Nem olvastuk, de beszéltünk róla
Michel Houellebecq megírta, Tótfalusi Ágnes lefordította, a Magvető Kiadó kiadta, a Republikon Intézet a kiadóval konferenciát rendezett róla. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és a közönség nem olvasta, de beszélt a könyvről. Akár találós kérdés is lehetne, de nem az, hanem egy 2022-ben, Franciaországban játszódó fikciós regény a „Behódolás”bemutatója kapcsán telt meg a rendezvénynek helyt adó Mozsár kávézó emeleti terme.
Miről is szól a Behódolás (Soumission)? Franciaországot – 2022-ben – egy muszlim elnök vezeti, aki a szocialisták, és a centralisták segítségével jut hatalomra. A főhős azon gondolkozik, hogy áttér az iszlámra, csak azért, hogy megtarthassa tanári pozícióját az új rezsim által Paris-Sorbonne Iszlám Egyetem névre átkeresztelt munkahelyén. Röviden ennyi a történet. E köré szerveződött a már említett konferencia, mely az iszlámmal kapcsolatos problémákat, veszélyeket lett volna hivatott megvilágítani.
Merész kísérlet volt szakértőket hívni, úgy hogy nem olvasták a könyvet, de beszéljenek arról, hogy mennyire fikció, mennyire reális a benne vázolt kép. Küszködtek is rendesen a kerekasztal-beszélgetés – N. Rózsa Erzsébet, Rostoványi Zsolt, Sulok Zoltán Szabolcs, Szőnyi Szilárd és Tarjányi Péter – résztvevői.
Első körben a magyar kiadás borítójával – burkába öltöztetett Mona Lisa – voltak elfoglalva, nem tartották a legszerencsésebb választásnak, inkább provokációnak. Sulok Zoltán Szabolcs véleménye szerint maga a regény is a megfélemlítésre, muszlim ellenességre alkalmas.
Az Európában élő muszlim vallású közösségek nem egy ország állampolgárai, nem lehet előretolt helyőrségként kezelni őket. A nélkülözés, a háborúk elől, egy jobb élet reményében érkeztek a befogadó országokba. Az integráció megoldása a legnagyobb probléma, nem a regényben felvázolt fikció. Ezt hangsúlyozta Tarjányi Péter is, kiemelve, hogy a szélsőséges nézeteket valló, kiábrándult 3-4 generációs bevándorlók közt jelent csak valós veszélyt a terrorizmusra való hajlamosság.
A konferencia eredeti kérdésére azonban választ úgy érzem, nem kaptunk. Megragadt a beszélgetés a még nem olvasott könyv sodrában. Talán olvasás után kellett volna megbeszélni, hogy a leírt fikciónak mennyi a valóság tartalma, bekövetkezhet-e az, amit Michel Houellebecq botránykönyvében felvázolt.
Tótfalusi Ágnes, a kötet fordítójának véleménye szerint inkább a hit nélküliségtől kell félnie az olvasónak.
2015. április 23. sztorma HCJD
Szerényi Péterné
