Egyetemi szinten az antiszemitizmus ellen
Dr. Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora az objektív tudáson át vezető objektív döntésekről, valamint arról, hogy a keresztény értékrend alapján is el kell utasítani az antiszemitizmust. Minderről egy történelmi döntés apropóján beszélt a rektor.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) lesz az első felsőoktatási intézmény ahol minden szakon kötelező tantárgy keretében tanulnak majd a hallgatók a holokausztról – jelentette be Szuromi Szabolcs, az egyetem rektora és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, így szólt a hír. Rektor Úr, mi vezetett ehhez a páratlan döntéshez, s Ön szerint hogyan fogadják majd ezt?
Való igaz, hogy ez egy páratlan, történelmi bejelentés volt. Én a magam részéről biztos vagyok abban, hogy egy megfelelő oktatógárdát biztosítsunk, fejlesszünk ki a szeptemberi évkezdésre. A nagykövet úr az első személyes beszélgetésünk alkalmával is megkérdezte, hogy kik azok, akik képesek lesznek ennek a tantárgynak az oktatására. Nekünk van egy Nostra Aetate Intézetünk, ez a II. Vatikáni Zsinatnak arra a dokumentumára alapszik, amely a nem keresztény vallásokkal foglalkozik, elismerve azoknak a sajátos értékét. Különlegesen fontos volt ebben a dokumentumban, amikor a zsidó vallás különleges értékeiről beszélt 1965-ben. A bevezető előadásomban is elmondtam, ennek a kurzusnak az elindítására, kialakítására az apropót az a beszéd adta, amit a nagykövet úr mondott a Nostra Aetate konferencián mondott. Mivel én erre hoztam létre ezt az intézetet, amit Fodor György teológus, a hittudományi kar dékánja, kiváló orientalista, a héber, az arámi, a szír nyelv, az ószövetségi tárgyak tanára vezet. Ő számos olyan konferencián vett részt, ahol a jelenlegi arab és izraeli kapcsolatokkal kellett foglalkozni, tehát nyugodt szívvel mondhatom, hogy személyében egy olyan ember ennek a tárgynak a jegyzője, akinek a megfelelő képzettsége is megvan. Természetesen egy személy nem tudja minden egyes karon megtartani ezeket az órákat, hiszen – és ez is elhangzott a sajtótájékoztatón -, ez a tárgy hasonlóan a katolikus hit alapjai tárgyhoz, hetente egy órában, egy féléven keresztül hallgatandó. Ami a célokat illeti, a legalapvetőbb, hogy alapvető ismereteket szerezzenek a katolikus egyetemre járó hallgatók, az összes hallgatónk, arról, hogy mit is jelent a Holokauszt, mit jelent az antiszemitizmus, valamint arról, hogy miért kell minden olyan embernek, aki a keresztény értékrend alapján álló erkölcsi rendet, amelynek alapján az európai erkölcsi rend is felépült, vallja magáénak, annak el kell utasítsa az antiszemita megnyilvánulásokat. Ehhez nagy szükség van történelmi ismeretekre, ahogy tárgyi ismeretek is. A PPKTE minden egyes karán vannak erre megfelelő személyek, de nyilvánvalóan elsődlegesen az Újkori Történeti Intézetünk oktatóira számítunk. Ezen belül van néhány olyan oktatónk, akiknek ez a kor, ez a kérdés a kutatási területe. Számítunk még a Keleti Intézetünkre is, itt egy komoly változás állt be. Eddig csak Izrael történetével foglalkoztunk, pontosabban az ókori történelmével, most úgy helyeztük át a hangsúlyt, hogy ez tovább tudjon menni egészen az újkori, legújabb kori Izrael megismeréséhez.
Milyen lesz az a tantárgy?
Úgy állítottuk össze a curriculumát ennek a tárgynak, hogy az oktatók között az Újkori Történeti Intézetünk részéről Őze Sándor az, aki majd az oktatást végzi, míg az Orientalista Intézet részéről pedig Dobos Károly. Az összeállításban komoly hangsúlyt fektettünk arra, hogy milyen jellegű publikációi láttak napvilágot az egyes professzoroknak, így alakítottuk ki, hogy egy olyan objektív kép tudjon kialakulni a hallgatókban, mely alapján képesek lesznek egy objektív döntést meghozni.
Szeminaristaként gondolt-e arra, hogy majd egyszer rektor lesz ezen az egyetemen, nem beszélve arról, hogy majd Ön jelenti be ezt a történelmi döntést? Arra is kíváncsi vagyok, hogy jutott el idáig a rektori székig?
Kicsit messze kerültem attól, amit gyerekkoromban elképzeltem, mivel állatorvos szerettem volna lenni, később versenyszerűen sportoltam, majd később történelem-művészettörténet szakra szerettem volna menni, vagy olyanra, ami lehetetlen volt, történelem-biológia szakra, végül a teológia mellett döntöttem. Mellette elvégeztem a kánonjogi képzést, de végeztem jogi, valamint középkori latin nyelvű paleográfiai tanulmányokat is. Azt nyugodtan merem állítani, hogy a messze távolban sem tudtam elképzelni, hogy valaha egyetemi professzor leszek, még nem töltöttem be a harmincat, amikor kineveztek egyetemi tanárnak. Azt, hogy én leszek a katolikus egyetem rektora, azt, hogy egy ilyen, mérföldkőhöz tudok segítséget nyújtani, mint ez a bejelentés, ezt nem tudtam volna elképzelni.
Ha valaki püspök lesz, akkor a gyűrűjén is szerepel majd az a személy, akit példaként állít maga elé. Ön esetében már lehet tudni, hogy ki lesz az?
Meggyőződésem, hogy belőlem nem lesz püspök, így erre a kérdésre nehéz lenne válaszolni, ma már a püspöki gyűrűk is egységesek, amiket a Szentatya ad át. Ám vannak példaképeim, akik érdekesek, mert vannak gimnazista koromból származó példaképeim, akikre a mai napig is feltekintek, használom a kijelentéseiket. Az egyikük Sir Edmund Hillary, a másikuk meg Montgomery tábornok. Egyikük sem volt pap, egyikük sem volt római katolikus. Papok között Keresztesi apát úr, aki 96 évesen halt meg Kaliforniában. Ő 1950-ben menekült itthonról és ott nyolc rendtársával alapította meg az apátságát, ami most már több mint 100 főt számlál. Az ő bölcsessége, kedvessége az, ami számomra mindig példaképet jelent, ha ennek csak a töredékét érem el, az nekem már nagy örömet jelent majd.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
