A zsidóság (képének) története – Gadó János előadássorozata
Avagy: A zsidók a mások szemében. Gadó János előadásai a Szombat folyóirat szervezésében
„A másik ember tekintete tesz zsidóvá.” Jean Paul Sartre e maximáját alapul véve próbáljuk értelmezni azt a jelenséget, hogy a zsidók és környezetük gyakran teljesen másképp látják közös dolgaikat.
A kívülálló, a Másik félreismerése, félreértelmezése egyidős az emberiség történetével és szinte minden embercsoport megtapasztalhatta a saját bőrén – de a történelem során senkinek nem jutott olyan hosszú, szisztematikus, mély kultúrává terebélyesedő félreismerés és félreértelmezés, mint a zsidóknak.
A kéthetente megtartandó előadásokon Gadó János szociológus, a Szombat szerkesztője néhány történeti és mai példán tekinti át a zsidókat övező mítoszokat és megpróbál a hallgatókkal együtt gondolkodva leásni a gyökerek felé. Milyen módon észlelték és próbálták – gyakran archaikus elemeket tartalmazó – világképükbe beilleszteni a népek a velük együtt élő zsidóság sajátos kultúráját?
Április 8. (szerda) 18.00 óra
Mítoszok és zsidókról szóló mítoszok
A „mítosz” szó jelentése esetünkben nem valótlanság, hanem: őstörténet, amely elhelyez bennünket a világban. Minden – a közösség névre igényt tartó – embercsoportnak van alapító mítosza, amelyben megfogalmazzák, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és mi végre vagyunk a világon. A keresztény (eredetű) kultúrák önképében hosszú korszakokon át a zsidók töltötték/töltik be a „Másik” szerepét: az ellenpólusét, akik nem vagyunk, de akihez képest meghatározzuk magunkat. A következő előadások, ezen „ellenpólus-kép” változásait próbálják bemutatni.
Április 22. (szerda) 18.00 óra
A zsidó Másikról szóló ősmítoszok tartóssága – kialakulás, fejlődés, modernizáció
Az antik világ politeista embere nem tudta vallásához illeszteni a zsidók szigorú monoteizmusát. A különféle pogány istenségek békében megfértek és barátkoztak egymással, de a zsidók istene elutasította mindannyiukat. Emiatt a zsidók nem illeszkedhettek be teljesen az antik város közösségébe. Kívülállóból azonban csak a kereszténység elterjedése után változtak át „belső ellenséggé”: vagyis az identitás olyan részévé, amelyet a keresztény világ sem megemészteni, sem magából kivetni nem tudott. A felvilágosodás a vallás világmagyarázó erejét megkérdőjelezte, a 19. századi liberális nacionalizmus pedig magánüggyé tette. Ezzel a zsidók előtt álló akadályok eltűntek – volna, ám az új szellem fáklyavivői között hamarosan megjelentek azok, akik újrafogalmazták a tételt, mely szerint a zsidók a szép új világ ellenségei, ezért nem lehet őket oda sem befogadni.
Május 6. (szerda) 18.00 óra
Aranykor és baljós előjelek; a modernizált mítosz első főpróbája: a Dreyfus-per (1850-1914)
A liberális korszellem nyomán törvényekben szentesített befogadás nem vált normává az európai társadalmak minden rétegében. A látványos sikerrel integrálódó zsidók iránt új ellenérzések gerjedtek. A Dreyfus-ügy volt a liberális Európa nagy próbatétele: a teljesen asszimilált, de el mégsem fogadott zsidók ellen ekkor robbant ki az első össznemzeti hisztéria. A zsidóellenes vádakat immár teljesen szekuláris alapon fogalmazták újra. Ekkor még – óriási küzdelemben – a liberalizmus erői felülkerekedtek.
Május 20. (szerda) 18.00 óra
Forradalmak és ellenforradalmak, kommunizmus és fasizmus: a zsidók helyzetének és szerepének radikális újraértékelése (1918-1925)
Az I. világháború alatt, ill. után a liberalizmus törékeny egyensúlya felborult, helyette radikális, azonnali megoldásokat ígérő, ellenségkereső eszmék uralkodtak el. Ezek a liberális rendszer intézményeit a múlt korhadt maradványainak tekintették, és készek voltak a társadalom életébe történő legradikálisabb beavatkozásra. A zsidók biztonságérzete megrendült, hagyományos intézményeik és kivívott szabadságjogaik komoly veszélybe kerültek. A szovjet típusú kommunizmus és a közép-európai antidemokratikus nacionalizmus egyaránt megtette a maga javaslatát arra, miként kell a zsidók körüli feszültségeket véglegesen levenni a napirendről.
Helyszín: Bálint Ház (Bp., VI., Révay u. 16.)
Tandíj: óránként 600 Ft (előre váltható bérlet 2000 Ft)
Jelentkezni az info@szombat.org e-mail címen, délutánonként a 311-6665-ös telefonszámon, valamint a helyszínen lehet.
Partnerek:
Bálint Ház, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Szombat Alapítvány
Támogató:
The L.A. Pincus Fund for Jewish Education in the Diaspora
