Az eltemetett Budavári középkori Nagyzsinagóga
A budavári Táncsics börtön közvetlen szomszédságában fekszik a magyar kultúrtörténet és egész Európa unikális kincse: a középkori Budavári nagyzsinagóga, ma még örök álmát alussza a Táncsics Mihály utca 23. sz. ház kertjében lenn a mélyben.
A Budai Polgárok Társasága, a Gláser Jakab Emlékalapítvány, a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete a MAZSIKE és a Fiumei Úti Sírkert és Kegyeleti Múzeum a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében konferenciát rendezett melyen áttekintést nyerhettek a résztvevők az épület történetéről és a jövőről.
Dr. Klein Rudolf építészettörténész előadása a keresztény és a zsidó templomok alaprajzi hasonlóságait mutatta be. „A középkori építészeti stílus jellegzetességei a boltívek és a két hajós elrendezés megtalálható többek közt az askenázi közösségek zsinagógáiban is, azzal az eltéréssel, hogy a négy boltív közé „beszúrtak” egy ötödiket is. Ennek egyik szép példája a Worms-i zsinagóga ” – mondta Klein, aki hangsúlyozta azt is, hogy a megmaradt zsinagógák életében fontos szerepet játszanak a funkcióváltások.
Dr. Komoróczy Géza professzor úr és Dr. Végh András a BTM főmuzeológusa áttekintő képet rajzoltak előadásukban az 1250 és 1686 között itt élt zsidó közösségek életéről, megpróbáltatásairól, és a két zsidónegyed kialakulásáról. A középkori első zsidónegyed részben feltárt maradványai a Várszínház előtt árválkodnak. A második zsidó negyed a mai Táncsics utca területén alakult ki, itt építették meg az askenázi zsidók az öt méter magas, gótikus zsinagógájukat, amit 1686-ban a betörő keresztény seregek felgyújtották az ide menekült zsidókkal együtt. Maradványaira 1964-ben bukkant Zolnay László a Vár rekonstrukcióját megelőző munkálatok során.
Dr. Komoróczy Szonja Ráhel előadásának témája a „Budai dal” címet viselő jiddis históriás ének volt, mely hűen mutatta be a Vár területén élő zsidóság életét Buda ostroma alatt. Ezek a jiddis históriás énekek nagyon népszerűek voltak a maguk korában. Történelmi szempontból értékesek, irodalmi jelentőségük csekély.
Perczel Anna építész Erzsébet és Teréz város rejtett, részben napjainkban is működő lakás zsinagógáiról tartott előadást, kiemelve a Vörösmarty u. 55, Jósika u. 4 és a Dessewffy u.23 szám alatt lévőket.
Kőnig Tamás a felújított nem zsinagógagént használatos templomok funkcióváltását mutatta be az esztergomi, a szegedi és a Rumbach Sebestyén utcai példákkal illusztrálva.
Dr.Vizi E. Szilveszter professzor úr – évek óta a Budai zsinagóga feltárását szorgalmazza – a konferencia lezárása után megnyitotta a témához kapcsolódó „Budavári középkori nagyzsinagóga” című kiállítást, melynek tablói közt képet kaphat a látogató a különféle korokra jellemző építészeti stílusokat viselő zsinagógákról is.
2015. szeptember 19. sztorma HCJD
