Orbán Viktor: Egy modern kori népvándorlás zajlik ma szinte az egész világban

Az optimista realista államalapító címmel tartott beszédével köszöntötte Orbán Viktor Helmut Kohlt. Az idén 85 éves államférfi tiszteletére szervezett nemzetközi konferenciát a XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung. Egy nagy államférfi előtt tisztelgünk, mindannyian köszönettel tartozunk neki – kezdte beszédét a miniszterelnök. Azért jöttünk össze, hogy tisztelegjünk Helmut Kohl előtt, de ez jó alkalom arra is, hogy szembesüljünk azzal, vajon olyan Európát akartunk-e, amiben élünk, készen áll az unió az előtte álló kihívásokra – tette fel a kérdést.

A magyaroknak jó okuk van tisztelni őt, hiszen a német egység tette lehetővé Magyarország uniós tagságát – húzta alá. A miniszterelnök úgy fogalmazott, elégtétellel látja, a legnagyobb országoknak is kell a gondviselés: amikor döntő időben a megfelelő ember áll az ország élén. Helmut Kohl állt 1989-ben az NSZK élén, ami nekünk a gondviselés bizonyítéka – jelentette ki.

Az 1989 körüli időkre emlékezve felelevenítette, amikor először állt kormányalakítás előtt a Fidesszel, azon gondolkodott, kivel beszélgethetne. A Kohltól kért találkozóról elmondta, arra volt kíváncsi, „hogy kell ezt jól csinálni”.

Fotó: fidesz.hu

Megkérdeztem azt is, hogyan állunk az erkölcs kérdésével a politikai döntéshozatalban – tette hozzá. Helmut Kohl barátian azt válaszolta: hagyjuk a zagyvaságokat, ami jó a magánéletben, az a jó a politikában is – idézte a kancellárt. Ha érzékeltetni szeretném a lelkületét és gondolkodásmódját, ez a történet alkalmas erre – jelentette ki. Nincs kettős erkölcs, kettős ember, csak egy személyiség, egy életút, nem választhatjuk külön, nem alkalmazhatunk kettős mércét – erősítette meg.

A miniszterelnök a XX. századot rövidnek nevezte, ami az I. világháborútól Németország újraegyesítéséig tartott. A mai Európa nem hasonlít a múltbelire, hatalmas változások zajlottak le 76 év alatt – hívta fel a figyelmet. A nagyszülők generációját képviselő kancellár előtt emeljük meg a kalapunkat, a sorsfordító államférfi előtt – összegzett.

Helmut Kohl tevékenységéről szólva kiemelte, történelmi tény volt kiütni az első téglát a berlini falból, de a munka javarésze azoké, akik az utolsó téglát is eltávolították az európai újraegyesítés falából.

Ma már elképzelhetetlen, hogy a hidegháború utolsó napjaiban Európában voltak olyanok, akik megálltak volna az első téglák kivételekor – jelentette ki. Helmut Kohl velük szemben arra vállalkozott, hogy az utolsó tégláig lebontja az európai népeket egymástól elválasztó falakat – mondta.

Orbán Viktor beszédében a NATO 40-es évekbeli céljairól összefoglalta: tartsuk kint az oroszokat, bent az amerikaiakat, lenyomva a németeket. 1989-re sokat változott Európa, az NSZK időközben a NATO elkötelezett tagja lett, de a felszín alatt ott motoszkált az egyesült Németországtól való félelem – jelezte.

Ezt kellett Helmut Kohlnak semlegesítenie – összegzett. A miniszterelnök szerint Magyarországon ilyesmire nem volt szükség, azok közé a népek közé tartozunk, akik nem csak tisztelik, de kedvelik is a németeket. Tudtuk, az egyesítés elementáris magyar nemzeti érdek volt, az egyetlen visszavonhatatlan garancia arra, hogy nem lesz újra hidegháború, új világrend alakul ki, amiben hazánk a szabad világhoz tartozik – szögezte le.

Akkoriban senki sem tudta, hogyan kell egyesíteni egy nemzetet – folytatta beszédét. A munka lényege a bátorság volt, mivel az NDK gazdasága a csőd szélén állt – fejtette ki. Kijelentette, Helmut Kohl mégis gazdasági unióra lépett ezzel az országgal, ami nem tűnt ésszerűnek a távolból, a kancellár mégis meg merte ezt tenni.

Szerinte Helmut Kohl nyitotta ki az unió bővítési politikáját. Európa legerősebb állama unióra lépett a volt szocialista blokk talán legsúlyosabb helyzetben lévő országával – mutatott rá. Sokan úgy gondolták, az óriási gazdasági különbözőségek miatt lehetetlen az unió további bővítése, de Kohl tette után a szkeptikusok közül többen belátták: lehet tovább bővíteni az Európai Uniót – emlékezett.

A közös pénz bevezetésének pillanatai az európai politika legszebb erényeit idézték, mint bátorság és elszánás – mutatott rá. Szerinte azonban, ami azóta történt, nem tartozik a sikertörténethez, mert a projekt elakadt. A monetáris unió előbb-utóbb kikényszeríti, hogy közös gazdasági kormányzás is létrejöjjön a közös pénzt használó területeken, de ez a gondolat nem tört utat magának – emelte ki.

Ma mérsékelt optimizmus uralkodik az európai gazdaság jövőjét illetően: a vita arról szól, hogyan lehet jól válaszolni a gazdasági válság kihívásaira – tette fel a kérdést.

Kifejtette, a gazdaságkezelés két kultúrája az északi és déli, mely szerint az északi racionális, logikus, elemző, ami ezután reformál, ha kell.

Ezzel szemben a déli szerint az élet hozzáigazítja magát a változásokhoz, a politika pedig ehhez ad teret – magyarázta.

Ma csak azért van okunk optimizmusra az eurózónát illetően, mert a déli válságkezelés került elő európai méretekben – jelentette ki, hozzátéve, nincs az a pénz, ami versenyképessé tenne egy gazdaságilag nem megreformált országot. Még nem találtuk meg azt az utat, ami az eurózónát versenyképessé teszi – zárta gondolatsorát.

Egy másik fontos kérdést felvetve kijelentette, a menekültügy jóval súlyosabb, mint ahogy első pillantásra gondolnánk, messze hatóbb következményekkel. Elmondta, ha nem zárjuk be magunkat az európai horizontba, azt látjuk, modernkori népvándorlásról van szó. Ezért arra kell válaszolni, milyen lesz Európa a modernkori népvándorlás után – szögezte le.

Európa civilizációs arculata alakulhat át visszafordíthatatlanul – jelentette ki. Németországot úgy lehetett újra egyesíteni, hogy visszatérhettek saját történelmükhöz, de a multikulturális Európából nincs visszatérés se a keresztény Európához, se a nemzeti kultúrák világába – szögezte le.

A multikulturalizmus fogalmát kibontva elmondta, nem több nemzetiségű kulturális egyetértést ért alatta, hanem különböző civilizációs gyökérzetű csoportok egymás mellett élését. Helmut Kohl azt mondta, a multikulturalizmusnak vége, mi azért drukkolunk, hogy a német kancellárnak ismét igaza legyen – zárta beszédét.