnak bárkit be kellene fogadnia? – tette fel a kérdést. Mi azt nem tudjuk elfogadni, hogy azok, akik be akarnak fogadni, velünk is be akarnak fogadtatni – emelte ki.
A kormány hatpontos rendezési javaslata kapcsán kifejtette, a magyar álláspont továbbra is az, hogy a migránsokat Görögországnál kell feltartóztatni, és a görög határokon kívül kell elérni azt, hogy a migránsok szabályos keretek között lépjenek be az unió területére. A magyar kormány azzal számol, hogy az év hátralévő részében akár több százezren fognak jönni az EU felé – húzta alá.
Jelezte, hazánk továbbra is elkötelezett amellett, hogy a külső határokon kell menekülttáborokat létrehozni, a helyzetet a görög határnál, illetve azokban az országokban kell kezelni, ahonnan a bevándorlók jönnek.
Rámutatott, bár Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek, de a szerdai uniós csúcson született döntés értelmében nekik is regisztrálniuk kell a migránsokat.
