Dr. Frölich Róbert főrabbi: Az első igazi Istenítélet

Az első igazi Istenítélet

Dr. Frölich Róbert főrabbi a hetiszakaszról beszélt, de szóba került az Újhold, valamint a három gyászhét is.

 

 

 

Dr. Frölich Róbert

Ezen a héten nem csak egy új hetiszakaszt olvasunk fel, hanem újhold is van.

Valóban, ezért először arról beszélnék, hogy az újhold miért is olyan fontos a judaizmusban. A zsidó naptár lunáris, azaz a Hold szerint megy, azaz nem a Nap állása szerint számolja az időt. Az ünnepek, amikor a hónap ilyen vagy olyan napján kerülnek megtartásra, akkor tudnunk kell, melyik a hónap első napja, ez pedig az újhold. Régen, a bibliai időkben az újhold megállapítása olyan fontossággal bírt, hogy a judeai lakosoknak kötelező volt felmenni a Szanhedrinhez, a rabbinikus bírósághoz tanúsítani, hogy valóban látták az újholdat. Természetesen annak kellett felmenni, aki valóban látta azt. Őt egy komoly procedúrának vetették alá, kikérdezték, hogy milyen is volt az újhold, hogyan nézett ki, amikor megfelelt az ember tanúbizonysága, akkor kihirdették, hogy ma van az újhold, így tudták, mikor kezdődnek az ünnepek. Ma már ez a procedúra elmarad, mert a naptár minden tekintetben megfelel az előírásoknak, ám az Újhold megmaradt, félünnepi jelleggel. Ilyenkor Hallélt mondunk, Istent dicsőítő zsoltárokat, külön az erre vonatkozó részt olvassuk fel a Tórából.

Mi vár ránk Tamuz havában?

Tamuz 17-én böjtnap kezdődik, a jeruzsálemi Szentély pusztulásának ez a kezdőakkordja, Jeruzsálem belső falai ekkor dőltek le. Ez egy reggeltől estig tartó böjt, ezzel veszi kezdetét a Dreiwochen, a három gyászhét, amikor nem tartunk örömünnepet, nem tartunk esküvőt, a férfiak nem borotválkoznak, a hölgyek nem festik magukat. Ez a három hét egy egyre fokozódó gyászban folytatódik, az utolsó kilenc napon már nem eszünk húst, nem iszunk bort, természetesen a Szombat az kivétel. Ez jut el végül Tisa Beávhoz, ami egy 25 órás böjt, a Szentély pusztulásának gyásznapja. A hagyomány szerint mindkét Szentély ugyanazon a napon pusztult el.

Mindezeket megelőzi a mostani hetiszakasz. Mit olvasunk fel a héten?

Most Korach szidráját olvassuk fel, ami leírja a Korach lázadás történetét. Korach unokatestvére volt Mózesnek és Áronnak, ő maga is levita, az akkori vezető kasztnak a tagja. Ő nem volt megelégedve azzal a szereppel, amit a sors, Isten, vagy Mózes és Áron rámért, el akarta foglalni akár Mózes, akár Áron helyét. A klasszikus kommentárirodalom szerint Korach demagóg szövegekkel próbálta maga mellé állítani a népet, Mózest és Áront nepotizmussal vádolta, a testvérek birtokolták a vezéri posztot, Mózes volt a világi, Áron a vallási vezető. Az első igazi Istenítéletnek vagyunk a tanúi a Korach lázadásnál, hiszen Korachot és az általa felbújtatott 250 embert elnyeli a föld, Isten így mutatja meg, hogy Mózes és Áron nem saját magukat tolták fel vezetői pozícióba, hanem valóban ő választotta ki őket erre. Erről szól a hetiszakasz.

Főrabbi úr, Ön korábban volt tábori rabbi, dandártábornoki rangban. Mit tegyen a gyász hónapjai alatt az a katona, akinek egyébként borotváltnak kell lennie?

Ha egy vallásos zsidó bevonul a Magyar Honvédséghez, azt tudni kell, a honvédség bizonyos keretek között tolerálja a vallásszabadságot, ugyanakkor, miután ez az ember önkéntesen lett tagja a hadseregnek, ezzel ő a szabadságjogainak egy részéről lemond. Nincs döntési szabadság, hiszen a katona parancsot teljesít, nincs költözködési, letelepedési szabadság, hiszen oda megy, ahova a honvédség küldi szolgálatot teljesíteni, ezeknek része az is, hogy ő bizonyos vallási jogairól, azok egy részéről önkéntesen lemond. Az alapvető vallásszabadságot a Honvédség a rendszerváltás óta mindig megadta, azaz egy vallásos zsidó katona kóser ételt ehetett, tarthatta a szombatot, az ünnepeket, még ha macerás is volt, de meg lehetett oldani. Ez a három gyászhét, hangsúlyozom, az én véleményem szerint, egy olyan rabbinikus törvény, amelynek betartásáról önként vállalt kötelezettség miatt lemondhatok. Azaz egy vallásos zsidó ezen időszak alatt nyugodt szívvel borotválkozhat a Honvédség keretein belül.

Köszönöm a beszélgetést, a tanítást.

Breuer Péter

Az interjú a 2015. június 19-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.