TTIP: több USA piacra jutás, jobb befektető védelem, EU szabványok fenntartása

Egy EU-USA kereskedelmi megállapodásnak tágítania kell az EU hozzáférését az amerikai piachoz, de nem szabad aláásnia az EU szabványokat és a közérdekű jogalkotás jogát, mondták a Kereskedelmi Bizottság képviselői a csütörtökön megszavazott ajánlástervezetükben. A befektetők és államok közti viták megoldását célzó eszközöket át kell alakítani és jobbá kell tenni, tették hozzá.

A Bizottság tárgyalóihoz intézett a Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) vonatkozó ajánlásokat, melyeket a szakbizottság 28 szavazattal, 13 ellenében, tartózkodás nélkül fogadott el még a Parlament egészének is jóvá kell hagynia.

Az EU GDP-je „erősen függ a kereskedelemtől és exporttól”, így egy jó megállapodás az USA-val 2020-ig 15%-20%-kal növelhetné az ipar hozzájárulását az EU GDP-jéhez, azáltal, hogy az európai cégek, különösen a kis, közepes és mikro vállalkozások, egy 850 millió fogyasztóból álló piachoz férnének hozzá, áll a szövegben.

A képviselők megjegyezték ugyanakkor, hogy az egymásnak ellentmondó kutatási eredmények miatt nehéz megállapítani a TTIP valódi előnyeit az EU gazdaságára nézve. Emiatt hangsúlyozzák, hogy a kereskedelmi tárgyalásoknak átláthatóknak kell lenniük, hogy egy „ambiciózus” de „kiegyensúlyozott” megállapodás szülessen, melynek előnyeiben az összes EU-tagállam osztozik, és mely egy „jól működő és versenybarát gazdasági környezetet” eredményez és meggátolja a nem vámjellegű akadályokat. Az európai fogyasztók adatainak, egészségének és biztonságának védelmét garantálni kell, a szociális, pénzügyi és környezeti dömpinget meg kell akadályozni, tették hozzá.

A képviselők szerint a TTIP-nek véget kell vetnie „az európai befektetőkkel szembeni egyenlőtlen elbánásnak az USA-ban”, azáltal, hogy egy új és tisztességes rendszert hoz létre, mellyel a befektetők sérelmeikre jogorvoslatot kérhetnek és kaphatnak.

Ennek az új rendszernek Cecilia Malmström kereskedelmi biztos által május 6-án Az EP Kereskedelmi Bizottságának bemutatott, a megreformált befektető védelmi rendszerről szóló „elvi dokumentumra”, és a kereskedelmi miniszterek között folyamatban lévő tárgyalásokra kell épülnie. A rendszernek „végleges megoldást” kell biztosítania „nyilvánosan kinevezett, független bírákkal”, „nyilvános meghallgatásokkal”, valamint egy „fellebbviteli mechanizmussal”, ugyanakkor tiszteletben kell tartania az EU és tagállamai bíróságainak joghatóságát. Középtávon egy nyilvános befektetési bíróság felállításával lehetne a befektetési vitákat elrendezni, teszik hozzá a képviselők.

A képviselők arra is figyelmeztetnek, hogy a közérdekű jogalkotás jogát meg kell védeni és a rosszhiszemű kereseteket meg kell akadályozni.

A képviselők szerint bár a tárgyalások célja az összes vám megszüntetése, a két partnernek ettől függetlenül meg kellene állapodnia az érzékeny mezőgazdasági és ipari termékek kimerítő listájáról, melyekre vagy hosszabb átmeneti időszakok vonatkoznának, vagy ki lennének vonva a kereskedelmi liberalizációból.

A képviselők arra kérik az EU tárgyalóit, hogy tegyenek meg mindent, hogy egy védzáradék kerüljön a szerződésbe, fenntartva a jogot a piacok lezárására bizonyos termékek vonatkozásában, ha az importnövekedés azzal fenyegetne, hogy komoly kárt okozzon a hazai ételtermelésnek.

A képviselők azt is kérik az Európai Bizottságtól, hogy biztassa az Egyesült Államokat, hogy feloldja az amerikai importtilalmat az európai marhákra, illetve hogy a szerződés biztosítsa az EU földrajzi árujelzők rendszerének erős védelmét.

A tárgyalóknak törekedniük kell az importok étel és növény egészségügyi alapon történő átvizsgálására vonatkozó túlzó eljárások megszüntetésére, az egyenértékű szabványok kölcsönös elismerésére. Ugyanakkor meg kell védeni az EU-szabványokat azokon a területeken, ahol az amerikaiak nagyon különbözőek, például a vegyszerek engedélyezése, a klónozás vagy a hormonháztartást zavaró vegyszerek esetében. A képviselők hozzáteszik, hogy az EU elővigyázatossági elvét tiszteletben kell tartani.

A TTIP-nek el kellene törölnie az üzemanyagok, köztük a cseppfolyósított földgáz és nyersolaj exportjára vonatkozó minden korlátozást és akadályt az EU és az USA között, hogy a megállapodás erősítse Európa energiabiztonságát és csökkentse az energiaárakat, mondják a képviselők. A TTIP-megállapodásnak tartalmaznia kellene egy külön energia fejezetet, melynek fenn kell tartania az EU környezetvédelmi előírásait és a klímaváltozás elleni célkitűzéseit, tették hozzá a képviselők.

Az EU adatvédelmi szabályai nem sérülhetnek az EU és az USA e-kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatási piacainak integrálásakor, mondják a képviselők. Egy TTIP-megegyezésnek kimondottan ki kellene vonnia az engedmények köréből minden a személyi adatok védelmét célzó meglévő és a jövőben elfogadott EU-s szabályt. A személyes adatok áramlására vonatkozó rendelkezésekről csak akkor lehet tárgyalni az USA-val, ha az Atlanti-óceán mindkét partján ugyanazok az adatvédelmi szabályok érvényesek, tették hozzá.

A TTIP tárgyalásoknak meg kellene szüntetnie a jelenleg fennálló amerikai korlátozásokat, mint a „Jones Act” és a „Légiközlekedési kabotázs törvény”, a tengeri és légiközlekedési szolgáltatások és légitársaságok piacán, amelyek súlyosan gátolják az EU-s vállalatok piacra jutását. A képviselők ezen felül nagyobb EU hozzáférést kérnek a távközlési piachoz.

A képviselők szerint a két fél közbeszerzési piacainak nyitottsága közti széles különbséget meg kell oldani. A TTIP-nek „jelentős nyitást” kellene elérnie az amerikai közbeszerzési piacon a kormányzat minden szintjén, hogy az európai vállalatok, különösen a kis és közepes méretűek, pályázhassanak amerikai kormányzati szerződésekre az építőipari szolgáltatások, az építőmérnöki munkák, a közlekedés és az energiaipar területén.

A képviselők azt is kérik az EU tárgyalóitól, hogy tartsák észben az EU érdekeit a betörésre az „erősen specializálódott szolgáltatásokat” (mint a mérnöki és más szakmai szolgáltatások, a pénzügyi és közlekedési szolgáltatások) kínáló piacra.

A képviselők megismételték a kívánságukat, hogy a közszolgáltatásokat vonják ki a TTIP hatálya alól (beleértve, de nem kizárólag a vízszolgáltatást, az egészségügyi-, szociális ellátó, és társadalombiztosítási rendszereket, valamint az oktatást).

A képviselők arra kérik az EU tárgyalóit, hogy ragaszkodjanak, hogy az USA ratifikálja, alkalmazza és hajtsa végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyolc alapvető egyezményét (ezekből eddig csak kettőt ratifikált). A képviselők szerint a társadalmi partnerek és a  civil társadalom képviselőinek bevonásával szigorúbban kellene felügyelni a munkavédelmi rendelkezések alkalmazását az amerikai cégeknél.

A képviselők arra biztattak, hogy növeljék tovább a TTIP-tárgyalások átláthatóságát azáltal, hogy több dokumentumot tesznek nyilvánosan elérhetővé és megszerzik az USA engedélyét, hogy több dokumentumot hozzanak nyilvánosságra. A képviselők figyelmeztetnek, hogy a tárgyalási javaslatok nyilvánosságra hozatalának megtagadását minden esetben indokolni kell. A képviselők azt is kérték, hogy minden EP-képviselőnek legyen hozzáférése az egységes szerkezetbe foglalt szöveghez (azokhoz a fejezetekhez, amelyek egységes szerkezetbe foglalják az EU és az USA álláspontját).

A világ két legnagyobb gazdasági tömbje már jelenleg is hasonló elveket és értékeket „oszt és ápol”, a közöttük létrejövő egyezménynek esélye van globális normákat létrehozni, megakadályozva, hogy más elveket és értékeket képviselő országok vállalják magukra ezt a faladatot, mondták a képviselők.

A Nemzetköz Kereskedelmi Bizottság jelentését az Európai Parlament egészének jóvá kell hagynia, a plenáris szavazás várható időpontja június 10.

A TTIP-megállapodást, miután az EU és az USA tárgyalói megszövegezték, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is támogatnia kell, hogy hatályba léphessen.