Frölich Róbert: ha látjuk a jó célt, akkor el is tudjuk érni
Csak együtt és csak a jó cél érdekében tudunk előre menni, de ha látjuk a jó célt, akkor el is tudjuk érni – mondta Frölich Róbert, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) júliusban megválasztott országos főrabbija azon a fogadáson, amelyet az ő tiszteletére és a vasárnap kezdődő zsidó újév alkalmából rendeztek csütörtökön Budapesten.
Frölich Róbert és Heisler András (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Frölich Róbert hangsúlyozta, hogy ha van közös jó szándék, ha van előrevivő gondolat – márpedig ezek mindig vannak – „akkor nem számít, hogy a határ melyik oldalán vagy melyik földrészen élünk, nem számít, hogy ki milyen hitet követ, nem számít a nemzetiség vagy a politikai pártállás”.
Frölich Róbert szólt arról is, hogy ros hasana ünnepén szokás mézbe mártott almát enni, egészen egyszerűen azért, hogy az év többi napja is édes legyen. „De ha kicsit mélyebbre nézünk, egészen más, messzire mutató értelmet kap ez a szokás”. Az alma a közvélekedés szerint a bűnbeesés gyümölcse, hiszen Éva, hallgatva a kígyóra, evett a tudás fájának gyümölcséből és adott Ádámnak is. „Gondolhatnánk, hogy azóta ez a gyümölcs átkot visel”. Az új év elején mégis „ezt a gyümölcsöt esszük, jelezve, hogy nem hiszünk abban, hogy a bűn nemzedékről nemzedékre öröklődik”.
Ellenkezőleg, azt valljuk, hogy a bűnök, ha megbánják azokat, megbocsáttatnak. A méz – az egyetlen étel, amelyet a zsidó emberek fogyaszthatnak, noha tisztátalan állattól származik – azt szimbolizálja, hogy „kinőhet rózsa a mocsárból is”, hogy a legrosszabb helyzetben is meg lehet látni a jót – tette hozzá.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke Frölich Róbertet köszöntő beszédében azt kívánta az új országos főrabbinak, hogy találja meg magában a nyugodt bölcsességnek, a mások iránti toleranciának és a pozíciójával együtt járó lelki és fizikai terhelés elviselésének képességét.
Heisler András szólt arról is, hogy a Mazsihisz hagyományteremtő jelleggel rendezte meg a fogadást, melynek célja hogy a zsidó újév alkalmából meghívják azokat közéleti szereplőket, politikusokat, a társegyházakat és mindazokat, akikkel az elmúlt esztendőben együtt dolgoztak, akikkel vitatkoztak, akiket esetleg megsértettek vagy akik szándékuk ellenére megsértették őket. A zsidó vallásban ugyanis az újesztendő fogadása egyfajta lelki megtisztulási folyamat is. Ilyenkor a vallásos zsidók bocsánatot kérnek és megbocsájtanak mindazon embertársaiknak.
A fogadáson részt vett mások mellett Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete; Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára; Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár, több nagykövet és a testvéregyházak képviselői.
Fotó: Szentgyörgyi Ákos
A fogadás után Frölich Róbert az MTI-nek elmondta: országos főrabbiként fontos feladatának tartja az elődje, a februárban elhunyt Schweitzer József által kezdeményezett zsidó-keresztény párbeszéd folytatását. „Az a feladatom, hogy kinyissam az ajtókat”, amelyeken keresztül bárki beléphet a templomba – hangsúlyozta.
Ehhez hozzá tartozik az is, hogy „minden lehetséges fórumon megmutassuk magunkat”, hogy az emberek megismerjék az „elveinket, az ideáinkat és a korlátainkat”.
Hozzátette, hogy az ő eszköztára ugyan korlátozott, de nincs egyedül, és a közösségnek is hasznára válna, ha nem csak azt az egy-két frekventált zsinagógát ismerné meg a szélesebb közönség, hiszen csak Budapesten 16 működő templom van.
Az elvilágiasodott zsidóságról szólva kiemelte: ahhoz, hogy valaki lejöjjön a templomi közösségbe, „megkockáztatom, még hívőnek sem kell lennie”. Egy társaságra mindenkinek szüksége van, és ha egy vallását nem gyakorló zsidó ember, végigjárva a templomokat, talál egy olyan közösséget, amelyet ő be tud fogadni, akkor az a közösség is be fogja fogadni őt. (MTI)
